Polgári Szemle· 22. évfolyam 4–6. szám, 2026, 34–47., DOI: 10.24307/psz.2026.0504

TARDI ROLAND, PhD Kutató, Mathias Corvinus Collegium

Összefoglaló:

A nemzetközi és hazai oktatásgazdaságtani, valamint humántőke-elméleti szakirodalom – többek között Schultz, Becker és Hanushek munkássága – egyértelműen rámutat arra, hogy a lakosság képzettsége, illetve a kognitív képességek fejlesztése a gazdasági növekedés és a társadalmi kohézió legfőbb motorja. A vonatkozó jogtudományi kutatások emellett hangsúlyozzák, hogy az oktatás olyan alapvető emberi jog és közszolgáltatás, amelynek az egyenlő esélyek megteremtését kell szolgálnia. Ezen elméleti és társadalmi alapvetések tükrében a ha- zai köznevelési rendszer a 2000-es évek végére jelentkező strukturális és hatékonysági problémákra, valamint a nemzetközi mérésekben tapasztalt teljesítményromlásra válaszul történelmi léptékű paradigmaváltáson ment keresztül az elmúlt tizenhat évben. Jelen tanulmány ezen időszakot áttekintve azokat a makroszintű trendeket vizsgálja, amelyek 2010 és 2025 között érdemben meghatározták a magyar köznevelés fejlődési irányait. A kutatás fókuszában egyrészt az oktatásirányítási struktúra átalakulása áll, bemutatva az önkormányzati modell fel- váltását egy állami, illetve egy expanzívan növekvő egyházi szektorra épülő duális rendszerré. Másrészt a tanulmány elemzi a rendszer kapacitásait leíró kvantitatív indikátorokat, valamint áttekinti az oktatási infrastruktúra fejlesztésének kihívásait, különös tekintettel a budapesti agglomeráció demográfiai robbanásából fakadó intézményi nyomásra és az erre adott kormányzati válaszokra.

Journal of Economic Literature (JEL) kódok: I28, I21

Kulcsszavak: oktatáspolitika, oktatásirányítás, oktatási infrastruktúra

Fifteen Yeas of Selected Trends in Hungarian Public Education

Summary

International and Hungarian literature on the economics of education and human capital theory – including the work of Schultz, Becker, and Hanushek – clearly indicates that educational attainment and the development of cognitive skills are the primary drivers of econo- mic growth and social cohesion. Relevant legal research further emphasizes that education is a fundamental human right and a public service that should promote equal opportunities.

Against this theoretical and social background, and in response to the structural and efficiency problems that had emerged by the late 2000s, together with declining performance in international assessments, the Hungarian public education system has undergone a paradigm shift of historic proportions over the past sixteen years. Reviewing this period, the present study examines the macro-level trends that substantially shaped the development of Hun- garian public education between 2010 and 2025. First, it analyses the transformation of the educational governance structure, showing the replacement of the municipal model by a dual system based on state provision and a rapidly expanding church-maintained sector. Second, it examines quantitative indicators describing system capacity and reviews the challenges of educational infrastructure development, with particular attention to the institutional pressu- res generated by the demographic boom in the Budapest metropolitan area and to the gover- nmental responses to those pressures.

Journal of Economic Literature (JEL) codes: I28, I21

Keywords: education policy, educational governance, educational infrastructure