A trianoni békeszerződés és Lengyelország

Prof. dr. Hamza Gábor tanszékvezető egyetemi tanár, ELTE Római Jogi Tanszék, az MTA rendes tagja (Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.).

Peace Treaty of Trianon and Poland


Sajnálatos módon általában nem kerül sor a trianoni békeszerződéssel (Traité de Paix de Trianon, Peace Treaty of Trianon, Tratado de Paz de Trianon, Friedensvertrag von Trianon, Trattato di Pace di Trianon) foglalkozó áttekintésekben, tanulmányokban – vonatkozik ez még a monográfiákra, illetve monografikus igényű munkákra, feldolgozásokra is – az 1924-ben kötött és becikkelyezett csehszlovák–lengyel kétoldalú, bilaterális nemzetközi egyezmény bemutatására, vagy akárcsak említésére, nem is szólva annak elemzéséről.

Ebből következően kevéssé ismert, hogy ez a kétoldalú, bilaterális egyezmény 589 négyzetkilométernyi területtel növelte a történelmi Magyarország (Hongrie historique) rovására Lengyelország területét. Itt utalunk arra, hogy erről a kérdésről röviden írtunk német nyelven megjelent könyvünkben (Hamza Gábor: Entstehung und Entwicklung der modernen Privatrechtsordnungen und die römischrechtliche Tradition, Budapest, ELTE Eötvös Kiadó, 2009). A területátcsatolás révén ugyanis Lengyelországban is hatályosult, pontosabban hatályba lépett, alkalmazást nyert a magyar, jelentős részben nem kodifikált magánjog (ius privatum).

Feltétlenül hangsúlyozandó, hogy Lengyelország (pontosabban annak képviselői) a trianoni békeszerződést 1920. június 4-án a versailles-i Nagy Trianon-palotában (Grand Palais de Trianon) ugyan aláírta, de annak ratifikálására a lengyel törvényhozó szerv, a Szejm (Sejm) részéről nem került sor.