Iparpolitika és Botos Balázs. Az iparpolitika egy várhatóan újra reneszánszát élő nemzetgazdasági ágazat, a virtuális pénzügyi térből a reálgazdaság felé araszolgató nemzetgazdaságok és a világgazdaság új cselekvési területe. A szerző pedig ennek a gazdaságpolitikai ágazatnak az autentikus ismerője. A Magyar Tudományos Akadémia Ipar- és Vállalatgazdaság-kutató Intézetének elemzője, majd vezetője volt több mint húsz éven át. Az 1990-es évektől az iparpolitika egyik irányítója, helyettes államtitkár, a Magyar Exporthitel Biztosító vezérigazgatója. Egyetemi és főiskolai oktató. A Matolcsy György által vezetett gazdasági műhely, és gazdaságpolitikai vitairatok aktív közreműködője, a Nemzetgazdasági Minisztérium külgazdasági kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára. A recenzió címéül adott „felsőfok” jelző így nem csak a szerző tudományos fokozatának, felsőoktatási rangjának, gyakorlati jártasságának szól, hanem az ipari szakágazat jövőbe mutató kitüntetett szerepének is, végső soron a könyv megbecsülendő szakmaiságának. Érdemes elolvasni!

Bővebben

Az első szabad választásokat Magyarországon, az egykori kommunista országban 1990 áprilisában a Magyar Demokrata Fórum nyerte meg. A pártelnökből lett miniszterelnök, Antall József kezdettől fogva igen jó baráti viszonyt tartott fenn George Bush amerikai elnökkel, ami Antall József halála után egyetlen miniszterelnöknek sem sikerült. A két államfőnek köszönhetően Magyarország elindult egy új, szabad, demokratikus rendszer, illetve a piacgazdaság felé. A legnagyobb cégek (General Electric, General Motors, Alcoa, Ford, IBM stb.) leányvállalatai kezdték meg nálunk üzleti tevékenységüket. Az új miniszterelnök a határon túli magyarokra, a történelem emlékeire, valamint a jó szomszédsági viszonyra való tekintettel elsőként kezdeményezte a szorosabb együttműködést Lengyelországgal és Csehszlovákiával, mint ahogy a Varsói Szerződés feloszlatását is elsőként vetette fel a magyar kormány. Az így létrejött „visegrádi csoport” felismerte az atlanti kapcsolatok fontosságát, ennek keretében látogatott el Bill Clinton elnök 1994-ben Prágába, aki támogatásáról biztosította ezt az együttműködést. A Magyarországot igen közelről érintő délszláv válság hozzájárult az Egyesült Államok és hazánk közötti viszony elmélyüléséhez, amely évekkel később az atlanti szövetséget jelentette.

Bővebben

A jövőt az emberek túlnyomó többsége nem látja előre. Azért használom a túlnyomó többség kifejezést, mert a nyugati civilizációnk társadalmaiban azért mindig megvoltak azok a szervezetek, amelyek bizony megmondták, vagy legalábbis igyekeztek megmondani a jövőt. Ilyen volt például a delphoi jósda Hellászban, az auguruk testülete Rómában, vagy a táltosok csoportjai a sztyeppei népeknél. Az, hogy ez a tevékenység olykor mennyire sikeres tudott lenni, megmutatkozott abban, hogy még a 20. század hírhedt vezérei is sokszor ebben a szerepben sáfárkodtak, anélkül, hogy jövőképeik beteljesültek volna. Mai nyugati civilizációnkat többnyire a racionalizmus hatja át, ezért e szervezetek és személyek jövőre irányuló megnyilatkozásait tudománytalannak tekintjük, és tevékenységüket a jóslás fogalma alá soroljuk. Hogyan tudunk akkor mégis a jövőről beszélni, ha meg kívánunk maradni a racionalizmus és a tudományosság talaján, és közben mégis kerülni szeretnénk, hogy jóslásokba bocsátkozzunk, és hogy jósoknak tituláljanak?

