2025. május - 21. évfolyam, 1-3. szám

On May 5 2025, the Hungarian Academy of Sciences will hold its jubilee general assembly on the occasion of its 200th anniversary, without Hungary’s Prime Minister in attendance, who has been in office for 15 years. The Academy’s Section of Economics and Law (Section IX) has published a unanimously approved resolution declaring Prime Minister Viktor Orbán a persona non grata. Nearly four decades after the regime change, a significant portion of Hungarian scientific life has definitively shifted the focus of its activities to the internal political sphere through this resolution and through its continuous political manifestations of increasingly deeper content in recent years. It is of great concern that academicians who held high state positions during the past 15 years, and even during earlier civic governmental periods, and who were showered with state decorations, Széchenyi Awards, and the Hungarian Order of Merit, now belong to the political camp opposing the civic government, revealing such Janus-faced behaviour.1

The Hungarian Academy of Sciences – in accordance with founder István Széchenyi’s intentions – should serve knowledge, the nation, and universal science through continuous renewal. Its operation should be based on respect for scientific facts, principles, and methods, as well as on the freedom of research. This is far from being realized, seeing the political manifestations and scientific performances of economist and legal academics.

2025. május 5-én tartja a Magyar Tudományos Akadémia a jubileumi közgyűlését a 200 éves centenáriuma alkalmából. Magyarország 15 éve hivatalban lévő miniszterelnöke nélkül. A testület Gazdaság és Jogtudományos Osztálya (a IX. osztály) ugyanis egyhangúlag megszavazott állásfoglalást tett közzé, miszerint Orbán Viktor miniszterelnököt nem tartják kívánatos személynek. Közel négy évtizeddel a rendszerváltás után a magyar tudományos élet számottevő része ezzel a határozatával, sőt az évek óta folyamatos, egyre mélyebb tartalmú politikai megnyilvánulásaival végérvényesen a belső politikai térbe helyezte át tevékenységének súlypontját. Aggasztó, hogy az elmúlt 15 évben, sőt a korábbi polgári kormányzati kurzusok alatt magas állami tisztségeket betöltő, sőt állami kitüntetésekkel, Széchenyi díjakkal és Magyar Érdemrend kitüntetésekkel elhalmozott akadémikusok is mára már a polgári kormánnyal ellentétes politikai táborhoz tartoznak, ennyire Janus-arcúak.

A Magyar Tudományos Akadémia - Széchenyi István alapítói szándékával összhangban - folyamatosan megújulva kellene, hogy szolgálja a tudást, a nemzetet és az egyetemes tudományt. Működése a tudományos tények, elvek és módszerek tiszteletén és a kutatás szabadságán kellene, hogy alapuljon. Ez igen-igen nagy mértékben nem valósul meg, látva a közgazdász és jogász akadémikusok politikai megnyilvánulásait és tudományos teljesítményeit.

A társadalom pedig azt is elvárná az akadémikusoktól, különösen a mindennapi ügyeinkre legközvetlenebb hatást gyakorló közgazdász és jogász tudományterületű MTA tagoktól, hogy versenyképes tudást jelenítsenek meg saját munkájuk által, mutassanak jó példákat a teljesítményeikkel az akadémiai tagságokra pályázóknak és a PhD jelölteknek. Vagyis, növeljék a magyar szellemi potenciált, járuljanak hozzá a tudományos fejlődéshez, rajta keresztül a nemzetgazdaság hozzáadott érték termelő képességének fokozásához. Biztosítsák a tudományos kutatás és a tudományos véleménynyilvánítás szabadságát. Az Akadémiának biztosítani kellene a tudományos teljesítmények, pályázatok külső érdekek befolyásától való mentességét, mint az Magyarország Alaptörvényében is egy biztosított alapérték. Követelmény lenne, hogy az akaA Magyar Tudományos Akadémia megújításáért – Főszerkesztői beköszöntő 6 démikusok az MTA doktori pályázatokat objektíven, az akadémikus választásokat kizárólag tudományos teljesítmények alapján végezzék. Sajnos a rendszer egyre inkább nem így működik. Noha a törvényalkotó, illetve a kormány jelentős mértékben támogatja a Magyar Tudományos Akadémiát mind a költségvetési törvény, mind a rá ruházott ingatlan vagyon s annak bevételein keresztül. Az MTA 37 milliárdot kitevő kiadásai, 164 százalékkal haladják meg a Magyar Művészeti Akadémia közkiadásait. A 4/1995. (I.20.) Kormány rendelet szerint az MTA rendes tagja címmel rendelkezők havi – munkabéren és nyugdíjon túli - tiszteletdíja már 455.000,- Ft, míg a levelező tagoké 353. 900,- Ft. Sőt, a törvényalkotó adófizetői közpénzből még az akadémikusok hozzátartozóinak kedvezményeit is széles körben biztosítja az özvegyi nyugdíjtól az árvaellátásig bezárólag. Azt gondolom, hogy jogi és erkölcsi kötelessége lenne az akadémiai tagoknak, hogy objektív tudományos munkát végezzenek, és ne a belpolitikai táborok pozícióit egyengessék.

