2007. szeptember - 3. évfolyam, 9. szám
2007. szeptember - 3. évfolyam, 9. szám
Négy évszázaddal Erasmus és Vesztfália után Európa keresztény gyökereinek erős hitével ezúttal egy másik nagy európai, Robert Schuman lépett a világ elé, hogy Párizsban, Quai d’Orsay Óra-termében 1950. május 9-i nyilatkozat szerint tudassa: Franciaország és Németország más államok csatlakozásával megteremti az új Európa, az Európa-eszme úttörő nagy intézményét, a kiengesztelődés, a tényleges szolidaritás és együttműködés jegyében kezdi építeni az európai integráció útját. 1951. április 18-án Belgium, Franciaország, Németország, Olaszország, Luxemburg és Hollandia Párizsban aláírják az Európai Szén- és Acélközösség létrehozásáról szóló szerződést.
Biztonságunk miatt szükségünk van az Egyesült Államokra. Aki ezt tagadja, az a magyar érdekek ellen szól. Becsüljük meg a jelenlegi amerikai jelenlétet Európában. De ne áltassuk magunkat: jelenleg a világ fő külpolitikai, gazdasági és biztonságpolitikai kérdései nem Közép-Európában, hanem a Csendes-óceán térségében dőlnek el, az Egyesült Államok, Japán, Kína és India között. Vagyis az amerikai figyelem érhetően arrafelé fordul.
Amerikában a 20. század első harmada óta jobban rettegnek az emberek egy adóhatósági vizsgálattól, mint egy puha közép-európai diktatúra lakói a titkosrendőrség zaklatásától. Ugyanis viszonylag egyszerűen megvizsgálható és megállapítható egy háztartás fogyasztási, vagyoni és bevallott jövedelmi viszonyai között fennálló megfelelés vagy ellentmondás.
Tehát világos, hogy az innovációt nem lehet szembeállítani az adaptációval, mert éppen ez a lényege, az alkalmazás! Ha nem támogatjuk az innovációt, ezzel éppen a hazai kormányzat által is kívánatosnak ítélt alkalmazásokat (illetve az adaptációt) gátoljuk.
Egy évtizede már, hogy a fejlett országok többségében és átlagában megkezdődött az állami szektor, illetve a GDP-hez mért közkiadási arány térvesztése. Előzőleg igen erős és határozott tendenciaként érvényesült az 1890 körül felfedezett és publikált Wagner-törvény, amely kimondta, hogy a nemzeti jövedelem felhasználásában az ipari társadalom fejlődése során nő az állami kiadások részaránya.
A BAROSS GÁBOR NEMZETI GAZDASÁGPÁRTOLÓ TÁRSASÁG állásfoglalása a nemzeti vagyon védelméről korábban született, de a Parlament közelmúltban hozott döntésének tükrében a megfogalmazott aggodalmakat változatlanul aktuálisnak kell tekinteni. A Baross Gábor Nemzeti Gazdaságpártoló Társaság (www.baross.org) folyamatosan figyelemmel kíséri az állami tulajdonban lévő vagyontárgyak, vállalatok helyzetét, sorsát,...
