2025. október - 21. évfolyam, 4–6. szám

Közügy, sőt kiemelt nemzeti érdek a hazai tudomány fellegvárának hatékony és objektív működése, ám ez nem valósul meg, különösen a társadalomtudományok területén. A Polgári Szemle társadalomtudományi folyóirat hasábjain így helye van a hibák feltárásának és átható kiválasztási folyamata az ország érdekeit szolgálná. Egy széleskörű értelmiségi diskurzus bontakozott ki a változtatások módjára vonatkozóan, amely 2025 tavaszán, az MTA 200 éves jubileuma időszakára felerősöa javító szándék kifejtésének. Egy nemzeti intézmény esetében ez nem támadás, hanem a jobbító szándék kifejezése. Az akadémikusok tudományos teljesítménye, működésük, az akadémiai utánpótlás objektív, átldött. A feltárt problémák mára a társadalmi közbeszéd szintjére emelkedtek. Az akadémikusi teljesítmények elégtelen volta ma már sokak nem tetszését kiváltja, miközben a magyar tudományosélet a teljesítményhiányos MTA tagok befolyása alatt áll ^₂, sőt a politikai közbeszédet is igencsak tematizálni akarják^₃ A dolgozat bemutatja, hogyan képes egy nem átlátható, nem objektív módon működő gyenge tudományos teljesítényt felmutató MTA a gazdaság versenyképességét gyengíteni, a tudományos utánpótlás minőségét aláásni. Az akadémikusi teljesítményhiány kimutatására az empirikus közelítésen túlmenően konkrét tudománymetriai elemzési módszerek kerülnek alkalmazásra. A dolgozat igazolja, hogy egy teljesítményalapú új Tudományos Akadémiát kell létrehozni, új akadémikusokkal.

A dolgozat célja, mint az összefoglalóban utaltam rá, hogy megvizsgálja a Magyar Tudományos Akadémia akadémikusainak, különösen a jogász és közgazdász akadémikusoknak a nemzetközi mérőszámokkal mért tudományos teljesítményét, vagyis a tudásuk nemzetközi versenyképességét. A megválaszolandó kérdés, hogy a szakterületi akadémikusok képesek-e hozzájárulni a magyar nemzetgazdaság versenyképességének javításához, ezen keresztül a makrogazdasági és a vállalati hatékonyság fejlesztéséhez. Kiindulási pont, hogy a nemzetgazdaságok fejlődésének alapja a saját versenyképességük javítása, amelyet nemzetközi térben mérünk, miáltal a termékek-szolgáltatások, a munkaerő, a tőke és a pénz szabad áramlása is nemzetközi térben zajlik. Így a „háttér-tudásipar” teljesítményei is csak nemzetközi térben értelmezhetők. Adódik, hogy azok a nemzetgazdaságok, amelyek a termelési és szolgáltatási szektorukat jól meg tudják szervezni, jobban tudják szabályozni, hatékonyan termelnek, így versenyképesek lesznek, jobb, magasabb használati értékű javakat tudnak előállítani, mert mögöttük fejlett tudásipar áll. A mindennapok szintjén a versenyképesség a vállalatokba szervezett munkavállalók képességein, képzettségükön, motivációs rendszerükön és mindezeket koordináló állami jogi szabályozáson, a vállalatirányítás jó módszerein, az állami fiskális-monetáris irányítás hatékonyságán múlik. Technokrata szemléletben közelítve a termelésnek, szolgáltató iparnak vannak fizikai, kémiai biológiai, matematikai, mezőgazdasági alapjai. Ezek az élő- és élettelen tudomány kategóriái, vagyis a műszaki-technológiai, reáltudományi, egészségügyi-orvostudományi területek. És vannak a társadalom- és bölcsészettudományok. A magyar akadémiai rendszerben a 11 akadémiai osztályt alkotó tudományterületből – vizsgálódásunk szempontjából - a Gazdasági és Jogtudományok Osztálya (IX. osztály) a releváns. Vizsgálatomban jobbára e szakterület kerül górcső alá, amely mégis csak az ország, a vállalatok irányítási, menedzselési alapjainak tudományos, kutatási, egyetemi oktatási hátterét adja. Vajon a gazdasági- és jogi tudományos osztály akadémikusai által keletkező tudásvolumen és minőség képes-e a magyar gazdaságra pozitív felhúzó hatást gyakorolni? ^₄

