2024. november - 20. évfolyam, 4–6. szám

In our fast-paced world, impatiently hopeful of better times, we generally look ahead after each troublesome event or crisis, paying little to no attention to the possibility of ‘bad times’ returning. The Great Depression of 1929–1933 was considered the most significant crisis of the 20th century. Too soon? Maybe so, as what followed were world wars, the oil crisis, the collapse of the Eastern Bloc, and the economic catastrophes that ensued. The crisis of the early 21st century, beginning in 2007-2008 and capable of shaking the very foundations of systems, was thought to have already ended the great crisis of the 21st century, while billions of euros in bank and public funds were wasted and the consequences seem to have consolidated for almost a decade. In 2020, however, the COVID-19 pandemic broke out, causing a drastic economic downturn. Before it was over, in February 2022, the escalation of the war between the two Slavic sister nations, which continued over an extended period, escalated. The Russian-Ukrainian war and the Western measures in response to it have caused a commodity crisis, followed by an economic downturn, exchange rate depreciation, inflation, and financial instability. The crisis is not the result of the war but a third party’s inadequate response. The perpetuation of war has continued with the renewal of armed conflicts in the Middle East. The perception of wartime is only exacerbated by the attitude demonstrated in Brussels by cutting us off from development funds. Yes, there is a war going on, and we too are at war. It is an economic war, waged against Brussels, because of Brussels' misguided policies.

Felgyorsult, és a jóra türelmetlenül váró világunkban hajlamosak vagyunk, hogy egy-egy kellemetlen jelenség, válság után csak előre tekintünk, és a „rossz” visszatérésére ügyet sem vetünk. Az 1929-1933-as nagy gazdasági világválságot a XX. század legnagyobb válságának deklaráltuk. Lehet, hogy túl korán, mert jöttek a világháborúk, az olajválság, a keleti-blokk szétesése és a velük járó gazdasági katasztrófák. A XXI. század elejének rendszereket rengető, 2007-2008-ban kezdődő krízisét pedig úgy véltük, hogy vele máris letudtuk az XXI. század nagy válságát, mialatt banki- és közpénzmilliárdok égtek el, s majd egy évtizeden át konszolidáltuk a következményeket. Ám 2020-ban kezdetét vette a Covid-19-es járvány, amely drasztikus gazdasági visszaesést okozott. Majd mire elmúlt volna, 2022 februárjában két szláv testvérnép évek óta tartó háborúja eszkalálódott. Az orosz-ukrán háború, és a rá adott nyugati válaszok nyersanyagválságot, gazdasági visszaesést, árfolyamromlást, inflációt és pénzügyi instabilitást okoztak. A válság nem a háborúból lett, hanem annak harmadik fél általi helytelen kezeléséből. A háború permanenciája a közel-keleti térség fegyveres konfliktusaink kiújulásával folytatódott. Háborús érzetünket csak fokozza Brüsszel bennünket a fejlesztési forrásoktól elzáró magatartása. Igen háború van, háborúban állunk mi is. Gazdasági háborúban. Brüsszellel, Brüsszel elhibázott politikája miatt. 

