Miért jelentett veszteséget a privatizáció a magyar állam számára? Milyen módon kerültek manipulálásra az európai uniós pályázatok vagy a közbeszerzési eljárások? Lehet-e ezen cselekményeknek büntetőjogi vagy polgári jogi következménye? Ilyen és hasonló kérdésekkel foglalkozik Prugberger Tamás cikke.

Földrajzilag, nagyságrendileg is távol van tőlünk Argentína. Novoszáth Péter írása, amely a korábbi argentin válságról írt cikk folytatása, mégis arról győzhet meg bennünket, hogy érdemes tapasztalataikra odafigyelni. Például arra, hogy csak a foglalkoztatás növelésével lehet megteremteni a növekedés alapfeltételét.

Világos, egyértelmű jövőkép nélkül nehéz fejlesztési koncepciókat követni. Ángyán József egy olyan programot vázol fel, amelynek középpontjában az agrár- és vidékfejlesztés, valamint a környezetgazdálkodás jövőjének kérdései állnak.

Mit jelenthet egy ország számára a világkiállításokon való részvétel? Gál Vilmos cikke 1850-től a századfordulóig terjedő időszak expóinak történetét elemezve leszögezi, hogy ezen kiállítási részvételeknek fontos szerepe volt a magyar polgári fejlődés beindulásában.

Sok szó esik manapság az alternatív energiaforrásokról. Ezek között Magyarország számára a legígéretesebb terület a földhő hasznosítása, azaz a geotermia. Kurunczi Mihály bemutatja, hogy kiváló adottságokkal rendelkezünk ezen a téren, s csak rajtunk múlik, hogy tudunk-e élni ezzel a lehetőséggel.

Zsugyel János Hantos Elemérnek, egy kevésbé ismert politikusnak, közéleti személyiségnek és közgazdásznak életútját, tevékenységét mutatja be. Megelőzve korát, Hantos sokat tett a közép-európai országok együttműködésének elősegítéséért.

Imre István írása Póczik Szilveszter előző számunkban megjelent cikkének néhány gondolatával vitázik, elsősorban a fasizmus és az iszlám összefüggéseivel kapcsolatban.

Gáspár Gergő Bogár László: Magyarország felszámolása című könyvéről írt részben egyetértő, részben vitázó ismertetést.

A Harkovi Pénzügyi Főiskola két oktatója cikkében arról ír, hogy a technikai haladás lehetőségeit az ukrán iparban még nem használják ki, s javaslatokat tesznek, hogy a termelés diverzifikációja hogyan járulhat hozzá a termelési struktúra korszerűsítéséhez.

Köszönjük egész évi megtisztelő figyelmüket, és minden kedves Szerzőnknek, Olvasónknak boldog, békés karácsonyt és válságmentes, sikeres új esztendőt kívánunk!

Botos Balázs

főszerkesztő

Image
Image
Image
Image
Image
Image
Image