This volume is a selection of the papers presented at the conference held by the Károli Gáspár University of the Reformed Church in Hungary in October 2015, representing the thoughts of the intellectual workers of the long-established alma mater. The moral compass served by György Matolcsy, governor of Hungarian National Bank and László Domokos, chairman of State Audit Office. See the train of thoughts by our guest editors. Our purpose is to create tradition. In the order of...

Bővebben

A Károli Gáspár Református Egyetem 2015 októberében megtartott konferencia-előadásaiból, a nagy múltú alma mater szellemi munkásainak gondolataiból szemezgettünk mostani lapszámunk összeállításakor. A konferencia erkölcsi iránytűjéül Matolcsy György jegybankelnök és Domokos László számvevőszéki elnök előadásai szolgáltak. Lásd vendégszerkesztőink gondolatsorát. Törekvésünk hagyományteremtő célzatú. Majd, lapszámaink tematikáját követve, a beérkezett, lektorált írásokat három csoportba szedtük. Politikatudomány, államtudomány; Gazdaságpolitika, jegybankpolitika, állami ellenőrzés; illetve a Műhelytanulmányok rovatba. (A főszerkesztő.)

Bővebben

A szerzők tanulmányukban a vállalati versenyképesség, a vállalati teljesítmény és gazdasági etika problémakörét érintik. A versenyképesség tekintetében a Török Ádám által megfogalmazott tételt tekintik kiindulópontnak. A kutatók egy térség (Észak-Alföld régió) kiskereskedelmi tevékenységet végző vállalkozásainak beszámolóiból nyert mérleg és eredménykimutatás-adatait felhasználva végezték az elemzést. Kutatásuk során arra a kérdésre keresték a választ, hogy a vállalkozások milyen pozíciót képesek elérni a versenyben, továbbá a pozíciók elérésében melyek azok a tényezők, amelyek befolyásolják teljesítményüket.

Bővebben

A vállalatok társadalmi felelősségvállalása és az üzleti etika az elmúlt évtized egyik kiemelt kutatási területe. Az említett fogalmak közötti szegmentációs határterület mellett további kérdés, hogy kinek a szemszögéből vizsgáljuk. A szerző a Közép- és az Észak-Magyarország területén működő kis- és középvállalkozások vezetőinek körében végezte vizsgálatát. A cikkben a vállalatvezetői individuális értékek és azok felelős vállalatirányításra gyakorolt hatásait ismerteti. A vállalatvezetők individuális értékeinek vizsgálatához a European Social Survey (ESS) által alkalmazott, 21 itemből álló kérdéssort használta fel.

Bővebben

A modern kori szociális gondoskodás szempontjából is nélkülözhetetlen a jól működő munkaerőpiac megléte. Az állam által működtetett szociális gondoskodás alapja az egyénektől különböző elvek szerint elvont adó- és járulékbefizetések, amelyek feltételezik azt, hogy az egyén valamilyen jövedelemmel rendelkezzen. Abban az esetben, ha a szociális ellátások nyújtása erre nincs tekintettel (vagyis sok olyan egyénnek nyújt szociális védelmet, akik egyébként adott esetben semmilyen módon nem járulnak hozzá az újraelosztás fenntartásához), úgy az fenntarthatatlanná, működésképtelenné válik.

Bővebben

A magyar társadalom – az elmúlt évek eseményeinek tükrében – idegenkedik a hitelfelvételtől, másrészt azonban sajátos kötődés fűzi a lakóingatlanhoz, amelynek az egyik jellemzője, hogy generációnként felújításra szorul, vagy új ingatlant kell építeni, vásárolni. Az emberek saját otthon iránti vágyával magyarázható, hogy a 2000-es években Magyarországon is megnövekedett a hitelfelvétel. A 2010-es évek elejére azonban már a lakossági devizahitel-állomány – nagysága és az ahhoz kapcsolódó kockázati tényezők révén – a gazdasági fejlődést akadályozó tényezővé lépett elő.

