A Baross Gábor Nemzeti Gazdaságpártoló Társaság állásfoglalása „a média mint a nemzeti vagyon része” témakörben

A társaság a 2006. október 24-i összejövetelén Szalai Annamária médiapolitikus, Tolvaly Ferenc író, filmrendező és Csák János kiadótulajdonos vitaindító előadásai után – a több mint 80 résztvevő aktív részvételével – megvitatta a magyarországi média helyzetét, különös tekintettel a tulajdonosi szerkezetre. A vita alapján a társaság a következő állásfoglalást teszi közzé:

1. A híreket, véleményeket generáló és közvetítő média nagy jelentőségű „iparág”, amely anyagi és szellemi erőforrásaival fontos részét alkotja a nemzetgazdaságnak. A médiavagyon a nemzeti vagyon része, egyben közvéleményt meghatározó módon befolyásoló erő, amely kiterjedt társadalmi hatása révén közvetve – sokszor közvetlenül is – politikai szerepet tölt be.

2. A magyarországi média tulajdoni szerkezetének elemzése azt mutatja, hogy a formailag nagyszámú újság, elektronikus műsorszolgáltató és más médiaszereplő létezése ellenére erős piaci koncentráció jött létre. A koncentráció és a helyenkénti monopóliumok kétségtelen tényét lehet a magyar médiapiac kis méretével indokolni, de ennek létrejöttében a társaság véleménye szerint legalább ennyire fontos tényező a rendszerváltozás előtt kialakított pozíciók átmentése, majd a külföldi tulajdonú cégek fellépése, illetve a szabályzás erőtlensége.

A médián belül kialakult jelentős koncentrációk, valamint a hirdetési piac aránytalanságai és az állami szabályozás gyengéi számottevően rontják a véleményszabadság megvalósulásának esélyeit.

3. Társaságunk aggályosnak tartja a mára kialakult tulajdoni és véleménykoncentrációt, és elégtelennek a média feletti társadalmi kontrollt. Befolyása és jelentős hatalma ellenére a médiára nem vonatkoznak olyan szakmai normák, amelyek a társadalmi élet más területein természetesek.

A kereskedelmi körben a tulajdonostól, a közszolgálatban pedig a politikai hatalomtól való függés gátolja a kívánatos színvonal és véleményegyensúly érvényre jutását. Az újságírói szakma felkészültségét is jogos kritikák érik, a véleményegyensúlytól pedig sajnos nagyon messze vagyunk annak ellenére, hogy az állami tulajdonú közszolgálati szereplők mellett az egyházak, az önkormányzatok és mások is ellátnak, illetve elláthatnának közszolgálati teendőket.

4. A kiegyensúlyozatlanság miatt a polgári értékrendet megjelenítő orgánumok, műhelyek – a mára kialakult tulajdoni szerkezet miatt – összességében szinte behozhatatlan hátrányban vannak, bár léteznek sikeres kezdeményezések. A politikai életben egyre elmélyülő erkölcsi krízishez hasonlóan súlyos hitelességi gondok terhelik a magyar médiát is. 5. A közszolgálatiság fogalmának, tartalmának újragondolására és egy új sajtótörvény elfogadására van szükség.

Az új információs, kommunikációs eljárások és a további műszaki megoldások csak akkor javíthatják a társadalom tájékozódási képességét, ha világosabb és egyértelmű szabályok érvényesülnek az állam és a média között, a média önszabályozó testületeiben, valamint ha a média által közvetített tartalom nem összpontosul csupán néhány nagyhatalmú szereplő kezében.

Budapest, 2006. október 30.

A Baross Gábor Társaság vezetősége:

Dr. Bod Péter Ákos

Dr. Halzl József

Dr. Papanek Gábor

Dr. Pakucs János

Dr. Závodszky Péter