A tanulmány a 15–24 éves fiatalok foglalkoztatási mintázatait vizsgálja az Európai Unióban 2002 és 2024 között, különös tekintettel Magyarországra. Az Eurostat munkaerő-felmérésének (LFS) és makrogazdasági mutatóinak felhasználásával korrelációs elemzést, Granger-oksági tesztet és hierarchikus klaszteranalízist alkalmaztunk annak feltárására, mely tényezők befolyásolják leginkább a fiatalok foglalkoztatását. Eredményeink szerint a részmunkaidős foglalkoztatás és a tanulás mellett munkát végző fiatalok arányának növekedése járul hozzá legnagyobb mértékben a foglalkoztatási ráta emelkedéséhez. Ezzel szemben a magas inaktivitás, NEET arány és munkanélküliség rontják a munkaerőpiaci integrációt. A kutatás alapján célzott szakpolitikai beavatkozásokat javaslunk, valamint indokoltnak tartjuk az LFS módszertanának felülvizsgálatát a fiatalok pontosabb mérhetősége érdekében. 

A közszolgálati továbbképzési rendszer a közigazgatásban dolgozó tisztviselők folyamatos szakmai fejlődését szolgálja. A tanulmány bemutatja a rendszer működését, fejlesztési irányait, valamint a 2024. évi továbbképzési eredményeket. A ProBono oktatásinformatikai platform központi szerepet játszik a képzésmenedzsmentben, biztosítva az e-learning-, a blended learning és a jelenléti képzések gördülékeny lebonyolítását. Az innováció, a motiváció, a digitalizáció és a minőség elve mentén zajló reformok célja a tisztviselők kompetenciaalapú felkészítése, közszolgálati karrierútjuk támogatása. Az elemzés részletes statisztikai adatokkal támasztja alá a továbbképzési tevékenységek hatékonyságát, a tisztviselői elégedettséget és a rendszer adaptív fejlődését.

A közigazgatás megújítása folyamatos társadalmi és szakpolitikai vita tárgyát képezi, mivel a közszolgáltatások színvonala közvetlen hatással van a polgárok mindennapi életminőségére. A lakosság elvárása, hogy a közszolgáltatások gyorsak, megbízhatóak, átláthatóak és hatékonyak legyenek, egyre nagyobb nyomást helyez a közigazgatási rendszerekre. Ebben a folyamatban a közszolgák, mint a közjó megvalósításának operatív szereplői, kulcsfontosságúak. Ennek megfelelően a korszerű humánerőforrás-menedzsment, különösen a munkaköralapú megközelítések és a Hay-módszer alkalmazása, stratégiai jelentőségűvé válik. A jelen tanulmány a Hay-módszer közszolgálati adaptációját vizsgálja, különös figyelemmel a magyar közigazgatás humánpolitikai modernizációjára és az életpálya-modellek fejlesztésének lehetőségeire.

Az államadósság kérdése évtizedek óta kiemelt téma a magyar gazdaságpolitikai vitákban, és az államadósság mértéke mellett annak kezelésével kapcsolatban is rendszeresen napvilágot látnak sokszor egymásnak is ellentmondó vélemények. Ez indokolttá teszi az államadósság-kezelés kérdésének szakmai és tényszerű áttekintését. Az államadósságportfolió kialakítása, és annak kezelése nem csak a közpénzügyek egyik stratégiailag legfontosabb feladata, hanem egyike a legösszetettebbeknek is. Ennek az írásnak az a célja, hogy ismertesse az államadóság hatékony kezelését lehetővé tevő stratégiai szemléletmód alapvetéseit, a stabilitás és a rugalmasság elvárásának egyaránt megfelelő optimális adósságkezelés keretrendszerét, valamint, hogy mindezek figyelembe vételével bemutassa az aktuális magyar adósságkezelési folyamatokat, külön rámutatva az inflációkövető papírok költségvetési hatásaira és a fix és változó kamatozású papírok arányával kapcsolatos tapasztalatokra, valamint az ezekből adódó kihívásokra. 