Bővebben

David Ricardo munkássága óta ismert a nemzetközi kereskedelem komparatív előnyökre épülő rendszere. Az egyre fokozódó globális gazdasági versenyben minden résztvevő számára létkérdés, hogy termékeit ne csak ma tudja eladni, de azoknak holnap is legyen piaca. Erre csak akkor lesz képes akár a termelővállalat, akár a nemzetgazdaság, ha nemzetközi versenyképességét folyamatosan erősíti, de legalább fenntartja. Az exportvezérelt növekedés elmélete alapján a nemzetgazdaságok növekedését az export évről évre történő növelése biztosítja, az exporttevékenység visszaesése pedig a gazdaság egészének visszaeséséhez fog vezetni. Az elmélet gyakorlati oldalát a 2007-es válság megmutatta.

Bővebben

A rend és az igazságosság kérdése a hidegháború utáni nemzetközi rendszer egyik meghatározó kutatási területe. A nemzetközi politikaelmélet számára az „igazságos nemzetközi rend” az a fenntartható, hosszú távon működőképes legitim szabályrendszer, amely a politikai közösség tagjai számára elfogadható és erőszakos kikényszerítő eszközök nélkül is betartható. A hidegháború után a rend és az igazságosság koncepciójának két társadalmi alapértéke kiegyenlítettebb figyelmet kapott a kutatásokban, a nemzetközi és az európai gazdasági kormányzás – lévén a legszabályozottabb területe napjaink államrendszerének – a rend és igazságosság kutatási napirendjének élére került.

Bővebben

A normatív igazság igénye az ember közösségi tudatában, a „mitudatban” rejlik. Az igazság megnyilvánulása három szempontból mérhető. Ezek a mérési lehetőségek a szövegekben a szavak gyakoriságának és kapcsolatának, a személyközi kapcsolatoknak és a pénz mozgásának az észlelése. A szavak kapcsolatának bemutatásán keresztül ismertetjük a fent említett módszert, amely további új kutatási távlatokat nyithat meg.

Bővebben

Írásomban Luther és Kálvin politikával és gazdasággal kapcsolatos nézeteire fókuszálok. Luther politikai nézetei esetében az ún. kettős kormányzat felfogását mutatom be, míg Kálvin esetében az alkotmányeszme megerősödéséhez való hozzájárulását elemzem röviden. Ezt követően – némiképp részletesebben – ismertetem Luther és Kálvin legfontosabb nézeteit a gazdasággal kapcsolatban. Írásomban ismertetem a reformátorok kamattal, uzsorával, banki tevékenységgel kapcsolatos nézeteit is.

Bővebben

A szerző cikkében az igazságosság gazdasági vetületeinek fogalmi problémáira világít rá. Radbruch szerint a jog által átszőtt társadalmi, gazdasági rendszereknek az igazságosság érvényesítése mindig kötelező feladata kell hogy legyen. Az állami döntéshozatal vonatkozásában felmerülő klasszikus igazságosságelméletek mellett a közgazdasági gondolkodásban meghatározó Friedrich August von Hayek és John Rawls nézetei kerülnek ismertetésre. Az igazságosság, az igazságos közösségek kialakítása valójában egy társadalmi küzdelem, amelyet elsősorban a jogászok, közgazdászok, politikai döntéshozók vezetnek, de résztvevője az adott közösség minden tagja.

Bővebben

A társadalom működését, az emberek életét és a gazdaságot több normarendszer fogja keretek közé. A vallás mellett az erkölcs és a jog tölt be fontos szabályozó szerepet. A szerző az erkölcs és a jog kapcsolatának néhány olyan területét emeli ki, amelyekben a hasonlóságok és az eltérések is megfigyelhetők. Az erkölcs és a jog nem fedi egymást teljesen. A jogszabályoknak és az etikai normáknak létezik egy közös magja. A jogi normák azonban az általánosításnak magasabb fokán állnak, hatókörük szélesebb. Az igazán lényeges különbségek nem a normák tartalmában, nem a hatókörükben, hanem a normák kikényszeríthetőségében, illetőleg a normakövető magatartás biztosításának módjában van.