A XX. század jelentős részén végigvonul a református ébredési mozgalom, amely szorosan összekapcsolódott az evangélikus, kisebb mértékben pedig más felekezeteket érintő mozgal- makkal. E mozgalmak léte szöges ellentétben van a marxista felfogással, ezért tagadással, elhallgatással szokás a jelenségre reagálni. Jelen írás biz onyítja, hogy az ébredési tapasztalat szerves része a magyar protestantizmus történetének, hatása ma is érezhető, noha a szervezeti egyház és a mozgalmi egyház egymáshoz való viszonya korszakonként változott: az egyház és a mozgalom egymás mellett, egymás szövetségeseként indult, majd a szervezeti egyház magába olvasztva igyekezett megszüntetni az ébredési mozgalmat, végül a pártállami egy- ház és állam karhatalmi eszközökkel igyekezett az ébredési vezetőket ellehetetleníteni, kö- zösségeiket szétverni. Mindezzel ellentétes irányú folyamatként az ébredési mozgalom sejtjei megőrizték életképességüket, prédikátorai, bizonyságtevői hűségesek maradtak Krisztushoz, elhívásukhoz, a Szentíráshoz és az esetek túlnyomó többségében történelmi felekezetükhöz is. Az ébredési jelenség megismerése és értelmezéseelengedhetetlen az egyházak mai megújulási törekvései számára

Bővebben

A tanulmány a gondoskodáspolitika kihívásait és lehetőségeit vizsgálja a modern politikai és gazdasági keretek között. A történeti és kortárs nézőpontok kritikai elemzésével a cikk feltárja, hogyan képes a gondoskodáspolitika kezelni a társadalmi egyenlőtlenségeket, a de- mográfiai változásokat és a gazdasági fenntarthatóságot. Az elemzés hangsúlyozza a gon- doskodáspolitika transzformatív megközelítésének szükségességét, kiemelve az egyenlőség, a hozzáférhetőség és a hosszú távú társadalmi jólét fontosságát.

Magyarországnak a rendszerváltás korai éveitől nehéz és egyre zordabbá váló nemzetközi környezetben kell megállnia a helyét. Európai elszigetelődésének tengelyét a német–magyar elhidegülés alkotta, amely az elmúlt három és fél évtized során elidegenedéssé mélyült. A tanulmány e folyamat fő csapásirányán jellemzi a németországi Magyarország-kép alakulását, kiemelve a liberális demokrácia nevében torzító tömegtájékoztatás szerepét, valamint az Európai Unió csúcsszerveinek egyoldalú pártpolitikai-ideológiai hatását. Német–magyar viszonylatban bemutatja a „politikai moralizmus“ német hagyományához köthető Magyarország- szidás fő módszertani összetevőit, a miniszterelnök démonizálásától a megbélyegzésig, álhírterjesztésig és politikai hangulatkeltésig, amely eszközök Orbán Viktor és kormányának megbuktatását célozzák, de ismételten a magyar társadalom hírnevét is rontják. Európapolitikai mezőnyben két demokráciafelfogás és két jövőkép konfliktusa ragadható meg: egyrészt az elitdemokrácia és a képviseleti-plebiszciter demokrácia, másrészt az Európai Egyesült Államok és a nemzeti/nemzetállami Európa víziója. A szerző végkicsengésként a félreértett és félremagyarázott magyar illiberalizmus önvizsgálata, valamint az egyenrangúság ősliberális értékének európai kibányászása mellett érvel.

