Megújuló Magyarország: Zöldgazdaság-fejlesztés – Energiapolitika

A „Talpra állás és Felemelkedés Közgazdasági Programjához” készült energiapolitikai tanulmányok alapján összeállította: CSIZMADIA NORBERT (Olajos Péter javaslatait is figyelembe véve).

A jövőbeni energiapolitikát részben a legfontosabb hazai kihívásokra adandó válaszok, részben pedig az uniós energiapolitikai törekvések mentén kell kialakítani. A hazai energetika számos, az európai fejleményektől részben független, sajátos körülménnyel, lehetőséggel és kihívással is szembenéz. Ezek közül ki kell emelni az európai átlagot jóval meghaladó, egyoldalú gázimport-függőségünket, energiaszektorunk sokszereplős és döntően magántulajdonú jellegét, valamint a bőségesen rendelkezésre álló megújuló energiaforrásainkat (elsősorban biomassza, geotermikus és napenergia).

A jövőbeni magyar energiapolitikát az alábbi négy prioritás mentén javasolt kialakítani:

  1. A gazdasági növekedés támogatása.
  2. Diverzifikáció az orosz gáztól.
  3. A megújulóenergia-felhasználás kiemelt ösztönzése.
  4. Az energetikáért felelős kormányzati intézményrendszer stabilitásának helyreállítása.

Energetika a gazdasági növekedés szolgálatában

A hazai energiapolitika fókuszában olyan energetikai infrastruktúra és szolgáltatási kínálat kialakításának elősegítése áll, amely a legjobban szolgálja a hazai gazdaság növekedését. Ennek alapján cél, hogy a feldolgozóipar, a szolgáltatások és a háztartások jó minőségben, nagy biztonsággal és versenyképes áron jussanak ezen szolgáltatásokhoz. Emellett ki kell aknázni az energetikai fejlesztésekben rejlő foglalkoztatási és a gazdasági növekedést elősegítő lehetőségeket.

A fentiek elérése céljából az alábbi területeken van szükség előrelépésre:

  • A hatékony áram- és gázpiaci verseny kialakítását gátló piacszerkezeti és szabályozási korlátok lebontása.
  • Stabil szabályozási és beruházási környezet kialakítása.
  • A regionális energiapiaci integráció elősegítése a hazai iparági szereplők érdekeinek hangsúlyos figyelembevétele mellett.
  • Átfogó energiahatékonysági program megvalósítása.
  • Potenciális húzó energetikai iparágak azonosítása és térnyerésük ösztönzése.

Diverzifikáció az orosz gáztól

A földgáz-infrastruktúra hazai kiépítettsége, állapota, valamint a hazai földgázipari kultúra a nemzeti vagyon jelentős eleme. Az arra épülő gazdasági tevékenységek a regionális gazdasági versenyben Magyarország egyik erősségét képezhetik. Jelentős súlyú gázbázisú, korszerű erőművi áramtermelésünk, földgáztárolási szolgáltatásaink, azon földrajzi adottságunk, hogy az Európa déli energiafolyosóját képező új infrastrukturális fejlesztések hazánk területén haladhatnak át, jelentős nemzetgazdasági tényezők.

A földgázszektor területén a fenti erősségek megőrzésének és a kiszolgáltatottság enyhítésének együttes célja kell, hogy jellemezzék az energiapolitikát.

Egy ilyen politika fontosabb elemei az alábbiak lehetnek:

  • Az indokolatlan földgázfogyasztási támogatások leépítése/átalakítása, ezáltal az összes gázfelhasználás mérséklése.
  • Energiahatékonyságot növelő erőfeszítések támogatása.
  • A földgáz megújuló energiaforrással történő kiváltásának ösztönzése a fűtési célú energiafelhasználásban.
  • Az erőteljes ösztönzés fenntartása a megújuló bázisú áramtermelés esetében.
  • A megmaradó gázfelhasználáson belül az orosz gáz részarányának mérséklése, beszerzési forrás diverzifikáció.

