A tartalomból

Egyre többet beszélünk róla, újabb és újabb mutatók kísérlik meg számszerűsíteni, miközben a valós helyzet, ha változik is, csak rossz irányba. Életünk minőségéről van szó, amellyel a Polgári Szemle jelen számában – kapcsolódva a Jövőnk című vitasorozat aktuális témájához – két cikk is foglalkozik. Gógl Árpád írása az egészségügyi ellátás és az életminőség kapcsolatát elemzi, emlékeztetve egy ősi – s manapság a „reformok” viharában gyakran elfelejtődni látszó – törvényre, a beteg üdvének elsőbbségére. Mai és holnapi életünk minősége is elválaszthatatlan környezetünk állapotától – ez Illés Zoltán cikkének legfőbb mondanivalója. A szerző nem először és feltehetően nem is utoljára hívja fel mindnyájunk figyelmét a környezettudatos gondolkodásmód és cselekvés fontosságára.

Bár látszólag megkésett, mégis örömmel adtunk teret Sohár professzor úr 1956-os megemlékezésének. Örömmel, mert hitünk szerint emlékeznünk nemcsak az évfordulókon, ünnepnapokon kell, másrészt pedig egyre értékesebbé és sajnos ritkábbá válnak az 1956-os események szereplőinek hiteles és személyes visszaemlékezései.

Az egészségbiztosítás szükségessé vált reformja, a társadalombiztosítás reális fedezetének megteremtése nem halogatható. Prugberger Tamás írása a jelenlegi elképzelések bírálata és a – nemzetközi gyakorlatot is figyelembe vevő – javaslatok összefoglalása.

Műhely rovatunk két írása két nagy gondolkodó, Arisztotelész és Tocqueville nevéhez kapcsolhatók. Megerősítik, hogy vannak soha el nem avuló és soha el nem felejthető bölcsességek. Schlett András Tocqueville születésének 200. évfordulója alkalmából rendezett konferenciáról számol be, Kosaras Béla pedig Arisztotelész kormányzati formákról szóló műveinek mai tanulságait elemzi.

Lapszemlénk ebben a hónapban a globális migráció kérdéseit állítja reflektorfénybe. Menekültek, bevándorlók, vendégmunkások: ma már a globalizáció kinek üdvös, kinek átkos kísérői.

Dr. Botos Balázs

főszerkesztő