A tartalomból

A polgári Magyarország új típusú versenyképességének megalapozásához elengedhetetlen a gazdasági stratégia újragondolása. Ennek elemeit veszi sorra írásában Lentner Csaba.

Egy kutatás tapasztalatai alapján a klaszterizáció magyarországi helyzetéről számol be Ihász Anita cikke. Hangsúlyozza, hogy a klaszterek előnyeinek kihasználása szemléletváltást igényel: annak felismerését és elfogadását, hogy együtt könnyebb, mint egyedül.

Sokat foglalkoztunk korábbi számainkban is azokkal a gazdaságpolitikai alternatívákkal, amelyek követése segíthet(né) a magyar gazdaságot fejlődési pályára állni. Sokak kétségeivel szemben Rózsás Tamás most közölt cikkében határozottan leszögezi: van ilyen út! De ez nem jelentheti más – esetleg sikeres – országok gyakorlatának szolgai másolását.

Varga Csaba cikkében arra hívja fel a figyelmet, hogy az új globalizáció új elméletet követel. A tanulmány a globalizáció és lokalizáció összefüggéseit tárgyalva, a térelmélet új megközelítéseit mutatja be.

Az államnak – a neoliberális elvekkel ellentétben – fontos társadalmi rendeltetése van. Ezért a közfeladatokat ellátó állam felszámolásának elmúlt években megfigyelt nyílt vagy burkolt törekvései mindnyájunk létét fenyegetik – mondja Egedy Gergely.

Korunk uralkodó gazdaságpolitikájának alapvető eleme a „homo oeconomicus”. Az elméletekben szereplő fogyasztó helyzete azonban sok szempontból eltér a valóságtól. Az elmélet és a gyakorlat ellentmondásaiból adódó feszültséget mutatja be Somogyi Ferenc és munkatársainak tanulmánya.

Könyvismertetéseinkben agrártörténeti érdekességekről és egy paradigmaváltás kísérletéről szóló kiadványokkal ismerkedhetnek meg.

Dr. Botos Balázs

főszerkesztő