Megújulóenergia-hasznosítás

A megújuló energiák felhasználásának térnyerését – a már említett EU-s vállalás teljesítésének kényszere mellett – e folyamatnak a hazai ellátás biztonságára gyakorolt pozitív hatása és a kapcsolódó agrár- és ipari ágazatok fejlesztési lehetőségei indokolják. A megújuló energiák racionális ütemű, a hazai támogatási források által lehetővé tevő térnyerését az alábbi intézkedések együttesen segíthetik elő:

  • A fosszilis tüzelőanyagokon meglévő ártámogatások felülvizsgálata (gázfogyasztási támogatások, szénfillér).
  • A jelenlegi támogatási rendszer átalakítása (kötelező átvételi rendszer megújuló energiákra koncentrálása, beruházási támogatások áttekintése, hazai hozzáadott érték preferálása); megfontolni a zöld bizonyítvány rendszerének bevezetését.
  • A támogatás hangsúlyát a fűtési célú felhasználásra áthelyezni.
  • A hatósági engedélyezési rendszer jelentős egyszerűsítése, dereguláció.
  • A megújuló energiatermelők hálózati csatlakozásának megkönnyítése.

Magyarország a 2020-ra vállalt európai uniós célkitűzések „leosztása” után elkötelezte magát, hogy a primer energia felhasználásában a megújuló energiák részarányát 13%-ra növeli.

Szélenergia

A szélerőművek esetén három fontos tényezőt kell számításba venni, az átlagos szélsebességértékeket, a jobb adottságú helyek területének nagyságát és a mérettényezőket. Magyarország nem tartozik a világ legszelesebb vidékei közé. Az országban csak néhány terület szélsebesség- értéke elég magas ahhoz, hogy ott gazdaságilag is versenyképes szélpark létesüljön. A legkedvezőbb helyek telepítési szempontból a Kisalföldön, Veszprém környékén a Dunántúli-középhegységben, illetve az Alföld délkeleti részén találhatók.

A Magyarország területén mérhető 2,5 m/s sebességkülönbség 4,3- szoros teljesítménykülönbséget jelent. Mivel egy 1 MW névleges teljesítményű turbina telepítési költsége meghaladhatja az 1 milliárd forintot, a telepítés előzménye gondos szélsebességmérés kell, hogy legyen, hogy ebből a névleges teljesítményből minél több hasznosulhasson.

Napenergia

A napenergia hasznosításához 3 alapvető terület tartozik: a nap hőjének hasznosítása napkollektorok és koncentráló szolár-termál rendszereken keresztül, a napelemeken keresztüli áramtermelés, valamint a biomasszán keresztüli közvetett hasznosulás. Magyarország esetén elsősorban a koncentrált szolár-termál napkollektorok (CST) használatának, a biomasszán keresztüli hasznosításnak, valamint a háztartási méretű vákuumcsöves napkollektorok használatának van létjogosultsága.

Napkollektorok, CST-rendszerek: Magyarország területén 1 m2-re 150–170 W teljesítmény esik átlagosan, az Egyesült Királyság középső részén csak 110 W/m2, a Szaharában 260 W/m2. Ha minden magyarnak 10 m2 napkollektor áll rendelkezésre és egy kollektor teljesítményhasznosítási hatásfoka 50%, akkor ez 0,1x10x160=160 teljesítmény, azaz évi átlag 3,84 kWh/nap, ami a napi magyar átlagfogyasztás 22-ed része.

Egy CST-napfarm esetében nemcsak maguk a tükörfelületek vannak, hanem közöttük utak és kiszolgáló rendszerek, így a napfarmok területe csak a rájuk eső teljesítmény egy részét használják. Spanyolországi tapasztalatok mutatják, hogy dél-európai körülmények között 10 W/m2 hasznos teljesítményt gyűjt be egy CST teljesítményű napfarm. Ez azt jelenti, hogy 1 MW területe 100 000 m2, azaz 10 ha. Egy lakosra vetítve 17kWh/nap, ami a teljes egy főre jutó napi fogyasztás ötöde.