Írásunkban egy, az 1956-os forradalom és szabadságharcot követően Svédországba emigrált magyarok és leszármazottjaik körében végzett kutatás eredményeit ismertetjük. A nyolc félig-strukturált interjú segítségével – az oral history megközelítését alkalmazva – betekintést nyerhetünk a Svédországban élő magyarok három nemzedékének családtörténetébe, különös tekintettel a többségi társadalomba való beilleszkedés témakörére, a nemzeti identitás kérdésére, illetve a helyi és a magyar kultúrához fűződő viszonyukra. A tanulmány legfőbb tanulsága, hogy változó formában ugyan, ám a magyarságtudat generációkon átívelően az érintettek önmeghatározásának szerves részét képezi, s ebben megkérdőjelezhetetlen a lokális magyar közösségek, például az Uppsalai Magyar Svéd Egyesület szerepe. 

A tanulmány Donald Trump 2024-es amerikai elnökválasztási kampányát vizsgálja politikai márkázás, digitális kommunikáció és adatvezérelt célzás szempontjából. A szerző egy négydimenziós elméleti modellt javasol, amely magában foglalja az érzelemalapú értékígéretet, az identitásképző diskurzusokat, a mesterséges intelligencia által támogatott személyre szabott üzenetküldést, valamint az alternatív médiacsatornák és influenszerek szerepét. A tanulmány rámutat arra, hogy a politikai márkázás eszköztára egyre inkább hasonul a kereskedelmi marketing gyakorlataihoz, miközben új politikai lojalitási formákat és választói identitásokat épít fel. Az elemzés hozzájárul a politikai kommunikáció digitális korszakának mélyebb megértéséhez, és keretet kínál más politikai kampánystratégiák összehasonlító vizsgálatához is.

This study provides a comprehensive review of three major international university sustainability ranking UI GreenMetric, THE Impact Ranking, and QS Sustainability Ranking with a particular focus on the performance and participation of Hungarian higher education institutions. Among these, UI GreenMetric stands out for its historical continuity and impact, having consistently included two Hungarian universities, the University of Pécs and the University of Szeged, within its global top 100. The analysis reveals that participation in these rankings does not primarily reflect competitive dynamics among institutions; rather, it fosters the dissemination of sustainability best practices through collaborative efforts. One prominent example of such cooperation is the Hungarian Universities Sustainability Platform (MEFP), initiated in 2022. This platform exemplifies a strategic shift towards collective sustainability governance in Hungarian higher education, encouraging institutional partner- ships and coordinated progress toward the Sustainable Development Goals (SDGs).

Magyarországon a helyi közügyek intézése és a helyi közhatalom gyakorlása a helyi önkormányzatok feladata. Hazánkban napjainkban több, mint 3000F helyi (települési és területi) önkormányzat működik, amelyekkel szemben alapvető elvárás a nemzeti vagyonnal való felelős gazdálkodás. Az önkormányzatok feladatainak ellátásához, a költségeinek fedezéséhez jelentősen hozzájárulnak az önálló gazdálkodás keretein belül, általuk meghatározott és részükre megfizetendő helyi adókból származó bevételeik. Magyarországon a helyi adóztatási tevékenység kereteit a helyi adókról szóló́ törvény határozza meg, ugyanis a törvény tartalmazza az önkormányzatok által bevezethető adónemeket, azok mértékét, felső határát, a kedvezményeket, továbbá a mentességek lehetőségét. A törvény adta kereteken belül a helyi önkormányzatok saját hatáskörben dönthetnek arról, hogy a törvényben nevesített adónemek közül melyeket és milyen mértékben kívánnak bevezetni. Jelen kutatás célja bemutatni az önkormányzatok adóztatáshoz kapcsolódó feladatait, valamint, az általuk meghatározott, jelenleg hatályos adónemeket, továbbá azok szerepét az önkormányzatok gazdálkodásában. A tanulmányban ki kívánok térni továbbá arra, hogy az elmúlt években a helyi adóbevételek milyen arányt képviseltek az önkormányzatok bevételeiben. Az elmúlt években lezajló gazdaságpolitikai változások keretében számos helyi adóztatást érintő jogszabály módosult, így áttekintést kívánok nyújtani arra vonatkozóan, hogy ezen változások milyen hatással voltak az önkormányzatok gazdálkodására.

