Magyarország diplomáciai és gazdasági kapcsolatai a posztszovjet államokkal az Antall-kormány idején (1990–1993)
Polgári Szemle· 22. évfolyam 4–6. szám, 2026, 90–102., DOI: 10.24307/psz.2026.0508
DR. HABIL. SÁRINGER JÁNOS, PhD egyetemi docens, Budapesti Gazdaságtudományi Egyetem (
Összefoglaló:
A tanulmány azt vizsgálja, miként alakította Magyarország diplomáciai és gazdasági kapcsolatait a posztszovjet államokkal − Oroszország, Ukrajna, Moldova, Azerbajdzsán, Belarusz, Grúzia (Georgia), Kazahsztán, Kirgízia, Örményország, Tádzsikisztán, Türkmenisztán, Üzbegisztán − az Antall-kormány időszakában. A Szovjetunió szétesését megelőző belpolitikai válság, a szuverenitási „törvényháború”, a balti erőszak 1991 januárjában, valamint az utódállamokban kibontakozó biztonságpolitikai dilemmák és konfliktusok (különösen Ukrajnában és Moldovában) közvetlenül befolyásolták Budapest mozgásterét. A cikk az orosz relációban a csapatkivonást követő pénzügyi rendezés és a „nullszaldó” politikai lezárásának folyamatát, az ukrán relációban a gyors elismerés és az alapszerződés körüli ratifikációs viták összefüg- géseit, a moldovai relációban pedig a Dnyeszteren túli konfliktus rendezési mechanizmusát mutatja be. A Belaruszra, a Kaukázusra és Közép-Ázsiára kiterjedő áttekintés azt hangsúlyozza, hogy Magyarország célja a gyors kapcsolatfelvétel, a szuverenitás tiszteletben tartása, a kisebbségvédelmi szempontok napirenden tartása és az új gazdasági lehetőségek feltárása volt, miközben folyamatosan számolnia kellett a térségi instabilitással és az orosz érdekérvényesítés korlátaival.
Kulcsszavak: Antall-kormány, szuverenitás, államiság, diplomácia, gazdasági kapcsolatok, biztonságpolitika, Szovjetunió felbomlása, posztszovjet térség; Független Államok Közössége (FÁK), Közép-Ázsia
Hungary’s Diplomatic and Economic Relations with the Post-Soviet States during
the Antall Government (1990–1993)
Summary
This study examines how Hungary shaped its diplomatic and economic relations with the post-Soviet states – Russia, Ukraine, Moldova, Azerbaijan, Belarus, Georgia, Kazakhstan, Kyrgyzstan, Armenia, Tajikistan, Turkmenistan, and Uzbekistan − during the Antall government. The domestic political crisis preceding the dissolution of the Soviet Union, the “war of laws” over sovereignty, the Baltic violence of January 1991, and the security dilemmas and conflicts that emerged in the successor states (especially in Ukraine and Moldova) directly affected Budapest’s room for manoeuvre. In the Russian dimension, the article traces the process leading to the financial settlement after the troop withdrawal and the political closure of the’ zero-balance’ arrangement. In the Ukrainian dimension, it analyses the links between Hungary’s rapid recognition and the ratification debates surrounding the basic treaty. In the Moldovan dimension, it outlines the settlement mechanism of the Transnistrian conflict. The overview extending to Belarus, the South Caucasus, and Central Asia underscores that Hun- gary’s objectives were the swift establishment of relations, respect for sovereignty, keeping minority-protection considerations on the agenda, and exploring new economic opportunities, while continuously having to reckon with regional instability and the constraints stemming from Russian interest enforcement.
Keywords: Antall government, sovereignty, statehood, diplomacy, economic relations, security policy, dissolution of the Soviet Union, post-Soviet space, Commonwealth of Independent States (CIS), Central Asia