Biomassza: A biomassza-hasznosítás kettős forrású. Egyrészt a meglévő erdők fenntartható fahozamát, másrészt a mezőgazdasági termelés elsődleges és másodlagos termékeinek felhasználását jelenti. Mindkét esetben a fenntartható művelés során képződő melléktermékeket számíthatjuk bele a megújulók kosarába, a megújulásnál gyorsabb felhasználás az erdők elfogyásához, illetve a mezőgazdasági területek túlhasználatához vezet, tönkremegy a föld.

Az energia célú növények (energiaültetvények, bioüzemanyag-források) telepítése nem javasolt, élettartamuk alatt tönkreteszik és kizsigerelik a földet, valamint elnyomnak szinte minden más növényt. Persze nem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy uniós követelmény a 10% bioüzemanyag bekeverése. Az első generációs bioüzemanyagok egy része nem gazdaságos, vagy túl nagy ökológiai lábnyommal bír, de ha mi nem állítjuk elő, akkor importálni kell.

A másik terület, ahonnan származhat energiabevitel, a mezőgazdasági termőterületek másodlagos termékei, hulladékai. Magyarország 4,5 millió hektáron folytat mezőgazdasági művelést, azaz 1 főre 4190 m2 mezőgazdasági terület jut az országban. Tudjuk nyugati tapasztalatokból és becslésekből, hogy az ebből nyerhető teljesítmény 0,05 és 0,2 W/m2 között van. Amikor azonban a másodlagos termékeket használjuk, amelyek az élelemtermelés szempontjából visszamaradnak, akkor 10%-os energiakinyerést vehetünk a teljesen energia célú hasznosításhoz képest. Ez 0,02 W/m2 közepes értéket jelent. Ezzel számolva ez 900 MW teljesítmény az ország számára, vagy másképp egy főre 2,1 kWh/nap többletet jelent. Ha opcióként az ország termőterületéből visszaalakítunk 1 millió hektárt ártéri jellegű gazdálkodásra alkalmas területté, és ennek felén a fenntartható hozamot energetikai céllal hasznosítjuk, az 3560 MW kapacitást jelent, egy főre 8 kWh/nap jut.

Biogáz: Magyarországon egy évben 4,5 millió tonna kommunális hulladék keletkezik, ebből egy főre vetítve egy nap 0,072 m3 metánt lehetne előállítani, amely egy főre 0,72 kWh/nap, a napi egy főre eső fogyasztás 120-ad része. Ugyanakkor a szennyvíz volumene szintén kb. 4 millió tonna/év, ez szintén kb. 0,7 kWh/nap járulékot ad. Az állati trágya összes tömege 9 millió tonna évente. Ha mindezt felhasználjuk metán- előállításra, az 0,144 m3 metán fejenként és naponta, azaz 1,44 kWh/nap járulékot ad. A három forrás együtt 2,84 kWh/nap járulékú, a napi fogyasztás 60-ad része.

A magyarországi geotermikus energia felhasználásának időszerű kérdéseiről

A geotermikus energia természeti erőforrásaink közül a magyar nemzeti vagyon egyik utolsó, szinte érintetlen része, mely nem elvihető, csak Magyarország területén hasznosítható. Természeti adottságaink más energiaforrásokkal való helyettesítését csak korlátozottan és esetlegesen teszik lehetővé. Védelme a nemzet elemi érdeke, ésszerű kiaknázása, felhasználása a gazdasági stabilitás és felemelkedés lehetősége, az energiaellátás-biztonság kitüntetett tényezője.

Magyarországon, a Pannon-medence középső területén 28 hőárammeghatározás történt. A térbeli interpolációhoz több mint 1500 hőárambecslés készült, megbízható hőmérsékleti és földtani adatokkal rendelkező mélyfúrások alapján.