Bővebben

A kereszténység etikai felfogásáról és gazdasággal kapcsolatos nézeteiről már a 20. század elején Max Weber A protestáns etika és a kapitalizmus szelleme című művében olvashatunk. A keresztény gondolatmenet alapja a Biblia, amelynek történetei és törvényei számos etikai és gazdaságetikai vonatkozású megállapítást tartalmaznak. A gazdasági etika, azon belül is a versenyképesség tekintetében a legfontosabb princípium a felelősség kérdése. A keresztény etika gazdaságetikai elvei a bibliai felelősségvállalás, a teremtéstörténet, a szolidaritás elve és a személyes felelősségvállalás gondolatai mentén fogalmazhatók meg.

Bővebben

Az átláthatóság, az elszámoltathatóság és az integritás a közpénzekkel való gazdálkodás három legfontosabb alapelve. A cikk bemutatja, hogy ezek az elvek miként érvényesülhetnek a gyakorlatban, többek között a napi számvevőszéki munkában. A közpénzekkel gazdálkodó vezetőknek azonban nemcsak a pénzköltés szabályosságával, hanem eredményességével is el kell számolniuk. Ezért az Állami Számvevőszék – élve az Országgyűléstől a közelmúltban kapott új felhatalmazásával – olyan közpénzügyi vezetőképzési rendszer létrehozásán dolgozik, amelyben az etikus vezetés és az eredményes gazdálkodás nem választható el egymástól.

Bővebben

Isaszegi János A 21. század élettérháborúi… című könyve a globális és regionális biztonsági környezetet és biztonsági kihívásokat elemzi és értékeli a Balkánon, Afrikában, a Közel-Keleten, Közép-Ázsiában és a Kaukázusban. A válságövezetek, az élettérháborúk történéseinek elemzése, a közeljövő kihívásainak és veszélyeinek értékelése teszi különlegessé a könyvet.

Bővebben

Bertalan Péter A pálos rend és az állambiztonság küzdelme című könyve a pálos rend történetén és Vezér Ferenc pálos rendi szerzetes életén keresztül, a korabeli állambiztonsági nyomozó szervek (politikai rendőrség) csak manapság hozzáférhetővé váló anyagaira alapozva, a hálózatok harcaként vetíti elénk a rövid 20. század kevesek által ismert vagy eddig teljesen ismeretlen fejezeteit. Bemutatja egyfelől a föld alatti egyház hálózati működési mechanizmusait, struktúráit, másfelől ennek kifutásaként a katakombaegyház létesítésére tett erőfeszítéseket.

Bővebben

Jelen tanulmány az 1938 és 1940 közötti időszak felvidéki és kárpátaljai eseményeit elemzi, bemutatja a trianoni békeszerződéssel elcsatolt területekért folytatott diplomáciai küzdelmet, a ruszinok autonómiatörekvéseit, ismerteti a müncheni egyezmény és az első bécsi döntés következményeit.

Bővebben

Győr lendületes, innovatív nagyváros, földrajzi és gazdasági szempontból hazai viszonylatban az egyik legversenyképesebb városa. A folyamatos fejlesztések (infrastrukturális, turizmusintézményi, attrakció, programok stb.) révén az iparváros jelleg diverzifikálódik. Győr nemcsak üzleti, hanem turisztikai szempontból is egyre inkább potenciális utazási célponttá válik a hazai városi turisztikai palettán.

Bővebben

Az állami vagyon dinamikáját, mértékét vizsgálva megállapítható, hogy a szocialista tervgazdaság idején – különböző ideológiai okok miatt – a csúcspontján állt, míg a gazdasági rendszerváltás neoliberális gazdaságpolitikájának következtében látványosan és jelentősen lecsökkent. A vagyon mértéke számottevően újra csak a 2010-es időszak után növekedett, szerepe ekkor vált jelentőssé, a közvagyont protektáló új típusú közpénzügyi rendszerünk jogszabályi alapjai is bő öt évvel ezelőtt születtek meg.

Bővebben

This article analyzes the process of development in higher education in the Ukraine. The organizational, economic and financial conditions of the higher educational functioning system were defined. Suggestions for the further optimization of the higher educational system were grounded.

