A tartalomból

Ma már egyre inkább úgy tűnik, hogy nincs egyfajta igazság, nincs egyfajta értékrend, nincsenek mindenki számára megfogható kapaszkodók. Mindennek tragikus következménye a közelmúltból a 2004. december 5-i népszavazás eredménye, jelenleg pedig az a szándék, amely „költségtakarékossági” szempontok miatt korlátozni kívánja a lombikbébiprogram támogatását. Egy olyan országban, ahol megállíthatatlannak tűnik a népességfogyás, 1 km autópálya áráért feláldozunk egy kisebb falunyi újszülöttet! Vukovich Gabriella írása adatokkal keményen alátámasztott vádirat mindazok ellen, akik a költség/haszon rövid távú elveinek oltárán készek feláldozni az igazságosságot és elfelejtik azt, hogy az adók és járulékok emelése a szegénység kiterjesztése.

A Polgári Szemle a következő hónapokban támogatni kívánja mindazokat a kezdeményezéseket, amelyek szerint jövőképünk alapja a nemzeti megújulás sarokpontjainak rögzítése. Az igazságosság, életminőség ezek sorába tartozik, de örömmel várjuk olvasóink javaslatait a továbbiakra vonatkozólag is. Kovács Balázs cikke az életminőség értelmezésével egy adott szakterület vonatkozásában foglalkozik. A kísérlet, hogy egy ágazat – a turizmus – vonatkozásában életminőség-központú fejlesztéspolitika valósuljon meg, fontos hozzájárulás lehet az ilyen gondolkodás elterjesztéséhez.

Az igazságosság cím alatt szerepelhetne az az elemzés is, amelyet Lentner Csaba készített. A jelenlegi igazságtalan kirovó, kifosztó pénzügyi rendszerrel azt az új típusú versenyképességet állítja szembe, amelynek alapja a stabil államháztartás, a tudásalapú gazdaság, valamint az egészséges társadalom és társadalombiztosítás.

Hogyan tudja befolyásolni egy transznacionális vállalat nemzetek és földrészek politikai és gazdaságpolitikai eseményeit? Az orosz Gazprom példáján Novoszáth Péter írása erre keresi a választ. Ennek kapcsán is szeretném felhívni a figyelmet sajtószemlénk e havi kiemelt témájára, az európai energiafüggőséggel kapcsolatos írások ismertetésére!

A Műhely rovat első tanulmánya a japán mentalitásról készült könyv alapján a nyugati filozófia és a japán gondolkodásmód kapcsolatát, különbségeit és azonosságait tárgyalja. A második írásban bemutatkozik egy új politikai- gazdasági kutatóműhely, a Nézőpont Intézet.

Szeretnénk felhívni olvasóink figyelmét arra, hogy internetes változatunk tartalma tovább gazdagodott. A már megszokott Tények-Trendek információi mellett ezentúl havonta közreadjuk a „Globális Trendfigyelőt”, amely a The Economist elemzéseinek magyar nézőpontból is kiegészített bemutatásával egyedülálló szellemi muníciót kínál.

Dr. Botos Balázs

főszerkesztő