Összefoglalás

A dolgozat azt vizsgálja, hogy az európai uniós jog illetve az „eu-tanulmányok“ stúdiuma milyen módon segíti a föderalista törekvéseket. Az Európai Bíróság az uniós föderalizáció egyik fő motorja, amely ítéleteivel az uniót alapító szerződéseket megsértve folyamatosan kiterjeszti az uniós jog hatókörét a tagállamok szuverenitásának rovására. Az ügyelosztás nem automatikus, az eljárások átláthatatlanok, pártatlanságuk kérdéses. Az Európai Parlament és a Tanács nem gyakorol ellenőrzést a Bíróság felett, így hiányoznak a fékek és ellensúlyok. A jogállamiság fogalmát – kiforgatva – az Unió intézményei más területeken is eszközként használják a tagországok sakkban tartására, miközben saját működésükben nem alkalmazzák azokat az elveket, amelyeket a tagállamokon számonkérnek. A szerző szerint a nemzeti alkotmánybíróságoknak be kell szállniuk a nemzet szuverenitás uniós közjogi védelmébe. Javasolja, hogy az ún. előzetes eljárást, amelynek keretében a nemzeti bíróságok Luxembourghoz fordulnak, hogy a tagországi jog eu-konformitását próbára tegyék, „az egyre szorosabb unió“ elvével együtt töröljék az uniós jogból, mert mindkettő alkalmas az igazságszolgáltatás eltorzítására.

A dolgozat a magyar jogi szuverenitási küzdelem bemutatásán keresztül az egész Unióra érvényes következtetéseket von le.

Financial supervision is an area in the European Union that is developing at a very dynam- ic pace. Since the initial supervisory agencies and the emergence of the European Banking Union in the first half of the 2010s, considerable practical experience has been added to the body of knowledge in this area. This article examines the banking resolution and anti-money laundering field through the filter of the administrative trend known as ‘agencification’, in accordance with the EU-level legislation primarily and the Hungarian legislation secondarily. The paper analyses these areas along a developmental arc shaped by practical experience.

A büntetés-végrehajtási intézetek élelmezési rendszereinek fenntarthatósága és hatékonysága közgazdasági szempontból kiemelt kérdés. A jelenlegi modellek magas tranzakciós költsé- gekkel és pazarló erőforrás-felhasználással működnek, rontva a költséghatékonyságot. A he- lyi termelők bevonása csökkentheti az ellátási lánc költségeit, minimalizálhatja a logisztikai veszteségeket és növelheti a piacstabilitást. Az input-output modellek szerint a decentralizált ellátási struktúra versenyképesebb lehet, miközben a fogvatartottak reintegrációja gazdasági multiplikátor-hatással bír. Az ellátási lánc rövidítésével csökken az árvolatilitás, nő az intézmé- nyek költséghatékonysága és erősödik a helyi termelők piaci pozíciója.

A tanulmány fókusza a mobilfizetési technológiák elfogadásával kapcsolatos felhasználói at- titűdök a COVID-19 pandémia utáni Magyarországon. A technológia elfogadás általános modelljében szereplő változók mellett vizsgáltuk az észlelt kockázatokat is az egészségügyi és a magánélet védelmével összefüggésben. Az online kérdőívvel összegyűjtött válaszokat le- író statisztikákkal, faktor- és klaszterelemzésekkel vizsgáltuk. A faktorelemzés megerősítette a kérdéscsoportokat. Mintánk válaszai alapján 2024 közepére a járvány, mint kockázati ténye- ző hatása már csekély. Az észlelt, magánélet védelmével kapcsolatos kockázatok valamivel jelentősebbek, de a többség számára ez is közömbös vagy csekély, vélhetően a szolgáltatók adatvédelmi szabályzatai iránti bizalom miatt. A szubjektív normák szerepe csekélyebb, míg a használat észlelt egyszerűsége és az észlelt hasznosság a többségnek fontos a mobilfizetés el- fogadásához. A klaszterelemzés alapján egy az adatvédelmi szabályokban bizakodó és egy, a technológia adaptálását több szempont szerint mérlegelő alcsoport képe rajzolódik ki.

Jelen tanulmány célja a megtakarítással rendelkező háztartások pénzügyi tudatosságának, be- fektetési döntéseinek vizsgálata. Ehhez 1000 olyan háztartás körében végeztünk felmérést, akik rendelkeznek megtakarítással. A reprezentatív mintába kerülő háztartások 30,7 száza- léka nem rendelkezett megtakarításokkal – talán esetükben van leginkább helye a pénzügyi tudatosság fejlesztésének és a jövedelemi helyzet javításának. A megtakarítással rendelkezők csoportja kifejezetten heterogén pénzügyi tudatosság szempontjából, azt nagyban meghatá- rozza az életkor és az iskolai végzettség. A háztartások egy része meglehetősen sok megtaka- rítási terméket ismer és diverzifikálja befektetéseit, melynek során a döntéseket maga hozza meg és online felületeken el is intézi az ügyeket. Az idősebbek és az alacsonyabb végzettségű- ek esetében ugyanakkor gyakori, hogy szükségük van a személyes ügyintézésre, a bankfiókok- ban dolgozók tanácsaira, iránymutatására.