A Pannon-medence átlagos hőáramsűrűsége (80–100 mW/m2) lényegesebben magasabb, mint a medencét övező hegységeké, és ez azt bizonyítja, hogy a terület igen alkalmas a geotermikus energia hasznosítására. Magyarország geotermikus adottságai európai, de nemzetközi viszonylatban is kiemelkedőek. Magas a hőmérséklet mélységgel történő emelkedése, ~ 45 °C/km, szemben az átlagos 20–30 °C/km értékkel. A felszín alatt több kilométer mélységig megtalálható, a törmelékes üledékekből (homok, homokkő) vagy repedezett mészkőből, dolomitból az ország területének több mint 70%-án minimum 30 °C-os termálvíz.

Magyarországon a közvélekedés tényként fogadja el, hogy hazánk geotermikus energiapotenciálja kiemelkedő, „geotermikus nagyhatalom” vagyunk. Természeti adottságaink valóban kedvezőbbek a kontinentális átlagnál, az energiatermelés és -felhasználás gazdasági statisztikái azonban lesújtó képet mutatnak.

A lakóingatlanok, különösen a lakótelepek, a közintézmények, ipari és kereskedelmi objektumok geotermikus energiával való fűtése alárendelt, alig kimutatható. Mindössze egy-két ezerre tehető a földhőszivattyúval fűtött háztartások száma, a fordított rendszerű léghűtés perifériális. Léteznek ugyan termálvízzel fűtött kertészetek, állattartó telepek, de a fűtött terület marginális. Tógazdasági felhasználás jószerével csak a tervek szintjén fordul elő. A komplex hőkinyerési lánc (pl. villanyáram-termelés gőzből, hőtermelés a magasabb hőmérsékletű meleg vízzel, több fokozatú mezőgazdasági felhasználás az egyre alacsonyabb hőmérsékletű vízzel, egészen a tógazdasági alkalmazásig, végül az elfolyó meleg víz hulladékhőjének visszanyerése, vagy ezek alkalmas kombinációja) említésre érdemesen sehol nem működik. Talán csak a balneológiai (termálfürdő) felhasználás tekinthető üdítő kivételnek, bár e területen is ambivalens eredményeket hozott a megvalósítás. Geotermikus energiából érdemi villamosáram-termelés nincs.

A jelenlegi termálhő-hasznosítás fő jellemzői Magyarországon a kitermelt termálvíz-hasznosítás részaránya alapján (%-ban):

ivóvízellátás: 34%,

fürdési (vízgyógyászati célú) hasznosítás: 38%,

energetikai célokra: 28%.

1. táblázat: A hazai geotermikus energiafelhasználás hasznosítási megoszlása

1. táblázat: A hazai geotermikus energiafelhasználás hasznosítási megoszlása

Összességében a teljes nemzeti energiafelhasználás elenyésző töredéke, kevesebb mint 0,3–0,4%-a származik geotermikus energiából (a teljes energiamérleg nem egészen 5%-a zöldenergia, aminek durva becsléssel kb. 6-7%-a lehet geotermikus forrású).

Lehetőségeink jobb kihasználásával a geotermikus energia az ország energiamérlegében legalább 5%-kal részesedhetne akár 2020- ig, mint megújuló, környezetbarát és hazai energiaforrás, és 2050-re egy ambiciózus célként elérhető a 10%-os részarány is fenntartható módon.

Cél

A geotermikus energiahasznosítási program célja az egyoldalú, importföldgáz alapú energiafüggőség markáns csökkentése, a közintézményi és lakossági ellátásbiztonság jelentős javítása, az energiatermelés decentralizálása, a gazdasági versenyképesség növelése, az uniós „zöldenergia”- vállalás túlteljesítése; az induló szakaszban 1,5–2, a program folytatása és kiterjesztése során akár 5–6 milliárd köbméter import földgáz felhasználásának kiváltása. (A becslés Magyarország erőtér geofizikai, szeizmikus és geológiai adatainak teljes körű elemzésén alapul. A reambuláció szénhidrogén-kutatási célból készült, figyelembe vett minden lehetséges, ismert objektumot. A teljes objektumlista szénhidrogénekre és meddő területekre való szűrése utáni komplementer állománya vehető számba, mint lehetséges termálvíztároló.) A program következménye a környezetterhelés, az energiapazarlás drasztikus csökkenése, az energiatakarékosság növekedése, az állami és önkormányzati intézmények fenntartási költségeinek javulása, nagyobb szociális biztonság a társadalom legrászorultabbjai körében, a gazdaság élénkülése, új termelő beruházások létrejötte, közvetlen és közvetett hatásként százezres nagyságrendű új munkahely, valamint egy új iparág kialakulása.

