Nem hagyományos utakon – főszerkesztői beköszöntő
A családi legendárium, és korai személyes emlékeim szerint is, néhai dédnagyanyám – nevelési célzattal – gyakorta mondogatta:„az adósság egy tálból eszik az emberrel”. Egy tálból eszik, mert a hitelezőnek kifizetett kamat a család, a feudum, az ország gazdasága, fejlesztési lehetőségei elől viszi el a pénzt. Első körben kamatot fizetünk, és ami a jövedelemből megmarad, fordítódhat csak a gyerekek iskoláztatására, a birtok művelésére, nemzetgazdasági beruházások megindítására. Ha marad egyáltalán elegendő pénz. A hitelezők tulajdonsága, hogy behatárolják a család, a vállalkozás, az ország gazdálkodásának mikéntjét. Meghatározzák a követendő módszert arra nézve, hogy milyen technikával, feltételekkel folyjék a gazdálkodás. A hitelező szeret hitelező maradni, hiszen ha a pénzét egy összegben visszakapná – valami csoda folytán –, nem tudná azt újra kihelyezni, nem kaphatna utána busás kamatjövedelmet.