Polgári Magyarországért Díj

A polgári oldal mindig szemérmes volt a szellemi és erkölcsi teljesítmények elismerésében. Ám fontos, hogy képesek legyünk méltatni és ünnepelni azokat az embereket és közösségeket, akik, amelyek hosszú éveken keresztül közösségerősítő és teremtő tevékenységet végeztek.

A Szövetség a Polgári Magyarországért Alapítvány (PMA) ezért 2005-ben létrehozta a polgári oldal életműdíjának is tekinthető Polgári Magyarországért Díjat.

A PMA minden évben egy olyan személynek vagy közösségnek adományozza a díjat, aki, amely tudományos, közéleti, művészeti, karitatív tevékenységével maradandó szellemi, emberi értékeket hozott létre, mellyel Magyarországot, a magyarságot, annak valamely adott közösségét gazdagította, megerősödését az európai közösségen belül hitelesen, szakszerűen és hatásosan elősegítette, valamint tevékenysége jól jellemzi a polgárikeresztény- nemzeti értékközösséget. A Polgári Magyarországért Díj egy plakettből és egy oklevélből áll, a díjjal járó juttatás összege egymillió forint.

A kuratórium a díjjal 2006-ban az 1956-os forradalom ötvenedik évfordulóján dr. Schmidt Mária, F. Kovács Attila és Kovács Ákos közös teljesítményét ismeri el.

A kitüntetettek a Terror Háza Múzeum létrehozásával részben elindították, részben megerősítették azt folyamatot, mely az elmúlt 60 év magyar történelmének megértését, a sok millió áldozat emlékének ápolását, az egyén erkölcsi és történelmi felelősségének megközelítését célozza. A történelemtudomány, az építőművészet és a zeneművészet eszközeivel megalkották azt az emlékhelyet és tudományos műhelyt, ahol a következő nemzedékek lehetőséget kapnak arra, hogy értelmüket és érzelmeiket egyedülálló módon megszólítva szembesüljenek a diktatúrák világával. A komoly nemzetközi elismerést elnyert budapesti múzeum megalkotása után Hódmezővásárhelyen ugyancsak közös szellemi munkával létrehozták a Holokauszt és az Emlékpont Múzeumot, melyek vidéken elsőként a helyi közösség történelmi megpróbáltatásait veszik számba.

Az elismerést Mádl Dalma, a tavalyi év díjazottja adta át 2006. december 21-én a Károli Gáspár Református Egyetem dísztermében. A díjazottakat Keserű Katalin művészettörténész méltatta.

Dr. Schmidt Mária Magyarország egyik legismertebb jelenkortörténésze Budapesten született 1953-ban. Az ELTE Bölcsészettudományi Karának történelem–német szakán szerzett diplomát. 1985-ben doktori vizsgát tett. 1999-ben két könyvének megírása után szerezte meg a PhD fokozatot. 1996-tól a Pázmány Péter Katolikus Egyetem docense. Vendégtanárként megfordult a bécsi és innsbrucki egyetemeken, Oxfordban, Párizsban, Berlinben, Tel-Avivban, továbbá a jeruzsálemi Yad Vashemben, a New York-i és a bloomingtoni egyetemen, valamint a stanfordi Hoover Intézetben. 2005-ben habilitált. Magyarország 1945 utáni történelmének szakavatott kutatójaként Schmidt állandó vendége az európai és tengerentúli történészszakma szimpóziumainak. Vezető kurátora a diktatúrakutatással foglalkozó weimari székhelyű Ettersberg Alapítványnak. 1998 és 2002 között Orbán Viktor miniszterelnök főtanácsadója. Schmidt Mária ötletgazdája és létrehozója Európa egyik legkorszerűbb történeti múzeumának, a Terror Háza Múzeumnak, amelynek megalapítása óta főigazgatója. Intézményvezetői, kutatásszervezői és kutató tevékenysége nyomán hazai és nemzetközi konferenciák tucatjaival, a korszakkal foglalkozó historiográfiai és filozófiai alapművek sokaságával tette hozzáférhetővé a diktatúrákkal kapcsolatos ismeretanyagot Magyarországon. A 2002-ben átadott és azóta világhírűvé vált Terror Háza Múzeummal Magyarország példát mutatott, hogy a politikai rendszerváltoztatás mellett a diktatúrákat át- és túlélt közösségeknek szükségük van szellemi és lelki megújulásra. Ennek első lépcsőfoka a történeti emlékezet helyreállítása, gyógyítása, a nyelvünket és fogalmainkat évtizedeken keresztül kisajátító és deformáló diktatúra utáni felszabadító hatású szókimondás. Schmidt Mária megkapta a Francia Köztársaság Érdemrendjét, a Hűség a Hazához Érdemrend Nagykeresztjét, valamint a Lengyel Köztársaság Érdemrendjének Tisztikeresztjét. Két gyermek édesanyja.

