Zárug Péter Farkas és Kolczonay Katalin szerkesztett kötete, a Konzervatív gondolatok, valamint Polgári Szilvia Beszélgetések vágatlanul című munkája együtt olvasva a kortárs, XXI. század eleji magyar konzervatív önértelmezés két eltérő, de egymást kiegészítő megjelenési módját tárja fel a megszólaltatott polgári-konzervatív értelmiségiek által. Az egyik kötet fogalmi, kulturális és erkölcsi szinten rajzolja meg a konzervatív gondolkodás önleírását, a másik ugyanezt a szellemi világot portréinterjúkban, életutakban és megszólalói karakterekben teszi láthatóvá. A két mű közös olvasása azért különösen termékeny, mert egyszerre mutatja meg a konzervativizmus normatív nyelvét és személyes megtestesülését. A recenzió arra a következtetésre jut, hogy a két könyv nem azonos műfaji súllyal és nem azonos módszerrel, de egyaránt hozzájárul a konzervatív gondolkodás mai magyar nyelvének, ethoszának és kulturális önvédelmének megértéséhez. E hozzájárulás akkor válik igazán értékelhetővé, ha a köteteket a mai konzervatív értékek – történeti emlékezet, közjó, hivatásetika, kulturális folytonosság, család -és közösségközpontúság, valamint a szabadság és rend egyensúlya – felől mérlegeljük.

A hazai közigazgatási perjog tekintetében több tanulmány mutatta be a jelenleg hatályos rendszerre kiemelt hatást gyakorló francia, német és osztrák perjog szabályait és működését. A jelen tanulmány ezen jelentős külföldi modellek bemutatása helyett Románia közigazgatási peres eljárási rendszerének vizsgálatát tűzte ki célul, különös tekintettel az alapelvek rendszerére. A témaválasztás indoka a volt kommunista országok közigazgatási perjogának azon jellegzetessége, hogy a hatékony jogvédelem alapelve más országokban működő közigazgatási felülvizsgálati rendszerek részbeni inkorporálásával, és csak kisebb részben a hazai joguk evolúciója útján jött létre, amely vegyes alapelvi rendszert eredményezett. A jelen tanulmány Románia, mint másik posztkommunista ország közigazgatási perjogának hatályos szabályait kívánja bemutatni, amely ország közigazgatási perjoga nagyrészt feldolgozatlan a hazai szakirodalomban. A Román közigazgatási perjog a következő három szempont mentén; fórumrendszer, jogforrások, alapelvi rendszer kerül ismertetésre.