A Baross Gábor Társaság 2008. április 17-én a magyar termőföld és a birtokszerkezet kérdéseinek szentelt vitaestjén dr. Kurucz Mihály egyetemi docens, dr. Jójárt László ny. helyettes államtitkár és dr. Medgyasszay László országgyűlési képviselő vitaindító előadása után arra a következtetésre jutott, hogy jelenleg nincs hazánknak átgondolt birtokpolitikája. A nemzeti vagyonnak jelentős hányadát teszi ki a földvagyon, amelynek...

Bővebben

Schlett András jól szerkesztett, logikus felépítésű a teljes és mély anyagfeltárást nem nélkülöző könyve, nem puszta történeti leírás, hanem jól koncepcionált, egy vállalat történetén keresztül az egész szocialista agrárium fejlődésének a korszakos sajátosságait feltáró munka. Stílusában a rengeteg adatra támaszkodó – az agrártörténettel nem foglalkozó elemző számára – olykor száraz, összességében azonban jól érhető, a Bábolnai Állami Gazdaság 1960 és 1990 közötti történetét világosan bemutató írás.

Bővebben

Összegzésként elmondható az Új demokrácia- és államelmélet című kötetről, hogy szerzőik számos igen fontos erényt vonultatnak fel megírása során: elméletek és valós példák elemzése egyaránt megtalálható a kötetben, gondolati kísérleteik során többször is megteszik az utat a problémák mikroszintjétől a globális folyamatokig és vissza, miközben látványosan demonstrálják tájékozottságukat a vonatkozó korszerű szakirodalomban és konkrét esetekben egyaránt. Miközben ez utóbbinak – ahogy az Abai modell is tanúsítja – időnként aktív részesei is. Azonban talán mégis az tűnik számomra a legfontosabbnak, hogy Ugrin Emese és Varga Csaba valóban képes volt egy olyan sokszintű és összetett, valóban multiplexnek nevezhető értelmezési modellt és jövőkoncepciót kidolgozni, amelyről nem túlzás úgy vélekedni, hogy esetében nem csupán egy paradigmaváltás kísérletét, hanem megszületését is nyomon követhetjük, ha a kötet tanulmányozásába fogunk.

Bővebben

A munka mindenképpen figyelmet érdemel. Egyrészt azért, mert igen elgondolkodtató és fontos közlendője van mindannyiunk számára, akár hazánk vezető politikusai számára is, másrészt azért, mert képes újat mondani és azt logikusan bizonyítani, több szempontból alátámasztani, méghozzá saját kutatások alapján. Csak remélni lehet, hogy Magyarországon végül sikerül majd egy egészséges mezőgazdasági szerkezet kialakítása. Ebben pedig nem kis szerepet játszhat az, ha több hasonló hangvételű és színvonalú mű jelenik meg a témában.

Bővebben

Tanulmányunk egyetlen mondatban is összefoglalható: a gazdálkodó ember nem egyszerűsíthető sem a gyakorlatban, sem az elméletben a homo oeconomicusra; a gazdálkodó ember ember, s ha már tudományos megfontolásból szükséges a „lényegi” megragadása, akkor mindenekelőtt a gazdálkodás döntéshozója: homo moralis. Az ennek ellentmondó, válságot válságra halmozó gyakorlat nem kis részben az uralkodó elméleti közgazdaságtan avítt dogmájára, az abszolutizált homo oeconomicusra vezethető vissza.

Bővebben

Paradox folyamatnak lehetünk tanúi a második Gyurcsány-kormány hivatalba lépése óta: kezdetét vette az állam fokozatos leépítésének a folyamata. A magyar állam tehát veszélybe került, és sajátságos módon elsősorban azok fenyegetik, akiknek „hivatalból” az lenne a feladatuk, hogy óvják és védjék. Észre kell ugyanis vennünk, hogy a szociálliberális kormányzat törekvései 2006 óta már túlléptek azon a szinten, hogy „csak” újabb és újabb anyagi erőforrásokat próbáljanak kisajtolni a társadalomból. Magasabbra emelték a célt: a nemzet politikai képviseletének funkcióját betöltő állam maga került a célkeresztbe. Miért? Nagyon tömören: az állam az útjában áll azoknak, akik Magyarországot a legszívesebben egy nagy részvénytársasággá alakítanák… A polgároknak azonban szüksége van az államukra, ezért annak a közjó fogalmától való teljes elválasztása az új és új sarcokat kivető politikánál is veszélyesebb fejlemény.