Program, feladatok

A hosszú távú Nemzeti Energiaprogram részeként a megújuló energiaforrások stratégiájának újragondolása, a különböző források egymáshoz való viszonyának tisztázása, prioritások, szinergiák, kombinációk kialakítása, ezen belül a geotermikus energia helyének, szerepének meghatározása forrásallokáció, szellemi erőforrás felhasználása, megvalósítási sorrend kialakítás szempontjából.

Magyarországi geotermikus energiafelhasználás hosszú távú, részletező programjának megírása. (Javasolt név: Zsigmondy Program, Zsigmondy Vilmos bányamérnök után, aki a 19. században a harkányi, margitszigeti, lipiki, alcsúti, ránk-herlányi és a pesti városligeti „termálvízfúrásokkal”, az akkori világ élvonalába emelte az iparágat.)

Részletes geotermikus energiapotenciál országos felmérése, lehetőségek azonosítása, osztályzása, prognóziskészítés:

  • módszertan kialakítása,
  • teljes körű alapadatbázis létrehozása,
  • adatminősítés,
  • „buttom-up” leltár,
  • területi terhelhetőség meghatározása,
  • védőidomok meghatározása,
  • a hasznosítás módozatai alapján osztályozott, megvalósítható geotermikus energiatermelési lehetőségek területi leltára. Geotermikus energia hasznosítási igényeinek azonosítása:
  • kritikus mérettartományt elérő közintézmények,
  • egyedi lakások fűtéstechnológiájának átalakítását nem igénylő lakótelepek,
  • egyedi lakások technológiájának átalakítását igénylő lakótelepek,
  • a kritikus mérettartományt csak a szórvány lakossági és gazdasági felhasználókkal együtt elérő közintézmények,
  • egyedi lakossági célú felhasználások,
  • komplex hőkinyerési lánc kialakítására alkalmas termálfürdő-lehetőségek,
  • gazdasági (ipari, kereskedelmi) célú felhasználók,
  • „energiakertek”.

Területi alapú energiaigény felmérése, összegzése

Az azonosított igények összevetése a geotermikus lehetőségekkel, egyedi tervezés és optimalizálás, közjó szerinti sorba rendezése területi alapon. Optimum a természet adta lehetőség és a jelenlegi, valamint a jövőben várható igények ésszerű összhangja. A különböző, egymásról nem tudó, geográfiailag elkülönülő, de egymást szinergikusan támogató igények összehangolása.

Megoldás kialakítása a lecsökkenő földgázigény és felhasználószám miatti fajlagos költségnövekmény maradványfogyasztókra való szétterítése ellen.

Megoldás kidolgozása a csökkenő földgázfelhasználás miatt kieső adóbevételcsökkenés kezelésére.

A geotermikus energiahasznosítás jövőbeni fejlesztési lehetőségeit akkor tudjuk megalapozni, ha áttekintjük az alábbi feladatokat:

  • a geotermikus energiavagyon kitermelésének, hasznosításának különböző technológiáit (a hőszivattyút, a termálvizek hasznosítását, az áramtermelés és a csatolt hőhasznosítás lehetőségét a nagy entalpiájú tárolók és hot dry rock előfordulások hasznosítását);
  • ezek technológiai sajátosságait, környezeti hatásait, gazdasági megtérülését, illetve támogatási igényét, jogi szabályozási környezetét.

A hazai energetikai és megújulóenergia-stratégiai számokból és közismert fosszilis energia kiszolgáltatottságunkból az alábbiak következnek:

  • A 2020-ra tervezett megújulóenergia-stratégiában a látható „biomassza- feszültség” okán is a geotermikus energia felhasználásának nagyobb ösztönzést kell adni, különösen a hőszolgáltatásra koncentrálva.
  • Az előbbiek érdekében a közvetlen hőhasznosítási, és kiemelten a kaszkád rendszerű geotermikus hasznosításokat prioritásnak kell tekinteni.
  • Hasonlóan 1-2 „pilot projekt” állami támogatásával a geotermikus erőműi hasznosítást el kellene indítani, nem titkoltan a kapacitásuk többszörösét jelentő hőhasznosítás érdekében.

