2007. október - 3. évfolyam, 10. szám

Dr. Botos Balázs főszerkesztő ismertetője

– Tüzet! – Sajnos nem tudok Önnek segíteni. Nem dohányzom – válaszolta Attila szórakozottan. – Idióta! Én parancsot adtam Önnek, hogy ezeket a banditákat lője le! – üvöltött egy bőrkabátos ismeretlen. Attila villámgyors reflexmozdulattal megfordult, és fegyverét a parancsot adóra fogta: – Azonnal tűnjön el innen! Ha Ön a Néphadsereg szolgálati szabályzatát ismeri, akkor tudnia kell, hogy minden parancs csak szolgálati úton adható ki. Az őrszolgálatot teljesítő katona az őt feladatának ellátásában akadályozóra tüzet nyithat. Megértette? A bőrkabátos férfi két kísérőjével együtt szó nélkül elhagyta a termet. A két rendőrtiszt elszörnyülködött. – Tudja-e, hogy kit fenyegetett meg, és kergetett el? A miniszter egyik helyettesét.

Történelmi újdonságot az jelent, hogy bevallott és nyilvánvaló hazugság demokratikus államformában tartósít Hatalmat, tart fenn Uralmat, és generál többlet-Hatalmat. Tudomásunk szerint más államformában sem fordult elő eddig a történelemben, hogy magát hazugnak deklaráló hazug maradjon hatalomban, egy ország élén, a hazugságában. Arról pedig szó sem lehetett, hogy a hazug vezetővel való azonosulása által nyilvánvalóan hazug kormányzat, illetve pártok szerezzék meg a lakosság jelentős részének a támogatottságát. Oly módon, hogy a lakosok nyilvánítják magukat hazugnak azáltal, hogy a deklaráltan hazugokra szavaznak.

Számos hazai és nemzetközi példa mutatja, hogy a közszolgáltatások pusztán piaci alapon nem működtethetők anélkül, hogy súlyos szociális és környezeti problémák ne jelentkeznének. A piacosítás durva kudarcának egy példája Dél-Afrika, ahol 1998-ban több város úgy döntött, eladja a vízrendszerét. Ez a folyamat a vízdíjak drasztikus emelkedéséhez vezetett, mivel ettől kezdve a lakosságnak a vízellátás teljes költségét meg kellett fizetnie. Rövid időn belül nagyon sok dél-afrikai maradt víz nélkül, aki nem bírt eleget tenni fizetési kötelezettségének. A lakosság jó része így arra kényszerült, hogy a szükséges ivóvízmennyiséget a környéken lévő tisztítatlan folyókból és tavakból szerezze be.

Egyre több közgazdász tekinti a társadalmi tőkét a gazdaság hajtóerejének, a vagyont és a pénztőkét pedig csupán a gazdasági növekedés eredményének. A társadalmi tőke teremti az üzletet, létesíti a kapcsolatot, építi a közösségeket, csillapítja az ellentéteket, táplálja az újítást és változást, létesíti az új piacokat, vonzza a vállalkozásokat és polgárokat a közösségekhez. A kormányzati tevékenység társadalmi tőkéjét az emberi jogok állapota, a szabályozások stabilitása, az utcai zavargások gyakorisága, a helyi kezdeményezések támogatása minősíti és mennyiségesíti.

A magyar gazdaság problémáinak gyökerei azonban leginkább az adózás szerkezetében lelhetők meg. A vállalati nyereségadó legmagasabb kulcsa Magyarországon alacsony, ami kedvez a multinacionális vállalatok betelepülésének. A munkaerőt terhelő adószint ugyanakkor kifejezetten magas. A munkaerőt terhelő adók implicit adókulcsa, tehát a foglalkoztatást terhelő összes adó összes javadalmazáshoz viszonyított aránya alapján Magyarország 40,5 százalékos adószintjével az EU-tagországok legmagasabb adózású harmadában foglal helyet. Ez a munkaerőt terhelő magas implicit adókulcs multinacionális vállalatokat is terheli, azonban a kis- és középvállalatok számára nagyobb terhet jelent, hiszen ezek a vállalkozások alacsonyabb hatékonyságuk és általában munkaerőintenzívebb tevékenységeik miatt megtermelt jövedelmük nagyobb részét fizetik ki alkalmazottaiknak a magasabb adókulcsokkal terhelve.

A Baross Gábor Nemzeti Gazdaságpártoló Társaság 2007. október 9-i vitaestjén – ahol közel 100 résztvevő jelent meg – Lázár János országgyűlési képviselő, Mészáros Tamás közgazdászprofesszor és Monszpart Zsolt, az Ericsson vezérigazgató-helyettese tartott vitaindító előadást. A vitaesten arra kerestünk választ, hogy a külföldi tulajdonú vállalkozások részét képezik-e a magyar vagyonnak. Az elhangzottak alapján...