Bővebben

In this paper the major changes seen in the past 10 years in Polish HEI staff are analysed, the features of working conditions and remuneration are studied, the factors affecting the value of the personnel potential in the higher educational system are revealed and methods are recommended for the optimization of development in the Polish HEI teaching staff.

Bővebben

A 20. század egyik legnagyobb jelentőségű kérdésköre a totális diktatúrák gazdasági irányításának problematikája. Jelen írásban célul tűztem ki annak bemutatását, hogy az állami vállalatok vezetőivel kapcsolatos személyügyi tevékenység miként változott a magyarországi államszocialista rendszer egyes korszakaiban. Vajon változtak-e az állami vállalatok vezetőivel kapcsolatos elvárások a szocialista időszakban, és amennyiben igen, milyen irányban? A tanulmányban erre a kérdésre keresem a választ, az egyes korszakok gazdaságirányítási folyamatainak jellemzőit és a gazdálkodó szervezetek vezetőinek szerepét, rendszerben betöltött helyét elemezve.

Bővebben

A szerző tanulmánya első, történeti részében a francia politikai gondolkodók, elsősorban Montesquieu és a franciaországi alkotmányok magyarországi hatásával foglalkozik. A második részben arra utal, hogy a francia politikai gondolkodás és alkotmányos berendezkedés, valamint annak reformja a harmadik évezred első századában is hatással lesz a magyar alkotmányjogi gondolkodásra és az alkotmányos rendszer továbbfejlesztésére.

Bővebben

A szerző tanulmánya első részében áttekinti Széll Kálmán miniszterelnökké történő kinevezése előtti pályafutását, különös tekintettel pénzügyminiszteri funkciójára. A tanulmány második része a kiemelkedő államférfi miniszterelnöki (1899–1903) tevékenységét méltatja. Hangsúlyozza, hogy Széll Kálmán kiemelkedő politikai és gazdasági munkássága hozzájárult az Osztrák–Magyar Monarchia politikai és gazdasági stabilitásához és a Magyar Királyság pénzügyi helyzetének konszolidálásához.

Bővebben

Sajnálatos módon általában nem kerül sor a trianoni békeszerződéssel (Traité de Paix de Trianon, Peace Treaty of Trianon, Tratado de Paz de Trianon, Friedensvertrag von Trianon, Trattato di Pace di Trianon) foglalkozó áttekintésekben, tanulmányokban – vonatkozik ez még a monográfiákra, illetve monografikus igényű munkákra, feldolgozásokra is – az 1924-ben kötött és becikkelyezett csehszlovák–lengyel kétoldalú, bilaterális nemzetközi egyezmény bemutatására, vagy akárcsak említésére, nem is szólva annak elemzéséről.

Bővebben

A banki elszámolás folyamatának félidejében érdemes visszatekinteni a közelmúlt azon eseményeire, döntéseire, amelyek befolyásolták azokat a lépéseket, amelyek megalapozták a devizaalapú szerződések, illetve a forintalapú és devizaszerződések utáni elszámolási folyamatot. Az elszámolási jogszabályok egyidejűleg teremtik meg a tisztességes szerződési feltételek érvényesülését és a hitelpiacra az árfolyam változásából eredő kockázat megszűnését. A tanulmány napjaink olyan problémakörére keresi a megoldásokat, illetve mutatja be a lehetőségeket, ahol a közjog és a magánjog szabályai egyaránt érvényre jutnak, és a vizsgálat alá vont területek a magyar háztartások mindennapjait is mélyrehatóan meghatározzák.

Bővebben

A tanulmány vázolja az Alkotmánybíróság tevékenységének politikai vonatkozásait, különös tekintettel az ún. aktivizmus kérdésére. Bemutat egy súlyos kodifikációs hibát, ami a parlamentáris kormányzás akadályát képezte a rendszerváltozás idején. Vizsgálja az Alkotmánybíróság létrehozásának körülményeit, egyúttal megkísérli kijelölni az Alkotmánybíróság szakmai munkájának kereteit.