A mobil távközlési piacon a márkába történő befektetés, mely az innovatív jelleget erősíti, ké- pes hosszútávon fenntartani az innovációs előnyök adta ár differenciálást és az abból fakadó profitot és/vagy növelni a piaci részesedést. A tanulmány a magyar távközlési piacot, mint bizonyítottan oligopol piacot vizsgálja, annak szereplőit és a legnagyobb, innovatív szereplő teljesítményén keresztül mutatja meg, hogy az innovatív márkára fordított források képesek a vállalat értékét növelni. A kutatás arra kereste a választ, hogy egy oligopol piacon az innová- cióból fakadó pénzügyi előnyök (a profit maximalizálása a magasabb áraknak köszönhetően) hosszú távon is fenntarthatóak-e anélkül, hogy magára az innovációra fordítana jelentős for- rásokat a vállalkozás. A módszertan tekintetében a magyar távközlési piacot és azon belül is a legnagyobb szereplő eredményeit vizsgáltuk egy olyan időszakban, ahol a vállalat jelentős forrásokat fordított a márka innovatív termékcsomagolásának kommunikációjára.

Torockó évszázadokra visszanyúló gazdag öröksége és hagyományai máig jelentős hatást gyakorolnak az itt élők életére. Ezért jelen kutatással arra kerestük a választ, hogy Toroc- kó hogyan, milyen eszközökkel erősíti a településen élők identitását, a lakosság településhez való kötődését, továbbá hogy Torockó öröksége milyen hatással van a települési és a térségi munkahelyteremtésre, valamint a közösségépítésre. A tanulmányban nyolc interjúalannyal készült interjú válaszait használtuk fel. Az interjúalanyok a település életét meghatározó in- tézmények, szervezetek vezetői és képviselői voltak. A vizsgálat eredményei megerősítették, hogy Torockó példaként szolgál a magyar örökségérték megőrzésében és a magyarságkép formálásában, ugyanis egy olyan megyében található, ahol a magyarok aránya nem éri el a 3%-ot sem. Az itt élők ennek ellenére megtartották a magyar identitásukat, tiszta magyar nyelvet beszélnek és őrzik azt a sok évszázados értékkincset, amelyet az őseik rájuk hagyomá- nyoztak. Az épített és a szellemi örökségre alapozva a turizmus vált a legfontosabb foglalkoz- tató és munkahelyteremtő ágazattá a településen. A lakosságban tudatosult, hogy ezeknek az értékeknek az őrzése az, ami őket évszázadokon át megtartotta. Ezért törekednek ezeket megőrizni és átörökíteni a következő generációknak.

A fenntartható városfejlesztés kulcsszerepet játszik a globális környezeti, társadalmi és gazda- sági kihívások kezelésében, az önkormányzatok pedig meghatározó szereplői ezen stratégiák kidolgozásának és megvalósításának. Az önkormányzati döntéshozatal politikai gazdaságtani kereteiben a fenntarthatósági célok elérését számos tényező befolyásolja, beleértve a közpoliti- kai prioritások konfliktusait, a finanszírozási korlátokat, valamint a különböző érdekcsoportok és társadalmi elvárások hatásait. E folyamatok során kiemelt jelentőségű a környezetvédelem, a gazdasági ösztönzők alkalmaz ása, a társadalmi igazságosság szempontjainak érvényesítése és az innovatív technológiák, például az okos város megoldások integrálása. A tanulmány cél- ja, hogy feltárja, miként alakítják e tényezők az önkormányzati városfejlesztési stratégiákat, és hogy bemutassa a fenntarthatóság előmozdításának lehetőségeit a politikai és gazdasági döntéshozatali folyamatokban.