A biztosítás kulcsszerepet játszik a gazdasági stabilitás fenntartásában, különösen az iszlám világ országaiban, ahol a demográfiai és gazdasági átalakulások egyre nagyobb kihívásokat jelentenek. A tanulmány az iszlám világ biztosítási piacait elemzi intézményi megközelítésben, külön figyelmet fordítva az iszlám biztosítási modellre (takaful). Az elemzés részletesen kitér a biztosítás és az iszlám jog összeférhetőségére, valamint az egyes országok piacainak fejlődésére. Az adatok alapján az iszlám világ biztosítási piacai jelentős alulfejlettséget mutatnak a globális átlaghoz képest, és további állami és piaci reformokra lenne szükség a szektor bővítéséhez. Különösen a Közel-Keleten és Észak-Afrikában a biztosítási penetráció alacsony, és a biztosítási termékek nem játszanak meghatározó szerepet a gazdaságban. Kérdéses, hogy e piacok a jelenlegi struktúrájukban képesek-e nagyobb gazdasági, társadalmi vagy környezeti sokkok elnyelésére.

Az élelmiszerpazarlás napjaink egyik legsúlyosabb környezeti, gazdasági és társadalmi kihívása. Magyarországon az élelmiszerpazarlás jelentős része a háztartások szintjén keletkezik, ezért jelen tanulmány célja, hogy kvantitatív kutatás keretében feltárja az élelmiszerpazarlás néhány összefüggését. Alapvető célunk az volt, hogy bemutassuk, hogy a megkérdezettek miképpen vélekednek a fentarthatóságról, mit gondolkodnak az élelmiszer fogyasztásukról és pazarlásukról. A kutatás nem véletlenszerű mintavételi eljárással készült, a 798 fős minta nem reprezentatív, de a szerzők törekedtek arra, hogy minél inkább közelítsen a módszer a véletlen megkérdezésre. A kutatás eredményei rámutattak arra, hogy az élelmiszerpazarlás mértéke szoros összefüggést mutat a demográfiai tényezőkkel, az attitűdökkel és a szokásokkal. Megállapítható, hogy az edukáció és a környezettudatosság kiemelt szerepet játszik a pazarlás csökkentésében. A kutatás eredményei hozzájárulhatnak a célzott szakpolitikai intézkedések és társadalmi kampányok kidolgozásához, amelyek elősegíthetik az élelmiszerpazarlás csökkentését és a fenntarthatóbb életmód kialakítását Magyarországon.

Szakirodalmi és szekunder kutatás eredményei alapján kvantitatív kutatást végeztünk. Kvantitatív kutatási eredményeink szerint a válaszadók döntő hányada (férfiak 52,4%-a, a nők 47,6%-a) egyáltalán nem fogyaszt zöldségkonzervet. A válaszadók mindösszesen 22%-ra jellemző a havi szintű Bonduelle zöldségkonzerv fogyasztás. A megkérdezettek 43,1%-a heti szinten legfeljebb 1-2 kg zöldséget fogyaszt, ami pedig ennél is elkeserítőbb, hogy az 1 kg- nál kevesebbet fogyasztók aránya is jelentős 28%. Szignifikancia és varianciaanalízis eredményei alapján megállapítható, hogy a felsőfokú végzettséggel rendelkező 28-37 év közötti nők számára a legfontosabb az egészséges életmód kialakítása, amelynek a táplálkozás egyik területe, ami magába foglalja a megfelelő mennyiségű zöldségfogyasztást. Korreláció és kereszttábla elemzés eredményeink alapján szignifikáns eltérés van a fagyasztott és konzerv zöldség fogyasztás között, 70,4%-os valószínűséggel szívesebben fogyasztják a fagyasztott zöldséget, mert azt egészségesebbnek ítélik. A kutatási eredményeinket összefoglalva a koronavírus nem befolyásolta a friss és a konzerv zöldségek iránti keresletet. Viszont nem zárja ki a saját termelés növelését.