Bővebben

A tanulmány célja az 1705 és 1945 közötti francia közigazgatási jogtudomány fontosabb jellegzetességeit bemutatni. A 18. század közigazgatás-tudományával kapcsolatosan felvillantja az írás Nicolas Delamare munkásságát (science de police), mely valódi kiteljesedését a német Kameralund Polizeiwissenschaft formájában érte el. A 19. század francia közigazgatási jogtudománya Bonaparte Napóleon és a francia Államtanács megalapításától kezdve számíttatik hagyományosan. Itt (időrendi sorrendben) Bonnin, Vivien, Macarel, Cormenin, Aucoc és a két Laferriere munkásságát mutatjuk be.

Bővebben

Decentralizáció és intézményesült régiók hiányában Magyarországon vissza-visszatérő dilemma a területi lehatárolás kérdése. Ennek most különösen nyomatékot ad, hogy Pest megye egyes kistérségei nem fejlettebbek, mint a konvergenciarégiókban található más magyar térségek, azonban a Budapesttel közös régióba tartozás miatt a 2014–2020-as uniós költségvetési időszakban a Közép-Magyarország régió GDP-je alapján mért gazdasági fejlettsége alapján a legfejlettebb európai régiók csoportjába tartozik, amely az Európai Strukturális és Beruházási Alapok fejlesztési forrásaihoz való hozzáférés szempontjából a keretek markáns csökkenésével és a beavatkozások nagyobb hányadának erős tematikus megkötésével jár együtt.

Bővebben

E kvalitatív, empirikus kutatáson alapuló írás a Magyary Program által definiált „jó állam” koncepció fogalmának egyes elemein végighaladva bemutatja egy 2014-ben végzett mélyinterjú-sorozat eredményeit. Egyben pillanatfelvételt is kínál a magyar központi közigazgatásról két intenzív reformperiódus között. Az első reformperiódus a Magyary Program időszaka, melynek látványos beavatkozásai 2014 tavaszára nagyrészt véget értek, intézkedései pedig jórészt az „ÁROP” köré szerveződtek.

Bővebben

A jó állam paradigmatikus megközelítését célzó ConCrise (Conflict and Crisis) kutatási projekt víziója egyetlen körmondatban a következőt jelenti. A Magyary Program által meghatározott jó állam koncepciója alapján kidolgozható egy informatikai eszközökkel működtethető (ConCrise megnevezésű) elméleti állammodell, amelyben matematikai-logikai egzaktsággal definiálhatók és in silico (azaz közvetlen számítástechnikai, a hagyományos matematikai fogalmakat meghaladó eszközökkel) implementálhatók bizonyos, az államra vonatkozó generikus fogalmak, valamint bebizonyíthatók ezekre vonatkozó alapvető állítások.

Bővebben

A közelmúlt migrációs eseményei – az afgán, iraki, koszovói, pakisztáni és szír állampolgárok tömeges beáramlása Magyarországra, az EU-tagállamokban elkövetett terrorcselekmények, illetve a Földközi-tengeren tapasztalt tragikus események, vagyis a menekültek tömeges csempészése Líbiából Európa partjaihoz – elkerülhetetlenné tették, hogy az Európai Unió stratégiai döntéseket hozzon, és azonnali intézkedéseket tegyen a helyzet kezelésére. Mindezek az események a magyar közbeszédben is előtérbe helyezték a migráció kérdését, ezért fontosnak tartottuk a legjelentősebb jogszabályok ismertetését.

Bővebben

A költő és hadvezér Zrínyi Miklós örök érvényű eposzában állít emléket dédapja, a szigetvári hős önfeláldozó hazaszeretetének. Más megvilágításba helyezi azonban a mű mondanivalóját az a titkosírás – mai kifejezéssel: „katonai kód” –, amelynek alapján a mű már több, mint nemzeti eposz: valójában egy végrendeletben a nemzetre hagyományozott tudás. A Szigeti veszedelem dekódolása során az információként megadott helyen a szerzők geofizikai méréseket végeztek, amelyek alapján kapott vizsgálati eredmények jelentős anomáliára utalnak.

