A polgári Magyarország új típusú versenyképességének megalapozásához elengedhetetlen a gazdasági stratégia újragondolása. Ennek elemeit veszi sorra írásában Lentner Csaba.

Egy kutatás tapasztalatai alapján a klaszterizáció magyarországi helyzetéről számol be Ihász Anita cikke. Hangsúlyozza, hogy a klaszterek előnyeinek kihasználása szemléletváltást igényel: annak felismerését és elfogadását, hogy együtt könnyebb, mint egyedül.

Sokat foglalkoztunk korábbi számainkban is azokkal a gazdaságpolitikai alternatívákkal, amelyek követése segíthet(né) a magyar gazdaságot fejlődési pályára állni. Sokak kétségeivel szemben Rózsás Tamás most közölt cikkében határozottan leszögezi: van ilyen út! De ez nem jelentheti más – esetleg sikeres – országok gyakorlatának szolgai másolását.

Varga Csaba cikkében arra hívja fel a figyelmet, hogy az új globalizáció új elméletet követel. A tanulmány a globalizáció és lokalizáció összefüggéseit tárgyalva, a térelmélet új megközelítéseit mutatja be.

Az államnak – a neoliberális elvekkel ellentétben – fontos társadalmi rendeltetése van. Ezért a közfeladatokat ellátó állam felszámolásának elmúlt években megfigyelt nyílt vagy burkolt törekvései mindnyájunk létét fenyegetik – mondja Egedy Gergely.

Korunk uralkodó gazdaságpolitikájának alapvető eleme a „homo oeconomicus”. Az elméletekben szereplő fogyasztó helyzete azonban sok szempontból eltér a valóságtól. Az elmélet és a gyakorlat ellentmondásaiból adódó feszültséget mutatja be Somogyi Ferenc és munkatársainak tanulmánya.

Könyvismertetéseinkben agrártörténeti érdekességekről és egy paradigmaváltás kísérletéről szóló kiadványokkal ismerkedhetnek meg.

Dr. Botos Balázs

főszerkesztő

Image
Image
Image
Image
Image
Image
Image