A háborúban álló felek pedig mindig koalícióban működnek, szövetségekbe tömörülnek. Mi, magyarok is. Fő szövetségesi partnerünk az Európai Unió, amelynek jogi értelemben 20 éve vagyunk a tagjai. De már az 1980-as évek végétől – a csatlakozás reményében – átadtuk számukra a piacainkat, iparunk és mezőgazdaságunk legjavát privatizálhatták. Gazdasági előnyt kértek és kaptak, a későbbi csatlakozásunk fejében. Viszont abból a költségvetésből, amibe mi már előre betettük a bizalmunkat, a vagyonunkat, sőt évről-évre folyó hozzájárulást is fizetünk, viszont akadozva, alig-alig kapunk vissza fejlesztési forrásokat. Nem is támogatást kellene, hogy fizessenek, hanem törlesztést. Törleszteniük kellene a piacaink átengedéséért, a rendszerváltozás eufóriájában tőlünk elprivatizált javakért, amelyek hasznát folyamatosan szedik. Mindeközben gyenge a teljesítménye az európai közösségnek. A nemzetközi versenyképességben egyre inkább lemaradó a fő szövetségesi partnerünk. A világ 10 legnagyobb vállalata között már nincs európai uniós. Az Egyesült Államokéval összevetett termelékenységi mutatója 1995-ben még 95 százalékos szinten állt, vagyis alig maradt el. Mára már az USA hatékonyságától több mint 20 százalékkal leszakadó. Kudarcba fulladt a Lisszaboni stratégia, mármint, hogy az ezredfordulóra az Európai Unió lett volna a világgazdaság legfejlettebb tudás alapú gazdasága. Nem lett. És az ezredfordulót követően megbukott minden reform, amely az Európai Unió egészének fejlődését szolgálhatta volna. 

A vállalati és nemzetgazdasági versenyképességgel foglalkozó szakirodalom széleskörűen elérhető mind hazai, mind nemzetközi viszonylatban. Bár a versenyképesség fogalmának meghatározása sokféleképpen jelenik meg a szakirodalomban, közös elemként mégis felbukkan az a szempont, amely szerint különbséget kell tenni a hazai és a nemzetközi szinten megvalósuló versenyképesség között. Jelen tanulmány alapvetően a vállalati versenyképesség kérdéskörével foglalkozik és igyekszik feltárni a hazai kkv-szektor aktuális versenyképességi helyzetét és kitörésének lehetőségeit. 

A 20. század második felétől egyre inkább fokozódott a világban a környezetünk védelme iránti igény. Így történt ez hazánkban is. Sorra jelentek meg e téren a jogszabályaink. E tekintetben is új irányt jelentett a rendszerváltás utáni időszak, valamint az európai uniós csatlakozásunk. 2010-től mindinkább előtérbe kerültek a fenntarthatóságot és a környezetünk védelmét szolgáló intézkedések is. 2021-ben a hulladékgazdálkodási hatósági feladatellátás vonatkozásában jelentős jogszabályi, szervezeti, és eljárásjogi változások álltak be. A vármegyei/fővárosi kormányhivatalok szervezetében létrehozásra kerültek a hulladékgazdálkodási osztályok. Vizsgálatom során e hatósági feladatellátást vizsgálom a Békés Vármegyei Kormányhivatal tekintetében. Ehhez a hatósági ügyek adatait igényeltem meg a Kormányhivataltól. Ezen túl bemutatom a HulladékRadar és a „Tisztítsuk meg az Országot!” program vármegyei eredményeit is. Megállapítottam, hogy a HulladékRadar bejelentések száma egyre nőt az elmúlt években. A vármegyei hatóság működése által 2021 és 2023 között 37 ezer tonna illegálisan elhagyott/lerakott hulladék mennyiségével csökkent a környezeti terhelés, ezzel is egy tisztább, élhetőbb, és egészségesebb környezet alakulhatott ki.

Az üzleti világ gazdasági szervezetei és a nyugati világ egyetemei rendkívül hatékony menedzsment rendszereket építettek ki, amelyek Magyarországon is elterjedtek. Azonban a közpénzügyi gazdálkodó szervezetek működésének hatékonysága és integritás elvére épülő elfogadottsága lényegesen eltér az üzleti világ gyakorlatától. Mi lehet az oka a különbözőségnek? Ennek okát az eltérő létezési feltételekben lehet keresni. És vajon mit és hogyan lehet fejleszteni a magyar közpénzzel gazdálkodó szervezetekben? A szervezeti képesség talán legbefolyásosabb fordulatot hozó sarokpontját, a humán tényezőt: a menedzsmentet és a munkatársak képességét szükséges fejleszteni. A kulturális szerveződés általános fejlődési modelljére alapozva társadalmi innovációt ösztönözni a közösségi szervezetek szintjén, amelytől a vállalkozói és a munka kultúra minőségi jellemzőire lehet hatást gyakorolni. Jelentős tere van még a közpénzzel gazdálkodó szervezetek menedzsment képességének és tudásának, valamint a stratégiai alapú vezetés fejlesztésének.

