A közjó gazdasága – keresztény patrióta modell és a belső piac nemzetstratégiai szerepe a 21. századi Magyarországon
Polgári Szemle· 22. évfolyam 4–6. szám, 2026, 60–73., DOI: 10.24307/psz.2026.0506
FEHéR CSONGOR, kutató Makovecz Campus Alapítvány (MCA) – Collegium Professorum Hungarorum (CPH),
Összefoglaló:
A tanulmány a közjó (bonum commune) fogalmát politikai-gazdasági realitásként értelmezi az arisztotelészi–tomista hagyomány és a keresztény társadalmi tanítás alapján. Amellett ér- vel, hogy a neoliberális és technokrata irányzatok redukált emberképe az embert erőforrássá, a közösséget koordinációs mechanizmussá teszi, miközben a gazdaság legitimációja a személyek kibontakozásához, a családok megerősödéséhez és a politikai közösség tartós fennmaradásához kötődik. A tanulmány a belső piacot nemzetstratégiai intézményként értelmezi: a társadalmi reprodukció, a demográfiai stabilitás és a szuverenitás egyik alapfeltételeként. Magyarország félperifériás helyzete, külső tőkefüggősége és területi-vállalati kettőssége olyan szerkezeti csapdát képez, amelyből csak közjó-orientált gazdaságpolitikai fordulat kínálhat kiutat. A javasolt normatív keret a személyelvűségre, a szubszidiaritás és szolidaritás elvére, a felelős tulajdonra, a szolgáló pénzügyi rendre, a családpolitikára és a szelektív iparpolitikára épít; a 2010 utáni magyar intézkedések áttekintése pedig azt vizsgálja, milyen mértékben in- tézményesíthető ez a logika a kormányzás gyakorlatában.
Journal of Economic Literature (JEL) kódok: A13; H11; O11; P16
Kulcsszavak: közjó; belső piac; gazdasági szuverenitás; keresztény társadalmi tanítás; nemzetstratégia; politikai gazdaságtan; személyelvűség
The Economy of the Common Good: The Christian- Patriotic Model and the Domestic Market’s Strategic National Role in Twenty-First-Century Hungary
Summary
This paper interprets the common good (bonum commune) as a political-economic reality grounded in the Aristotelian-Thomist tradition and in Christian social teaching. It argues that neoliberal and technocratic approaches rest on a reductive anthropology that turns persons into resources and communities into coordination devices, while the legitimacy of the econo- my derives from serving human flourishing, family stability and the long-term survival of the political community. The domestic market is therefore treated as an institution of national-stra- tegic importance: one of the basic conditions of social reproduction, demographic resilience and sovereignty. Hungary’s semi-peripheral position, dependence on external capital, and territorial-corporate dualism create a structural trap from which only a common-good-oriented turn in economic policy may offer an exit. The proposed framework combines personalism, the principles of subsidiarity and solidarity, responsible ownership, a service-oriented financial order, family policy, and selective industrial policy, and it evaluates selected Hungarian meas- ures adopted after 2010 in light of their capacity to institutionalize this logic.
Journal of Economic Literature (JEL) codes: A13; H11; O11; P16
Keywords: Keywords: common good; domestic market; economic sovereignty; Christian social teaching; national strategy; political economy; personalism