A fogyatékkal élők társadalmi és oktatási integrációja az esélyegyenlőség egyik kulcskérdése. Jelen tanulmány célja, hogy összehasonlítsa a fogyatékkal élők felsőoktatási helyzetét Magyarországon és Ausztriában, valamint megvizsgálja az akadálymentesítési és támogatási rendszerek hatékonyságát. A kutatás arra keresi a választ, hogy milyen tényezők befolyásolják a fogyatékkal élő hallgatók egyetemi életét, valamint milyen különbségek figyelhetők meg a két ország között. A szekunder adatfeldolgozás során a vonatkozó jogszabályok, statisztikai adatok és korábbi kutatások elemzése történt. A primer adatgyűjtés során három hazai és három osztrák felsőoktatási intézmény közösségi média kommunikációját hasonlítottuk össze online tartalomelemzés segítségével, kiemelve a fogyatékkal élő egyetemi hallgatók megszólítását. Az eredmények rámutatnak arra, hogy mindkét országban komoly erőfeszítések történnek az inkluzív felsőoktatás megteremtésére, azonban jelentős különbségek figyelhetők meg. Ausztriában az akadálymentesítés és a személyre szabott támogatások szélesebb körben elérhetők, míg Magyarországon a jogi szabályozás előremutató, de az intézményi szintű gyakorlati megvalósításban még hiányosságok tapasztalhatók. A hallgatók fő kihívásai közé tartozik az akadálymentes környezet hiánya, a támogatási rendszerek elégtelensége és az egyetemi közösség érzékenységének alacsony szintje. A kutatás gyakorlati jelentősége különösen a felsőoktatási intézmények számára releváns. Az eredmények alapján javaslatokat fogalmazunk meg az akadálymentesítési intézkedések javítására, a hallgatói támogatási rendszerek fejlesztésére, valamint az oktatói érzékenyítés növelésére. Ezen intézkedések hozzájárulhatnak a fogyatékkal élő hallgatók sikeres felsőoktatási részvételéhez és munkaerőpiaci integrációjához, valamint a társadalmi elfogadás erősítéséhez.

A vénaszkenner egy olyan eszköz, amelynek segítségével teljesen átlátható a szervezet vénarendszere. Az azonosítás után a szenzor automatikusan törli a szkennelt mintát, vagyis a tenyér érlenyomata soha többé nyerhető ki az alkalmazásból. A kutatók szerint kizárólagosan tudja azonosítani az adott személyt, így voltak olyan felvetések, hogy a jövőben az utazási bérlet, a bankkártya, de akár az útlevél kiváltására is alkalmas lehet. Jelenleg már egyre több felhasználási területe ismert, pénzügyi szempontból ATM automatáknál Japánban és Lengyelországban is tesztelik, de az Amazon is bevezette, mint fizetési módot. A digitális világban, az innovációkra nyitottak az emberek. Amennyiben kellő edukációt, támogatást kapnak, egy-egy új rendszerről, kiemelve annak előnyeit, akkor szívesen kipróbálnak új lehetőségeket is. A 21. században az adatvédelmi szempontok is kiemelt helyet foglalnak el az újítások sikeres bevezetésénél, így az alapelvárásokhoz tartozik a megfelelő adattárolás, adatkezelés, és titkosítás. A mobiloknál a biometrikus hitelesítések alap funkciók, gondolva itt az ujjlenyomat- és arcfelismerés lehetőségére. Amelyekről napjainkra kiderült, hogy komoly torzítások lehetnek az azonosításnál, könnyen vissza lehet élni velük. A fentiek alapján arra lehet következtetni, hogy a vénaszkenner alkalmazásában a gazdaság több területén hatalmas potenciál van, és a térnyerése a következő évtizedekben lehetséges.

Digital public administrations are playing an increasingly important role in connecting public administrations, local authorities and citizens through new innovative digital systems. These developments not only enable more efficient administration, but also contribute to the delivery of public services in a faster, more transparent and more accessible way, thus raising their quality. The use of new digital systems meets the requirements of EU conformity, which will increase the unity and efficiency of public administrations. The study presents the innovative digital developments of the past decades that have enabled local governments to become part of the eGovernment system. It also discusses in detail the adaptation of the legal environment to this, thus providing a comprehensive picture of Hungary’s digital e-government development and the related regulatory framework.