A világ demográfiai helyzete alapvetően megváltozott. Az elöregedés miatt egészségügyi és nyugdíjfinanszírozási gondok jelentkeznek a fejlett országokban, míg a fejlődő országok esetében pedig elsősorban a foglalkoztatás a probléma. Az elöregedés az egészségügyi és a nyugdíjkiadások növekedésével jár. Paradigmaváltás kell a nyugdíjrendszerben, át kell térni a biztosításiról a befektetési szemléletre. A magyar nyugdíjrendszer számos változáson ment keresztül, és a magyar nyugdíjas réteg komoly áldozatot vállalt a nehéz makrogazdasági helyzet finanszírozásában.  Magyarországon külön probléma, hogy a humán ágazatok fél évszázada elmaradtak bér szempontjából az átlagtól, s ez napjainkra fenyegeti a humántőke minőségét. A nyugdíjrendszer reformjának ösztönözni kellene a gyermekvállalásra és taníttatásra.

Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2022/2041 irányelve (2022. október 19.) az Európai Unióban biztosítandó megfelelő minimálbérekről (a továbbiakban: irányelv, illetve minimálbér-irányelv) egy hosszabb jogalkotási folyamat eredménye, és szerves része annak az Európai Unióban zajló szociálpolitikai reformfolyamatnak, melynek egyik első lépése a Szociális Jogok Európai Pillérének 2017-es elfogadása volt. Az irányelvet ez év november 15-ig kell átültetnie a tagállamoknak. Nem csak ez az egyetlen oka ugyanakkor annak, hogy az idei év egyik meghatározó gazdaságpolitikai eseménye a minimálbérekkel kapcsolatos joganyag változása, melynek hosszabb távú következményei is lehetnek a hazai bérrendszer egészére. A tanulmány mindezek háttérét igyekszik megvilágítani; azzal, hogy a dolgozat címében feltett kérdésre próbál releváns válaszokkal szolgálni.

Agriculture is the basis of national economic and social development, and the sector's energy consumption is an important part of the energy system. This study examines the energy consumption, agricultural production and energy consumption of the sector in the 27 countries of the European Union with a time series analysis, making a forecast until 2025.

Between 2010 and 2022, agricultural production in the European Union increased by 19% from 2021 to 2022. Both primary (by 13.5 million tonnes of oil equivalent, by 0.98%) and final energy consumption (by 5.15 million tonnes of oil equivalent, by 0.52%) decreased in the examined period. On the other hand, the energy consumption of the agricultural sector increased (by 258.1 thousand tonnes oil equivalent, 0.96%) and will continue to increase based on the forecasts. Thus, with the increase in agricultural production, the sector's energy use has increased, even though the EU's energy consumption has decreased.

Az elmúlt évtizedben az online vásárlás jelentős növekedést mutatott, és az előrejelzések szerint ez a tendencia tovább fog folytatódni. A fogyasztók nagy részének vonzóvá vált az online vásárlás kényelme és gyorsasága. Az online kiskereskedők számára kiemelt fontosságú a fogyasztói magatartás és az online vásárlási szokások alapos megértése, mivel ez lehetővé teszi számukra, hogy hatékonyabb marketingstratégiákat dolgozzanak ki, és az online vásárlók preferenciáihoz igazítsák kommunikációjukat. Az EuroStat 2021-es jelentését alapul véve, egyedi kérdőívet készítettünk egy saját felmérés céljából. A kérdőív által kapott adatok felhasználásával létrehoztunk egy fuzzy prediktív modellt, amely pontosabb előrejelzéseket tesz lehetővé a különböző fogyasztói csoportok igényeivel és viselkedésével kapcsolatban. A felmérés eredményei egyértelműen hasznosak az online kiskereskedők számára, akik igyekeznek javítani marketingstratégiáik hatékonyságát és mélyebb betekintést nyerni a vásárlói preferenciákba. Ebben a cikkben részletesen elemezzük a fuzzy következtetési rendszer gyakorlati alkalmazását egy konkrét esettanulmány keretében, és rávilágítunk a különböző korcsoportok és földrajzi helyek közötti mintázatokra és preferenciákra. Emellett a kutatás a demográfiai jellemzők széles skáláját is felöleli, tovább bővítve az ismereteinket az EuroStat adataihoz képest az adott korcsoportok vonatkozásában.