Bővebben

A legális és illegális bevándorlás problémái érthető módon kerültek az európai – és a hazai – közvélemény figyelmének az előterébe. A tanulmány arra vállalkozik, hogy felvázolja a 2010-ben alakított brit (koalíciós) kormány bevándorlási politikájának főbb vonalait. A szerző egy rövid történeti visszatekintést is ad a 2. világháborút követő fél évszázad (brit) bevándorlási politikájának legfontosabb állomásairól, majd igyekszik elemezni azokat a lépéseket, amelyeket David Cameron kormánya a bevándorlás mértékének csökkentésére tett. Ennek során megvizsgálja és nyomatékosan hangsúlyozza az EU-hoz való brit viszony és a bevándorlás kérdése közötti szoros kapcsolatokat is.

Bővebben

A lengyel sajtóorgánumok hasábjain Orbán Viktor európai szalonokban nem elfogadott, nemzetének támogatását lavinaszerűen elvesztő politikusként jelenik meg. A magyar vezető politikai döntései miatt elvileg még azokban a körökben is veszített népszerűségéből, amelyek nemrég még nyíltan deklarálták szimpátiájukat. Mindez Budapest és Moszkva kapcsolatának állítólagos javulásával, a két fél közeledésével és az orosz elnök felé tett látványos gesztusokkal magyarázható, amelyek jó alapot szolgáltattak európai kritikusainak arra, hogy Orbánt a Közösség egységének bomlasztásával vádolják.

Bővebben

Az eufória tünetei jelentkeztek a magyar állampolgárok egy jelentős részénél 2004. május 2-án, Magyarország Európai Unióhoz történő hivatalos csatlakozásának napján. A csatlakozást a sikeres népszavazást követően országszerte hatalmas tömegek ünnepelték. A hangulat szinte az öröm csúcsáig emelkedett. Akkor valószínűleg kevesen gondolták – még a csatlakozást ellenzők közül is –, hogy rövid 11 év elteltével az Unió alapjai rendülhetnek meg, a szövetség akár az eutanáziaközeli állapotba is kerülhet.

Bővebben

Az egyéni problémák megoldására, az esetek többségében, a közös megoldási javaslatok hatékonyabbak, észszerűbbek és mindenekelőtt olcsóbbak. A fogyasztói társadalom fejlődésével, az individualista életpálya felértékelődésével ez a megoldási lehetőség veszített pozitív megítéléséből. Amíg a világ legtöbb részén a közösségi együttműködések jelentősen részt vesznek a helyi társadalmi élet alakításában, addig Kelet-Közép-Európában a kommunista múlt erőszakos eszközét vélik sokan felfedezni benne.

Bővebben

A gazdasági növekedés környezeti hatása nagy vitákat kiváltó kérdés, ahol az ideológiák gyakran messze állnak a tényektől. Tanulmányunkban az országok ökohatékonyságának alakulását vizsgáltuk a 21. század első évtizedében az ökológiailábnyom-mutató és a GDP kapcsolatának elemzésével. Megállapítottuk, hogy a vizsgált időszakban az országok átlagos ökológiailábnyom-intenzitása jelentősen javult, 2009-ben már csak feleakkora terület kell egységnyi GDP előállításához. Több országnál is megfigyelhető az erős szétválás, vagyis a GDP növekedése az ökológiai lábnyom csökkenése mellett ment végbe.

Bővebben

A tanulmány témaköre az elmúlt másfél-két évtized egyik meghatározó globális közpolitikai területe, a modern nagyvárosi kormányzás. Az egyes kontinensek és makrorégiók jövőjét, habár különböző mértékben, de egyre erőteljesebben determinálják a jelen urbanizációs folyamatai, azok gazdasági, társadalmi és közpolitikai vonatkozásai. A tanulmány a nyilvánvaló trendek bemutatásán túl erőteljesen koncentrál a szakirodalomban néhány kevésbé hangsúlyozott, de egyre fontosabbá váló vizsgálati aspektusra, így az ún. globális nagyvárosi fogyasztói osztály jelenségére, a környezeti és társadalmi fenntarthatóságra, valamint a nagyvárosi térségi közpolitikai hatékonyság kérdéskörére (input és output közpolitikai indikátorok, az abból képzett indexek és mérési metódusok).

