A tartalomból

Fél évszázada Magyarország népe világtörténelmet írt. Legjobbjai fellázadtak a totális kommunista diktatúra nemzetmegsemmisítő hatalma ellen. A Polgári Szemle jelen száma főhajtás az 1956-os szabadságharc ismert és ismeretlen hősei előtt, akik életüket, szabadságukat áldozták azért, hogy ma szabadon emlékezhessünk az októberi dicsőséges és a novemberi fájdalmas napokra. Az itt közölt megemlékezések megrendítő szavai, a feltáruló tények nemcsak azok számára jelenthetnek fontos üzenetet, akiknek koruknál fogva nincsenek személyes élményeik, hanem bennünk is megerősíthetik: megbocsátani lehet, de felejteni nem.

Letartóztatások, üldöztetés, anyagi megszorítások, a hívek megfélemlítése – Fabiny püspök úr írásából kiderül, hogy az evangélikus egyház helyzete is tragikussá vált 1945 után. 1956 reményt adott, de sajnos november 4-e után ismét nehéz évtizedek jöttek.

Tomka Ferenc tanulmánya összefoglalja, hogy a katolikus egyház, más keresztény egyházakkal együtt milyen fontos szerepet játszott 1956 októberének eseményeiben. A korábbi kíméletlen egyházüldözés után természetes volt, hogy a papság támogatta a forradalom szabadságeszméit, de elveihez híven fékezte is a fel-fellobbanó haragot. Mindez azonban nem változtatott azon, hogy ismét következett a megtorlás, s az, amiről még ma is kevés szó esik, az 1958–1990 közötti üldöztetés.

A terror nem csak az egyházakra, a társadalom egészére, hanem a gazdaságra is rátelepedett. Botos Katalin cikke egy ritkábban tárgyalt kérdést állít vizsgálódásai középpontjába: azt, hogy milyen gazdaságpolitikai kényszerek előzték meg 1956-ot. Kapkodó intézkedések, növekvő eladósodottság, hitelét vesztett politikai vezetés – 50 évvel ezelőtt is.

Egy kolozsvári újságíró, Csép Sándor írása megható bizonyíték arról, hogy a legkisebb erdélyi falvakban is óriási lelkesedés kísérte az 56-os forradalom budapesti híreit. Fiatalok és idősebbek egyaránt segíteni szerettek volna, s ma fél évszázad múltán is őrzik lelkükben ’56 üzenetét.

Sebestyén Tibor írása két szempontból is figyelmet érdemel. Egyrészt felhívja a figyelmet hazánk versenyképességének további romlására, más részt bemutatja azokat a legújabb mérési módszereket, amelyeket a nemzetközi minősítő intézmények alkalmaznak.

A Civil Fórum hírt ad két figyelemre méltó kezdeményezésről: az egyetemes kommunizmus 100 millió áldozatának emlékére emelt csömöri emlékmű felavatásáról, valamint az Országos Civil Fórum létrehozását kezdeményező felhívásról.

Lapszemlénkben olvashatunk Magyarország politikai válságának külföldi megítéléséről, a globalizációról, Kína 100 legnagyobb vállalatáról és még sok más érdekes témáról.

Dr. Botos Balázs

főszerkesztő