A tudatos életforma, mint összetett fogyasztói magatartás értékrend-alapú megközelítésének vizsgálata áll a tanulmány fókuszában. A tudatos életforma, a tudatos fogyasztói magatartás szoros összefüggésben áll az egészségmegőrzés, a fenntarthatóság, környezettudatosság kérdésével is. Összetett magatartásforma, melyet a fogyasztói értékorientáció és önazonosság  aspektusából elemeztünk a Z generáció körében. A fiatalok sajátos értékrendje és gondolkodásmódja sok esetben indukál sajátos megoldásokat. A fiatalok speciális célcsoport e kérdés tekintetében, mert értékrendjük sok esetben még kiforratlan, így alakítható, formálható. Meglátásunk szerint épp ezért fontos a fiatalokban tudatosítani ezen életforma jelentését, jelentőségét, egyéni, társadalmi és környezeti hatásait. A tanulmányban a Z generációra irányuló kvantitatív kutatás részeredményeit mutatjuk be, leíró statisztika és összefüggés-elemzések fényében. A primer kutatás eredményeként 226 értékelhető kérdőívet elemeztünk. Az eredmények alapján igazolni tudtuk, hogy sok esetben a fiatalok maguk sincsenek tisztában önmaguk tudatos életformájának mikéntjével, annak aspektusaival, mely az edukatív programok jelentőségét és szükségességét támasztja alá.

Kerkai Jenő, a 20. század egyik legjelentősebb magyar jezsuitája 120 évvel ezelőtt, 1904-ben született. Széleskörű társadalmi tevékenységéből kiemelkedik a két világháború közötti magyar társadalom modernizálásáért, a vidéki szegényparasztság és az ipari munkásság felemeléséért folytatott küzdelem. 1935-ben hívta életre a Katolikus Agrárifjúsági Legényegyletek Országos Testületét, amely a korszak legfontosabb hivatásrendi mozgalmává nőtte ki magát. Kerkai Jenő munkássága a pápai enciklikák szellemében és a jezsuita szolidarizmus közgazdasági iskolájának elvei mentén a szociális igazságosság megteremtésére, a modern kapitalizmus humanizálására, egy demokratikus, ugyanakkor mélyen Krisztus-hívő új Magyarország megteremtésére irányult. Mindezt nem forradalommal, hanem a nevelés és polgárosodás eszközeivel. A neotomizmus organikus társadalomszemléletre támaszkodva a perszonalizmust, az emberi személyiség társas voltát állította előtérbe és ezáltal a polgári viszonyrendszer keresztény értelmezési lehetőségét ajánlotta mintaként a fejlődő társadalom számára. Heinrich Pesch jezsuita közgazdász elméletére alapozva a szolidarizmus gazdaságetikai normarendszerét, a tőke kettős (személyes és társadalmi) természetét vallotta. A pápai tanítást követve önkéntes, egyenjogú kapcsolatokból kinővő hivatásrendi önkormányzati szervezetek létrehozását javasolta, melyek a szolidáris társadalom alapegységeivé válhatnak, leküzdhetik az individualista szemléletmódot, sőt a demokrácia korrektívumaiként is szolgálhatnak a populista, etatista erőkkel szemben. A keresztény alapokra felépülő új államrendben a társadalmi-gazdasági reformokat komoly autonómiával rendelkező, alulról építkező szervezetekkel kívánta megvalósítani, amely koncepcióhoz a kommunista üldöztetés és elnyomás időszakában is ragaszkodott.