Bővebben

A tagállamok birtokpolitikai mozgásterét az Európai Unió Bíróságának gyakorlata határozza meg. Birtokpolitikai mozgástér alatt a mezőgazdasági földek tulajdonának és használatának szabályozását értjük. A Bíróság gyakorlata elismeri, hogy a kis- és közepes, életképes birtoktestek kialakítása és fenntartása az uniós jog által elismert célkitűzéseknek minősülnek. A problematika a részletekben rejlik: nem tudni pontosan, a tagállamok milyen eszközöket alkalmazhatnak. E bizonytalanságok elsősorban az új tagállamok számára jelentenek gyakorlati hátrányokat.

Bővebben

A szubjektív biztonságérzet fontos összetevője a munkahelyi kilátás. Akik nem érzik biztonságban magunkat, azok nagyobb számban halasztják el a gyermekvállalást. Így a fiatalok és a nők foglalkoztatása, munkaerőpiaci helyzetének javítása pozitívan befolyásolja a családok szubjektív biztonságérzetét, ezáltal elősegíti a termékenység növekedését. A 15–64 éves nők foglalkoztatási rátája a csatlakozásunk utáni első években hazánkban stagnált. Leszakadtunk Európától, 2009-ben már a nők kevesebb mint felének volt csak lehetősége dolgozni.

Bővebben

A Szovjetuniótól való leválás után Magyarország csatlakozott az Európai Unióhoz, ami gyakorlatilag a Németországhoz való csatlakozást jelentette. Ezzel függőségbe kerültünk az USA befolyása alatt álló EU-tól, amelynek ideológiája a globalizáció, a gazdasági liberalizáció és privatizáció. Ez energiafüggőséget is jelent, amit tovább nehezít a megújuló energiák arányának növelésére vonatkozó kötelezettség. Az EU energiapolitikáját ellentétesen megfogalmazott célok jellemzik, mint biztonság, fenntarthatóság, versenyképesség, környezetvédelem, klímavédelem.

Bővebben

A rendszerváltást követően a magyar gazdaságot két meghatározó folyamat formálta: a privatizáció és a külföldi működőtőke-befektetések. A gazdaságpolitika azonban az egyik folyamatban sem ragadta meg az alkalmat, hogy a magas és fenntartható gazdasági növekedés feltételeit megteremtse. A következő években európai uniós forrásokból feltőkésíthetik a magyar kis- és középvállalkozói szférát. Meghozhatja-e ez a folyamat azt a növekedést, amely elvezethet a felzárkózáshoz?

Bővebben

A szerzők a cikk keretein belül feltárják a pénzmosás kialakulásának összefüggéseit, valamint megfogalmazzák, mint a szervezett gazdasági bűnözés egyik legbonyolultabb és legkifinomultabb részeként. Bemutatásra kerül a folyamat három klasszikus esete: az elhelyezés, a rétegzés és az integrálás. Hangsúlyozzák a pénzmosás elleni nemzetközi fellépéseket, és röviden ismertetik a legjelentősebb szervezeteket és azok feladatait. Továbbá három fontos alapszabályra hívják fel a vállalkozások figyelmét, amelyekkel védekezhetnek: „Ismerd meg a céget”, „Ismerd meg az ügyfeled” és „Ismerd meg a kollégádat!”

Bővebben

A román Nemzeti Korrupcióellenes Igazgatóság egy, a felső és középszintű korrupció elleni küzdelemre szakosodott speciális ügyészség. Fő célja, hogy csökkentse a korrupciót Romániában, és ezzel segítse elő a román társadalomnak az európai értékek mentén történő demokratizálódását. Rövid idő alatt jelentős eredményeket tudott felmutatni a korrupció elleni küzdelemben minden szinten. E tanulmány célja, hogy bemutassa, mi tette lehetővé azt, hogy ezen új intézmény révén a felső és középszintű korrupció felderítésének eredményessége és szankcionálásának hatékonysága az elmúlt években lényegesen megnőhessen Romániában.