Bővebben

Az Új Széchenyi Terv bevezetésével a kormányzat a jelenlegi alacsony GDP-bővülés ütemét 4–6 százalékra kívánja feltornászni a következő években, ezt a célt pedig elsősorban a beruházások növekedésével kívánja elérni. A kormányzat az elégtelen hazai megtakarítási forrásokat kiegészítve a külföldről érkező befektetésekre is számít, amelyek az innovatív beruházások alapjait képezhetik. Ezek az innovatív beruházások adhatnak leginkább löketet a lanyha gazdasági növekedésnek, hiszen tudjuk, hogy a gazdasági növekedésre a legszorosabban ható tényező a beruházás. Vajon az Új Széchenyi Tervben megjelenő fejlesztési területek mennyiben járulhatnak hozzá a kiemelkedőnek várt gazdasági teljesítmény teljesüléséhez? Illetve milyen mértékű összefüggés van a beruházások, ezen belül pedig a külföldi működőtőke-befektetések és a gazdasági növekedés között? Erről szól e tanulmány.

Bővebben

Immár közel egy évtizede annak, hogy 2001 nyarán az első Orbán-kormány elfogadta a Magyar Köztársaság nemzetközi fejlesztési együttműködési (közismertté vált és a továbbiakban használatos rövidítéssel: NEFE) koncepcióját, amely a nemzetközi közösség gyakorlata alapján megfogalmazta a magyar fejlesztési politika általános tartalmi és működési kereteit. Tíz esztendő a tapasztalatok összegzésére pedig mindenképpen elegendő időszak, az akkori koncepció azóta már gyakorlati eredményekkel bír, bár számos elemében megújításra szorul.

Bővebben

Akárhogy is alakul, az előnyök és a hátrányok adottak, így nekünk arra kell koncentrálnunk, hogy hol és hogyan profitálhatunk Kína meneteléséből. Úgy tűnik, hogy a magyar export számára kapóra jönnek Kína környezetvédelemmel és mezőgazdasággal kapcsolatos problémái, de a kínaiak európai expanziójába bekapcsolódva a gyors fejlődésükben is megtalálhatjuk számításainkat. Ezt támasztja alá az ilyen jellegű disztribúcióhoz szükséges infrastruktúra egyre bővülő kiépítése is. Mindezen tények és a kapcsolatokról szóló pozitív hírek ellenére nem használjuk ki eléggé a Kínában rejlő lehetőségeket, és szinte csak egy helyben toporgunk. A téma állandóan napirenden van, de konkrét eredményeket nem sikerül felmutatnunk. Ettől függetlenül úgy véljük, hogy minden lehetőségünk és adottságunk megvan ahhoz, hogy az európai–kínai kapcsolatokat alakító európai központ legyünk. Megfelelő kormányzati támogatással ez a reláció a jövő sikertörténete lehet, de elsősorban az üzletembereken múlik a kínai– magyar kapcsolatok fejlődésének iránya és mértéke! Úgyhogy merjünk nagyot álmodni, merjünk nagyban gondolkodni.

Bővebben

A kormány gazdaságpolitikájának sarokköve a 2011. január 15-én útjára indított Új Széchenyi Terv. Ezzel párhuzamosan 2011 közepére egy az Új Széchenyi Tervhez illeszkedő új Külgazdasági Stratégia születik. Magyarország külgazdaságának fejlesztése nem öncélú, hanem figyelembe veszi azt is, hogy az Új Széchenyi Tervben kitűzött célok elérését elősegítse. A kapcsolódás a két dokumentum között több ponton is tetten érhető lesz, például az ágazati fókuszokat, vagy a kkv-k kiemelt szerepét illetően. A Külgazdasági Stratégia fő célja, hogy a 2011 és 2015 közötti időszakban a külgazdaság-politika prioritásainak kijelölésével, eszközeinek finomhangolásával hozzájáruljon a kormány növekedési, egyensúlyi és foglalkoztatási céljainak a megvalósításához. Fő feladata, hogy elősegítse az export növekedését, annak szerkezeti összetételét korszerűsítse, ösztönözze a hazai vállalkozások nemzetközi piacokon való térnyerését, és előmozdítsa a külföldi befektetők magyarországi beruházásait.

Bővebben

dr. Dr. Lentner Csaba főszerkesztő ismertetője

Bővebben