A revízió kérdése a két világháború közötti Magyarország közéleti témáinak egyik központi eleme volt, ezért elmondható, hogy írásunk egy közkedvelt témakört tesz a kortárs vizsgálódás tárgyává. Két jelentős közéleti személyiség, Szekfű Gyula  és Szabó Dezső  gondolkodásán keresztül mutatja be, hogy milyen főbb vonásai, központi elemei voltak a revíziós elképzeléseiknek, illetőleg, hogy ezek miként kapcsolódtak a korszakban megjelenő három legfontosabb revíziós irányvonalhoz, továbbá, ami írásunk egyik fő célja, hogy rávilágítson milyen közös elemei voltak Szekfű Gyula és Szabó Dezső gondolkodásának a revízió témakörében. A közös elemek feltárása előtt kettejük gondolatmenetének összehasonlítását az alábbi kérdések mentén vizsgáljuk: miként viszonyultak a külpolitika, valamint a belpolitika irányvonalához? Milyen lépések megtételére van szerintük szükség belpolitika és külpolitikai tekintetben a sikeres revízióhoz? A szovjet és német veszélyt miként élték meg? Láttak lehetőséget, Németország és vagy a Szovjetunió esetében arra, hogy Magyarország revíziós törekvéseit támogatja? A határon túli magyarság, illetve az anyaországi magyarság számára fogalmaztak meg bármilyen feladatot, amely a revízió ügyét előre viheti? Vállalnak-e a környező népekkel sorsközösséget? Esetleg úgy tekintenek rájuk, akik segítségével a revízió megvalósítható?

A tanulmány célja, hogy bemutassa a munkavállalási célú ingázás által generált társadalmi, környezeti és gazdasági kihívásokat és a városok szerepét ezek megoldásában A szakirodalom segítségével értelmezi a fenntartható városfejlesztés fogalmát és kihívásait, valamint az ingázás magyarországi ismérveit mutatja be. Az elméleti bevezetőt követően Zala vármegye kerül részletesen elemzésre az interneten elérhető terület-és településfejlesztési dokumentumok és vonatkozó szakirodalmak alapján. A kutatás során kidomborodik a településszerkezet hatása és kihívásai a munkavállalási célú ingázásra. Az eredmények azt mutatják, hogy a vármegye városai – elsősorban a munkaerőpiacon betöltött szerepük alapján – eltérő mértékben és módon kezelik a kérdéskört.

Az elmúlt években a banki szektort érintő fejlesztések és innovációk alkalmazásának következtében a digitális bankolás egyre nagyobb teret nyert a hagyományos bankolással szemben. Ennek következtében jelentősen nőtt az online banki szolgáltatások igénybevételeinek száma. A 2020-2021 között végzett kutatás eredménye szerint a magyar magánszemélyek hozzávetőlegesen 90%-a bankol digitálisan és személyesen is. A magyar lakosság 8%-a nem használ semmilyen digitális banki applikációt. Különösen igaz ez a „Baby-boom”  generáció körében, illetve a populáció azon részére is, akik kisebb településeken élnek, ugyanis a községek/falvakban élő emberek 14%-a nem vett igénybe elektronikus úton banki szolgáltatásokat és nem is tervezik. A digitális bankolástól való elzárkózás oka többek között a visszaéléstől való félelem, valamennyien nem tudják használni vagy nincs olyan digitális fizikai feltétel, amely segítségével képes igénybe venni elektronikus úton banki szolgáltatást (Soltész, 2022). A tanulmány arra keresi a választ, hogy a AI technológiák hogyan tudnak megoldást nyújtani azoknak az embereknek, akik azért bankolnak személyesen, mert digitálisan nem tudják megtenni. Továbbá vizsgálva a ML (machine learning, magyarul gépi tanulás) adta lehetőségek felhasználása megoldást jelenthet-e számukra.