Bővebben

Az elfogadott vélemények szerint a globalizáció nem új világjelenség, legfeljebb ma új formája jött létre. A tudományos szakirodalom felváltva három fogalmat, globalizáció, univerzalizáció, mondializáció (és mondialatinizáció) használ. A globalizáció a földi civilizáció összekapcsoltságát és egységesülését és ugyanakkor fragmentációit hozza létre, minden ellenkező felfogással szemben nemcsak és nem is kizárólag gazdasági globalizációt jelent. Az univerzalizáció viszont nem cserélhető fel a globalizációval, mert éppen a globalizációval szemben az univerzális értékek jegyében született társadalmipolitikai normáknak az érvényesülését fogalmazza meg. A mondialatinizáció vagy globalatinizáció pedig – egy találó értelmezés szerint nem más, mint „az Isten halálának tapasztalataként felfogott kereszténység, és a teletechnikai-tudományos kapitalizmus különös szövetsége”.

Bővebben

A rendszerváltás óta eltelt évek alatt megtapasztalhattuk, hogy a szabad piacgazdaság mennyivel több választási lehetőséget kínál szükségleteink kielégítésére, legyen szó akár mindennapi élelmiszerekről, tartós fogyasztási cikkekről, vagy éppen a szabadidőnk eltöltéséről. A választék sokszor zavarba ejtő és olyankor hajlamosak vagyunk megfeledkezni arról, hogy valamikor nem volt miből választanunk, sőt egy-egy árucikkhez csak várakozás és utánajárás után jutottunk hozzá, esetleg csak külföldön. Ugyanez a helyzet a jövőnket, jólétünket, az ország gazdasági fejlődését szolgáló gazdaságpolitika alakításában, a gazdaságpolitikai útválasztásban is. Vannak, akik a múlttal riogatva, és egyben a múltat visszaidézve kijelentik, hogy csak egy lehetséges út, egyetlen követhető megoldás van, és erre hivatkozva próbálják szűk érdekcsoportok érdekeit szolgáló döntéseiket ránk kényszeríteni, ugyanúgy, mint régen. A valódi szabadság azonban a közösségi döntések, a követhető gazdasági modellek és gazdaságpolitikák tekintetében is ugyanolyan sokszínű, mint a hétköznapi döntéseinkben.

Bővebben

A klaszterek már néhány évtizede ismert gazdaságpolitikai kategóriát és gyakorlatot jelentenek a fejlett világ országaiban és mintegy 7-8 éve már Magyarországon is. A klaszter együttműködésre létrehozott vagy létrejött hálózat. Mint minden egyszerűsítés azonban, ez is rejt magában veszélyeket. Ezért pontosabbak leszünk, ha a sokféle hosszabb meghatározásból kiválasztunk egyet. Eszerint a klaszter nem más, mint egy adott iparághoz tartozó független vállalatok, valamint a hozzájuk kapcsolódó gazdasági szektorok és intézmények olyan halmaza, amelyek relatíve nagy arányban használják egymás termékeit és szolgáltatásait, ugyanazon tudásbázisra és infrastruktúrára támaszkodnak, valamint hasonló innovációkat tudnak hasznosítani.

Bővebben

Egy nemzetgazdaságot versenyképesre feljavítani és ezen a szinten megtartani a területén élő társadalom tartós fennmaradását is biztosítja. A nemzetek és a rájuk épülő államalakulatok keresik annak módját, hogy a többi országot megelőzzék a gazdasági mutatóikkal és a belőle fakadó kedvezőbb életminőség biztosításával. Nagy Sándor birodalma, a középkori Velence városállama, a brit birodalom, az USA, a volt Szovjetunió egyaránt arra törekedtek, hogy a többi országnál kedvezőbb gazdasági teljesítményeket érjenek el, és ezzel a gazdasági, politikai és katonai befolyásukat növeljék.

Bővebben

A polgári Magyarország új típusú versenyképességének megalapozásához elengedhetetlen a gazdasági stratégia újragondolása. Ennek elemeit veszi sorra írásában Lentner Csaba. Egy kutatás tapasztalatai alapján a klaszterizáció magyarországi helyzetéről számol be Ihász Anita cikke. Hangsúlyozza, hogy a klaszterek előnyeinek kihasználása szemléletváltást igényel: annak felismerését és elfogadását, hogy együtt könnyebb, mint...

Bővebben