Amilyen súlyú stratégiai kihívásokkal szembesül a polgári kormány, ahhoz igazodó tartalmú és mélységű dolgozatokat tesz közzé a polgári értelmiség társadalomtudományi szakfolyóiratának idei 4. száma is. A körülöttünk zajló gazdasági, társadalmi és külpolitikai folyamatok elemzését végző szerzőink tollából olyan írások kerültek be e lapszámba, melyek egy-egy szakterületet alaposan körbejárva, segítséget adhatnak a kormány egyes szakpolitikai döntéseinek meghozatalához. Petz Ernő energetikus, a Paksi Atomerőmű volt vezérigazgatója az energiaellátás, energiabiztonság kérdéskörét globális és lokális szempontból elemzi. Javaslatainál figyelembe veszi a globális felmelegedésből fakadó kihívásokat. Találóan írja: az emberiség jövője azon áll vagy bukik, hogy milyen módon képes biztosítani a közjavakat, illetve miként tudja leküzdeni a világméreteket öltő rosszat. Tegyük hozzá, a magyar társadalomra különösen áll ez a kitétel, hiszen kis nemzet vagyunk, európai léptékben is szerény nemzetgazdasággal, ráadásul energiafüggő helyzetben, és a korábban bőségesen rendelkezésre álló közjavaink is fogytán vannak.

Bővebben

Néhány hete tudományos igényű konferenciát tartottak az egyik budapesti szállodában. A részt vevő előadók sokoldalú megközelítésben vizsgálták a Dunát a Tiszával összekötő kétirányú hajózásra alkalmas, megfelelő öntözőcsatornákhoz csatlakoztatott csatornahálózat kiépítését. Megszólaltak az éghajlati, természeti környezeti, energetikai, műszakikivitelezési ügyekben jártas szakemberek. A konferencia vizsgálta a pénzügyi megvalósíthatóság kérdéseit is abból kiindulva, hogy ma államadósság-növelő módon ilyen léptékű beruházásba kezdeni nem lehet az ismert nyomasztó államadósság miatt.

Bővebben

Napjainkban a világ két legfontosabb eseményvonulata a terrorizmus elleni harc és a globális felmelegedés elleni küzdelem. Ezek határozzák meg már legerőteljesebben a politikai és gazdasági cselekvéseket, legalábbis felszíni megítélésünk szerint. Mélyszerkezetükben mindkettőt érdekviszonyok vezérlik. Energetikusként az utóbbihoz kapcsolódva kívánok két témakört gondolataimmal, dilemmáimmal körbejárni.

Bővebben

Európa-szerte évszázadokra visszatekintő tavaszünnep kötődik május elsejéhez és pünkösdhöz. E két azonos tartalmú alkalom rítusai hosszú ideig – bizonyos esetekben még ma is – keveredtek egymással, de napjainkra a május 1. hazánkban szinte kizárólagosan magához kötötte a májusfaállítás szokását. Történeti adatok szerint a magyar nyelvterület északi és nyugati részén korábban pünkösd napján is állítottak májusfát. A két ünnep kapcsolatai annyira erősek, hogy nehéz volna eldönteni, melyik naphoz kötődött hagyományosan a vizsgált szokás.

Bővebben

Az elmúlt 30–40 év integrációs fejlődésekor nehéz olyan stabil szempontrendszert felállítani, amely pontosan megmutatná, hogy egy uniós tagország milyen szinten képes egy-egy szakpolitika dinamikáját felvenni elnöksége idején. A féléves elnökség szakpolitikai feladatait talán joggal aposztrofálják pusztán az egyes uniós intézmények együttműködését elősegítő elvárásnak, hiszen a szakpolitikák ügymenete folyamatos, így az elnökségi prioritások befolyása a Bizottság–Tanács–Parlament döntéshozatali háromszögére egyre kevésbé érvényesülhet. Elemzésemben elsősorban két elnökségi prioritás eredményei alapján szeretném meghatározni Magyarország szakpolitikai teljesítményét.

Bővebben

Összefoglalómban Budapest és térségének ezredfordulót követő területi-társadalmi helyzetéről kívánok rövid összefoglalást adni. A téma aktualitását az adja, hogy a rendszerváltás után húsz évvel Budapest és környéke, illetve agglomerációja területi szintű átalakulása döntő társadalmi változást is előidézett, a területi-társadalmi súlypontok áthelyeződtek, új (gazdasági, társadalmi) szereplők jelentek meg a különböző színtereken. Budapest mint Magyarország fővárosa a hazai települések, városok, nagyvárosok között meghatározó szereplő, ugyanakkor az európai városok, nagyvárosok közötti helyzete sem elhanyagolandó. Ez egyfelől a gazdasági, ipari és kulturális oldalt, másfelől az eltérő élettereket, a társadalom különböző csoportjainak és rétegeinek színhelyét, a multikulturális társadalmi közeget egyaránt magában foglalja.

Bővebben

Nehéz a születések számának növekedésére bármiféle becslést adni. Elképzelhető szerintem, hogy a szokásos 90 ezer gyermekkel szemben akár 100 ezer gyerek születésével lehetne számolni. Ha egy ilyen változás hatását időben végiggörgetnénk, akkor hosszú időhorizonton a foglalkoztatottak száma, a GDP, az állami bevételek stb. esetében egyaránt 10%-os többlet adódna. Amikor 2035 táján évente 140 ezren mennek majd nyugdíjba, akkor sokat számíthat az, hogy nem 90, hanem 100 ezer fiatal lép be helyettük a munkaerőpiacra.

Bővebben

A Magyar Köztársaság háborús missziós tapasztalattal rendelkező tábornoka írásában biztonságpolitikai és hadműveleti elemzést nyújt a balkáni válságövezet konfliktusainak 2011. évi aktuális helyzetéről, betekintést adva egyúttal a 21. század legújabb biztonsági kihívásaiba, fenyegetéseibe és veszélyeibe.

Bővebben

A Közép-amerikai Biztonsági Stratégia Támogatása elnevezésű nemzetközi konferenciára 2011. június 22–23-án került sor Guatemalavárosban. A rendezvényen a régió országainak elnökei mellett részt vett Mexikó, Kolumbia és a Dominikai Köztársaság elnöke, Belize miniszterelnöke és az USA külügyminisztere. Rajtuk kívül 40 hivatalos küldöttség képviselte Európa és Dél-Amerika országait, a nemzetközi pénzügyi és együttműködési szervezeteket, valamint a biztonság témájára és a szervezett bűnözés elleni harcra szakosodott intézményeket.

Bővebben

Az idei évet a Katolikus Egyház a „Családok évének” nyilvánította. Nem véletlen talán, hogy a kormány is fokozott figyelmet fordít intézkedéseivel a családok támogatására. Nemcsak hazánk, hanem Európa más államai is kénytelenek szembenézni azzal a demográfiai folyamattal, hogy öregszik a társadalom, egyre kevesebb gyerek születik. Egy jól kidolgozott családpolitikával felvértezett kormányzat azonban megállíthatja ezt a folyamatot. Hogy mik a jó és kívánatos módszerek ezen a területen, ahhoz nyújt segítséget a Családpolitika más-más szemmel című kiadvány, ami 2010-ben a Gazdasági és Szociális Tanács égisze alatt jelent meg. A Danis Ildikó, Herczog Mária és Surányi Éva nevével fémjelzett kiadvány arra keresi a választ, hogy hogyan teremthető meg egy ideális családpolitika, ahol a gazdasági, politikai, társadalmi tényezők egyensúlyban vannak.

Bővebben