Bővebben

A jó kormányzás egyik eleme, hogy annak teljesítményét megfelelő mérési eszközökkel vizsgálat alá lehessen vonni. Egyik mérőeszköz a kormányzat iránti bizalom és a társadalom korrupcióval kapcsolatos vélekedése. Küzdelem a korrupció ellen, korrupciómegelőzés, integritás – mostanában sokszor használt fogalmak. Definíciók, amelyek közé nem tehetünk egyenlőségjelet. A korrupció elleni harc kiemelt célterülete a közszféra, azaz az állam saját szervezete és személyi állománya. A tanulmány arra vállalkozik, hogy elemzés alá vesse a korrupcióellenes szakpolitika közigazgatást érintő elemeit, tisztázzon egyes fogalmakat, javaslatokat fogalmazzon meg, és bemutassa a jövőbeni célkitűzéseket.

Bővebben

Az Állami Számvevőszék a zárszámadási törvényjavaslat ellenőrzésével párhuzamosan elemzést is készít a megelőző év költségvetési folyamatainak főbb jellemzőiről. Az ezen elemzés alapján készült cikk bemutatja, miként változott az államháztartás terjedelme, a költségvetési bevételek és kiadások szerkezete, és mindezek eredményeként hogyan alakult a költségvetés egyenlege és az államadósság. A legfontosabb tendenciák kiemelése mellett a cikk a költségvetési és a gazdasági folyamatok összefüggéseire is felhívja a figyelmet.

Bővebben

A cikk áttekinti azokat a nemzetközi és hazai makrogazdasági feltételeket és tényezőket, amelyek 2014-ben befolyásolták az állami költségvetés bevételeinek és kiadásainak alakulását. Kiemelt figyelmet fordít a gyors, 3,6 százalékos gazdasági növekedés belföldi végső keresleti tényezőire, különösen a beruházások alakulására és a háztartások növekvő fogyasztására, továbbá a kiemelkedő exportteljesítményre és a foglalkoztatási ráta emelkedésére. A cikk bemutatja azokat a kormányzati ösztönző intézkedéseket is, amelyek 2014-ben a kiegyensúlyozottabb és fenntartható fejlődés megalapozását szolgálták.

Bővebben

Magyarország a történelmi és gazdasági események hatása miatt megtanult gyorsan és hatékonyan reagálni, hiszen csak így maradhattunk az élen a nemzetek között zajló globális versenyben. Ám ebben a régóta tartó, folytonos készenlétben kirajzolódtak azok az értékek és követelmények, mint a szellemi és erkölcsi kiválóság, a tudásbővítés, amelyeket megtalálunk hazánk Alaptörvényében, és amely nemzeti hitvallásunk is egyben. Ezen hitvallás mellé tette le a voksát a Magyar Nemzeti Bank is, hiszen megalakulása óta törekszik arra, hogy megjelenítse és töretlenül jelképezze a nemzeti szuverenitást.

Bővebben

A jegybank 2014-ben elindított önfinanszírozási programja a külső sérülékenység csökkentését tűzte ki céljául. Az MNB a jegybanki eszköztár átalakításával alkalmazkodásra ösztönözte a bankokat, amelyek jelentős forrásokat csoportosítottak át jegybanki eszközökből likvid értékpapírokba, azaz a magyar értékpapírpiac sajátosságai miatt elsősorban állampapírba. Az utóbbi két évben a banki állampapír-állomány több mint 2200 milliárd forinttal nőtt, a magyar gazdaság pedig a nemzetközi befektetői közösség szerint is ellenállóbb lett a külső sokkokkal szemben.

Bővebben

A rendszerváltást követő két évtizedben a fogyasztói társadalom illúziójában éltünk, annak vágyálma határozta meg mindennapjainkat, s determinálta viselkedésünket. A társadalom széles köre devizahitelt vett fel, lehetőségein felül fogyasztott, s minden létező módon eladósodott. Keserűen kellett rádöbbennie, hogy nem ez a helyes út, márpedig a kijózanodás évekig tart. A fogyasztásközpontú szemlélet terjedése számos területen felülírta még a racionális elveket is. A jólét fogalmának elsődlegesen anyagi javakra korlátozása, a természeti erőforrások intenzív felhasználása mind a fenntarthatóság ellen ható tényezők.

Bővebben