A hangzatos kormányzati programok ellenére a magyar gazdaság tovább sodródik azon az úton, amelynek veszélyeire nemzetközi szakértők és az Európai Unió illetékesei is mind hangosabban hívják fel a figyelmet. A költségvetési hiány példa nélkülien magas, a valuta- és kötvénypiac ingatag, az euró bevezetésének dátuma egyre bizonytalanabb, a vállalkozások pedig az újabb és újabb megszorítások ismeretében nem...
DR. SEBESTYÉN TIBOR kandidátus, gazdasági matematikus (Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.). Az ábrákat és táblákat Sebestyén Kristóf készítette. A gazdasági szabadság indexei elsősorban az intézményi jellemzőkkel foglalkoznak – szemben a versenyképesség indexeivel, amelyek főleg a naturális összetevőkre és területekre koncentrálnak. A nemzetközi felméréséket és összehasonlító indexeket készítő intézmények...
...próbakő szerepét tölthetik be az önkormányzati választások. Ha ott sikerül a polgári oldalnak meghatározó többséget szereznie, esetleg rövidítheti a jelenlegi kormányzati kurzus működésének idejét, de legalábbis mérsékelheti ellenállásával és követeléseivel a kormányzat gazdaság- és szociálpolitikai ballépéseit.
A bipoláris hatalmi rendszer megszűnését sajnos nem követte a fegyverkezési verseny, a háborúk, valamint a véres etnikai, vallási és szociális konfliktusok megszűnése. A világ multipoláris hatalmi megosztottsága is együtt jár a hagyományos és újszerű háborús veszélyekkel és megnyilvánulásokkal. Sőt az igénybe vett eszköztár kiegészült a megelőző, a büntető és az ún. civilizációt, demokráciát exportáló, a legfejlettebb haditechnikát alkalmazó és szörnyű pusztításokat, százezrek életét kioltó, modern háborúkkal.
A 2006-os magyar gazdaságpolitikában igen nagy cikcakkjai ellenére is van egy tartós elem. Mégpedig, hogy egyelőre teljesen hiányzik belőle a stratégiai kitekintés. A maastrichti kritériumok teljesítését és az euró magyarországi bevezetését ugyanis nem tekinthetjük jövőképnek, legföljebb a kívánt gazdasági jövő egyik szükséges alkotórészének. A stratégiai jövőképben meg kellene határozni például azt, hogy mondjuk 2015-ben milyen lesz a magyar gazdaság makroszerkezete, közlekedési, egészségügyi és oktatási rendszere, vagy hogyan alakulnak a regionális különbségek.
A magyar gazdasági stratégiának azt a sajátos magyar gazdasági jellemvonást kell szem előtt tartania, hogy akkor nem lesz a magyar gazdaság a régió sereghajtója és az Európai Unió beteg embere, ha újból a legjobb gazdaság lesz a régióban, illetve a legvonzóbb üzleti és életkörülményeket kínálja az integrált Európában. A magyar gazdaság esetében nincs középszer, nincs közepes teljesítmény. Az egyensúly helyreállításához a növekedési elsőséget kell helyreállítani a régióban.
A gazdasági felzárkózásnak nincs csodareceptje. De fel tudunk zárkózni, ha a hazai piacgazdaságot olyanná formáljuk, ami piacgazdaságot piacgazdasággá teszi: szabad emberek és szabad vállalkozások versenyévé.
A magyar társadalom igen sokat megőrzött a Kádár-korszak során rögzült (de sokkal régebbi múltra visszatekintő) rejtőzködő viselkedésformákból: az újabb és újabb hatósági kezdeményezéseket valahogy túl kell élni, a nehezülő időkben érdemesebb visszavonulni a privát körökbe, semmint elfogadni tartósként a legújabb szabályokat.