F. Kovács Attila építész, belsőépítész, látványtervező, dizájner 1951-ben született Pécsett. A nemzetközileg jegyzett művész díszlettervezőként kezdte pályáját. Nagy szerelmei, a film és az opera végigkísérik életét. Olyan klasszikussá váló alkotások díszlettervezője, mint az „Álombrigád”, az „Angyali Üdvözlet”, „A bűvös vadász”, vagy „A hosszú alkony”. Képzőművészként, látványtervezőként Magyarország mellett Európa több országában és az Egyesült Államokban alkot. Az ő nevéhez fűződik a torinói Királyi Opera 1986 és 1988 között bemutatott Wagner Ring tetralógiájának nagyhatású díszlete. F. Kovács Attila tervezte az Oscar-díjas Szabó István több filmjének díszletét, miközben Lipcséből, Bécsből kapott meghívásokat operaprodukciókhoz. A művészt mindig is vonzotta az avantgárd bútortervezés, a belsőépítészet, több nemzetközileg elismert budapesti szórakozóhely és étterem látványvilága is az ő nevéhez fűződik. A Terror Háza Múzeum elképesztő erejű, ikonikus látványvilágát 2000-ben tervezte meg. 2004-től 2006-ig újabb két múzeum, a hódmezővásárhelyi Holocaust Múzeum és az Emlékpont készült el építészeti víziója alapján. Mindhárom épület és kiállítás elementáris erővel idézi meg a múltat, miközben F. Kovács szimbólumteremtő képessége mély spirituális tartalommal ruház fel épületeket. Munkásságát eddig Kossuth- és Balázs Béla-díjjal ismerték el. Három gyermek édesapja.

Kovács Ákos énekes, dalszerző, költő, előadóművész 1968-ban született Budapesten. A közgazdász végzettségű művész karrierje 1987-ben indult, amikor megalapította a Bonanza Banzai nevű zenekart. 1992 óta szólóban is zenél. Ákos eddigi pályája során huszonnégy magyar és hat angol nyelvű albumot készített, amelyekből a legtöbb aranylemez lett. A könnyűzenei műfaj egyik legsikeresebb, legeredetibb magyar képviselője. Szerzeményei rekordidő alatt épültek be nemzedéke kollektív emlékezetébe, nyelvileg és zeneileg is igényes kompozíciói tovább gazdagítják a magyar könnyűzene jelrendszerét. 1991 óta öt verseskötetet publikált, a legutóbbi „A hűség könyve” címmel jelent meg. A Vígszínház Brecht-előadásához komponált zenéje, színészi szerepei, verses hangjátéklemeze, műfordítása, saját rendezésű videoklipjei bizonyítják Ákos műfajokon átívelő alkotótehetségét. 2002-ben – ahogy ő fogalmaz – „alkalmazott zeneszerzőként” közreműködött a Terror Háza Múzeum létrehozásában, megteremtve a kontinens első valóban „összhatású kiállítását”. Sodró erejű, mindvégig nagy alázattal a tartalom szolgálatába állított szerzeményeivel Ákos hozzájárult ahhoz, hogy – a történeti tényanyag korszerű, multimédia-alapú bemutatásán, a szimbolikus erejű látványvilágán túl – a kiállítás a katarzis erejével hasson. 2006-ban Ákos készítette el Európa mindmáig egyetlen kommunizmus múzeumának, a hódmezővásárhelyi Emlékpontnak a zenei anyagát is. Számos szakmai díj tulajdonosa, közülük kiemelkedik az Artisjus Szerzői Jogvédő Hivatal díja, amelyet eddig kétszer kapott meg, a Magyar Rádió eMeRTon-díja, a Magyar Előadóművészetért Alapítvány LYRA-díja, valamint az eddig kapott tíz(!) Mahasz-elismerés. 2002-ben a köztársasági elnöktől a Magyar Köztársasági Érdemrend Tisztikeresztjét vehette át a Terror Háza Múzeum létrehozásában való részvételéért. Saját stúdiójában dolgozik, saját lemezkiadója gondozza albumait. Három gyermek édesapja.