A korrupció mindig is egy nagyon izgalmas kutatási téma volt, azonban legalább annyira nagy kihívás is. Napjainkban egyre nagyobb érdeklődés tapasztalható a téma iránt, nem csupán kutatási, hanem nagyobb multinacionális vállalati szinteken is. A kutatásunk célja, a fogalom pontos körülhatárolása mellett, elsősorban több demográfiai csoport közötti korrupciós viszony feltárására és megértésére irányult. A kutatás során először 444 pénzügy-számvitel szakos hallgató, illetve ilyen szakon végzett munkavállaló körében végeztünk vizsgálatot vignetta értékelő rendszer segítségével, arra a kérdésre keresve a választ, hogy az ilyen területen tanulók vagy végzettek hogyan ítélik meg ezt a komplex társadalmi jelenséget az emberek közötti interakciók során. Az eredmények függvényében a leginkább kiemelkedő korrupciós elfogadási tényezőt vettem alapul a kutatás második szakaszában, ahol ezt tovább vizsgálva a szervezeti kultúra dimenzióit hasonlítottam össze egyesével a fent említett idő szerinti korrupció elfogadás mértékével.

A digitális közigazgatás egyre fontosabb szerepet játszik az állami szervek, önkormányzatok és állampolgárok közötti kapcsolattartásban az új innovatív digitális rendszereken keresztül. Ezen fejlesztések nemcsak hatékonyabb ügyintézést tesznek lehetővé, hanem hozzájárulnak a közszolgáltatások gyorsabb, átláthatóbb és könnyebben hozzáférhető formában történő nyújtásához, így emelve azok színvonalát.  Az új digitális rendszerek alkalmazása megfelel az EU-konformitás követelményeinek, mely a közigazgatás egységesítését és hatékonyságát növeli. A tanulmány bemutatja az elmúlt évtizedek azon innovatív digitális fejlesztéseit, amelyek lehetővé tették az önkormányzatok bekapcsolódását az e-közigazgatási rendszerbe. Emellett részletesen tárgyalja a jogszabályi környezet ehhez történő igazítását, így átfogó képet nyújt Magyarország digitális e-kormányzati fejlettségéről és a kapcsolódó szabályozási keretekről.

A könyv 2024-ben jelent meg, több mint félezer oldal terjedelemben a Mádl Ferenc Intézet gondozásában és Dr. Domaniczky Endre szerkesztésében, mely digitális formában bárki számára szabadon hozzáférhető. Nem minden előzmény nélküli, hiszen Mádl Ferenc életéről több tanulmány is jelent már meg, e mű életrajza első kötetének folytatásaként tekinthető. Folytatás, de ugyanakkor elmélyülés is, hiszen még alaposabb ismereteket kaphat az olvasó életének és munkásságának eddig nem ismert vagy nem közismert részleteiről.

Ez a recenzió Kecskés László akadémikus professzor 70. születésnapjára készült tanulmánykötetet kívánja röviden bemutatni. A kötetben megjelent tanulmányok rendkívül változatos területet fognak át, az olyan klasszikus polgári jogi kérdésektől kezdve, mint a szerződések joga vagy családi állapot egészen a digitalizáció által jelentett kihívásokig. A magánjog mellett azonban megjelennek társasági jogi és európajogi kérdéseket tárgyaló tanulmányok. Mindez válogatott szerzők tollából, akik vagy jeles képviselői a saját tudományterületüknek, illetve tehetséges fiatal kutatók, oktatók. Ugyanakkor nem lenne méltó a műhöz, ha szerzők kizárólag a tanulmányok rövid összefoglalására szorítkoznának, ezért minden egyes tanulmány tartalmi kivonata mellett azok tudományos értékét megpróbálják kiemelni, ezzel is kedvet teremtve a teljes munkák elolvasásához az érdeklődő közönség számára.