Javaslatok

  • Paradigmaváltás kell az energiapolitikában a hazai energiaforrások fokozott kihasználása érdekében.
  • Megújulóenergia-törvényre van szükség és annak végrehajtási utasítására, mely szabályozza a megújuló energiák hazai alkalmazását és forrásokat rendel hozzá.
  • A geotermikus energia szerepét a hazai energiaforrások között a potenciáljának megfelelő helyre kell rangsorolni, különös tekintettel hőszolgáltatási előnyeire és közvetlen gázimportot kiváltó hatása miatt. Ez a CO2 csökkentésében is jelentős előnyt jelentene.
  • Központi kockázati tőkealap létrehozása szükséges az erőműi és a visszasajtoló pilot projektekhez.
  • Kiszámítható beruházási támogatási és pályázati rendszer működtetése szükséges.
  • A geotermikus energia vázolt három szektorának megfelelően differenciált jogi szabályozási környezet kialakítása és működtetése, ennek keretében az intézményi kompetenciák tisztázása, az eljárások lehetséges egyszerűsítése szükséges.
  • A hazai geotermikusenergia-felhasználás valós nyilvántartásához adatbázis működtetése és szükség szerint a KSH bevonásával a statisztikák ellenőrzése a megoldandó feladat.
  • A geotermikus szakmai szövetségek munkáját koordinálni kell.

Jogszabályalkotás

A megújuló energiákról 2008 decemberében új európai uniós irányelv született. Ahhoz illeszkedve – a kiválóan bevált német vagy osztrák Megújuló Energia Törvény mintájára – javasolható egy magyar Megújuló Energia Törvény megalkotása. A törvénynek – az összes megújuló energiára vonatkozó szabályozás mellett – a kiemelkedő hazai földhőadottságokat elismerve a geotermikus energia helyét, szerepét, hasznosítási és támogatási módjait is szabályozni kell. Szükséges lenne az önálló Termálenergia-törvény létrehozása is.

Támogatás

Szükséges a halmozottan hátrányos megkülönböztetést jelentő közgazdasági szabályozó eszközök és esetenként ellentmondásos állami támogatások átvilágítása és haladéktalan módosítása. Különösen villamosáram- és kapcsolt energiatermelés esetén a kísérleti projekteknek biztosítani kell az állami támogatást, ehhez módosítani kell bizonyos pénzügyi alapok – KEOP, ROP prioritások, az NKTH által kezelt K+F alapok – tematikáját. A CO2 kvóta értékesítéséből befolyó pénzeszközökből a geotermális energiára áttérő távhőszolgáltatók vissza nem térítendő támogatást kapjanak.

Be kell vezetni a „megújulóenergia-kötelezettség”-et: Olyan, a nemzeti támogatási rendszer által felállított követelményt, amely kötelezi a termelőket, ellátókat vagy fogyasztókat, hogy a termelésben, az ellátásban vagy a fogyasztásban felhasznált energia egy meghatározott részét megújuló forrásokból előállított energiából fedezzék, pl.: ipari létesítmények, lakóparkok, közösségi épületek építése estén.

Tervezés

A Megújuló Energia Direktívával és a nemzeti vállalásokkal összhangban 2020-ig meg kell határozni a geotermikusenergia-hasznosítás növekedési ütemét, az ennek teljesítéséhez szükséges végrehajtási utasítást, mely biztosítja a pályázati rendszeren keresztüli pénzügyi, beruházási támogatást is.

A geotermális projektek esetében az engedélyeztetés egyszerűsítése szükséges. Jelenleg több mint 10 hatóság közreműködése szükséges. Ezzel együtt az illetékek csökkentését is mérlegelni kell.