A megváltozott munkaképességű embertársaink a társadalmunk teljes értékű tagjai. Felada- tunk, hogy az integrációjukra egyre nagyobb figyelmet fordítsunk. A kutatásom eredményei rávilágítottak, hogy mind a foglalkoztatási, mind a rehabilitációs hatósági tevékenységünk ki- mutathatóan segítette a sérült embertársainkat az elmúlt közel másfél évtizedben, Békésben, hiszen jelentősen csökkent a regisztrált álláskeresők között a számuk, a foglalkoztatásuk pedig nőtt. Interjúim igazolták, hogy foglalkoztatásuk eredményeként nemcsak a rájuk bízott fel- adatokat végzik sikeresen el, hanem ez a saját élethelyzetük megítélésére is pozitívan hathat. Mindezek mellett – bár jogszabályi kötelezettsége a nagyobb foglalkoztatóknak a megváltozott munkaképességű embertársaink bizonyos létszámú alkalmazása mégis – egy megbízható, több esetben az ép kollégájuk munkájánál is hatékonyabban feladatot végrehajtó, lojális mun- katársat nyerhetnek. Ezekben tud segítséget nyújtani a létrehozott Klaszter is.

A regionális fejlettség és felzárkózás egy kiemelt terület a közgazdászok körében. Több mód- szertan létezik a GDP kisebb területi egységekre való lebontására, amelyeknek azonban meg- vannak a maguk hátrányai is. Elemzésünkben a 2010 és 2022 közötti adatokat felhasználva megvizsgáltuk a magyarországi járások fejlettségét, felzárkózásának ütemét úgy az országos, mint az uniós átlaghoz viszonyítva. Eredményeink azt mutatják, hogy 10-ből 9 magyarorszá- gi járás közeledni tudott az uniós fejlettségi szinthez az elmúlt évtizedben, míg minden ne- gyedik járás az országos átlagot meghaladó mértékben tette ezt. Ugyanakkor azonosíthatók olyan járások is, amelyek esetében még szükség van a folyamat dinamizálására a jólét emelése érdekében. Összességében véve kutatásunk rávilágított, hogy a felzárkózásnak nincs egységes receptje: vannak olyan járások, amelyek a nagyvállalati, olyanok, amelyek a kkv-szegmens, és olyanok is, amelyek e kettő együttműködése révén kerültek közelebb az uniós fejlettséghez.

A 2024-es évet aligha lehetne eseménytelenként jellemezni a brit politikában. A 2010 óta kor- mányzó konzervatívok történelmük legsúlyosabb vereségét szenvedték el, a kormányzati ha- talomból másfél évtizedre kiszorított Munkáspárt viszont valósággal földcsuszamlásszerű győ- zelmet aratott az év közepén, júliusban tartott általános választáson. Ez a fordulat szinte két egyenlő félre osztotta az évet: az elsőben Rishi Sunak, a másodikban Keir Starmer játszotta a főszerepet. Eközben Nigel Farage Reform Pártjá pártja öt mandátum elnyerésével bejutott a westminsteri parlamentbe és az év második felében látványos növelni tudta népszerűségét. A tragikus southporti késelés nyomán az augusztus régen látott utcai zavargásokat hozott jó néhány brit városban, a kormányzatot és az ellenzéket egyaránt figyelmeztetve a bevándor- lással összefüggő szociális problémák megoldatlanságára. Az alábbi tanulmány e fejlemények politikai és szociológiai hátterének az elemzésére vállalkozik, utalva arra is, hogy a drámai belpolitikai változások ellenére Nagy-Britannia külpolitikájában viszont a kontinuitás erősebb maradt a változásoknál, bár észlelhető némi közeledési szándék az Európai Unióhoz.

A recenzált kötet két korábbi, nagyszabá- sú folklorisztikai kézikönyv harmadik darab- ja, A magyar történeti mondák katalógusa (2018) és az Erdélyi magyar hiedelemmonda-katalógus (2021) megjelenését követően. A Kárpát-medencei mondahagyományt összegző, korábbi 12, illet- ve 4 kötetes mű jelenleg egy 2 kötetes harma- dik kézikönyvvel bővült. Jelen mondakatalógus kiemelt jelentőségét több tényező támasztja alá: egyrészt a moldvai magyarok mondaha- gyománya a magyar népi műveltség egyik ke- vésbé ismert része, másrészt a moldvai csángó adatbázis jóval nagyobb annál, mint amit a folklórkutatók korábban feltételeztek, végül, de nem utolsó sorban az első olyan monográfia, amely átfogóan mutatja be egy nagy múltú eu- rópai etnikai csoport összetett mondahagyo- mányait. Ezzel nemzetközi szinten is bizonyítja hiánypótló jellegét. A két kötetes mű típus- és motívumindex formájában összegzett része a néprajzi tudományszak számára nyújt pótolha- tatlan támogatást, ugyanakkor a második kötetben olvasható, több mint háromszáz oldalas összegző tanulmány a néprajz, a hagyományok és a történelem iránt érdeklődők számára is hasznos információkat nyújt.