Miért jelentett veszteséget a privatizáció a magyar állam számára? Milyen módon kerültek manipulálásra az európai uniós pályázatok vagy a közbeszerzési eljárások? Lehet-e ezen cselekményeknek büntetőjogi vagy polgári jogi következménye? Ilyen és hasonló kérdésekkel foglalkozik Prugberger Tamás cikke.

Földrajzilag, nagyságrendileg is távol van tőlünk Argentína. Novoszáth Péter írása, amely a korábbi argentin válságról írt cikk folytatása, mégis arról győzhet meg bennünket, hogy érdemes tapasztalataikra odafigyelni. Például arra, hogy csak a foglalkoztatás növelésével lehet megteremteni a növekedés alapfeltételét.

Világos, egyértelmű jövőkép nélkül nehéz fejlesztési koncepciókat követni. Ángyán József egy olyan programot vázol fel, amelynek középpontjában az agrár- és vidékfejlesztés, valamint a környezetgazdálkodás jövőjének kérdései állnak.

Mit jelenthet egy ország számára a világkiállításokon való részvétel? Gál Vilmos cikke 1850-től a századfordulóig terjedő időszak expóinak történetét elemezve leszögezi, hogy ezen kiállítási részvételeknek fontos szerepe volt a magyar polgári fejlődés beindulásában.

Sok szó esik manapság az alternatív energiaforrásokról. Ezek között Magyarország számára a legígéretesebb terület a földhő hasznosítása, azaz a geotermia. Kurunczi Mihály bemutatja, hogy kiváló adottságokkal rendelkezünk ezen a téren, s csak rajtunk múlik, hogy tudunk-e élni ezzel a lehetőséggel.

Zsugyel János Hantos Elemérnek, egy kevésbé ismert politikusnak, közéleti személyiségnek és közgazdásznak életútját, tevékenységét mutatja be. Megelőzve korát, Hantos sokat tett a közép-európai országok együttműködésének elősegítéséért.

Imre István írása Póczik Szilveszter előző számunkban megjelent cikkének néhány gondolatával vitázik, elsősorban a fasizmus és az iszlám összefüggéseivel kapcsolatban.

Gáspár Gergő Bogár László: Magyarország felszámolása című könyvéről írt részben egyetértő, részben vitázó ismertetést.

A Harkovi Pénzügyi Főiskola két oktatója cikkében arról ír, hogy a technikai haladás lehetőségeit az ukrán iparban még nem használják ki, s javaslatokat tesznek, hogy a termelés diverzifikációja hogyan járulhat hozzá a termelési struktúra korszerűsítéséhez.

Köszönjük egész évi megtisztelő figyelmüket, és minden kedves Szerzőnknek, Olvasónknak boldog, békés karácsonyt és válságmentes, sikeres új esztendőt kívánunk!

Botos Balázs

főszerkesztő