A polgári értelmiség tudományos folyóirata, a Polgári Szemle 20 éves jubileumát ünnepli. A jeles évforduló jó alkalmat teremt, hogy megköszönjük támogatóink, szerzőink és lektoraink munkáját, továbbá a jövőre vonatkozó céljainkat felvázoljuk. 

Két évtizeddel korábban, ismerve az akkori felemás, de összességében kudarccal végződő gazdasági folyamatokat és társadalmi polarizációt nem volt egyszerű tudományos lapot alapítani. A Polgári Magyarországért Alapítvány támogatásával elindult folyóirat fő törekvéseként fogalmazódott meg, hogy a polgári értelmiségnek publikálási lehetőséget biztosítson, lehetővé tegye a polgári értékelvű közgazdaságtani és más társadalomtudományi diszciplínák körében született értekezések közzétételét. A Polgári Szemle köré szerveződő szakértők, szerzők gondolatai nagyban elősegítették a 2010 nyarától hivatalba lépő polgári kormány első lépéseit, munkáját, hiszen az ellenzékiségben töltött évek alatt értékes dolgozatok, műhelymunka vitairatok, könyvek születtek a közös gondolkodás és az értékteremtő légkör inspirációjában.

Bővebben

Polgári Szemle, the academic journal of intellectuals from the civil society, celebrates its 20th anniversary. The anniversary is an occasion to thank our supporters, authors and editors for their work and to outline our goals for the future.

Two decades ago, given the fragmented but generally failing economic trends and social polarisation of the time, it was not easy to start a scientific journal. The main ambition of the journal, which was launched with the support of the Foundation for a Civic Hungary, was to provide a publication outlet for intellectuals of the civil society, to enable the publication of papers in civic virtue-based economics and other social disciplines. The ideas of experts and authors organised around the Polgári Szemle have greatly contributed to the first steps and work of the civil government that took office in the summer of 2010, as valuable papers, workshop discussion papers and books were written during the years spent in opposition, inspired by the shared  thinking and value-creating atmosphere.

Bővebben

A tanulmány a kompország-hídország alternatívát elemzi a jelenlegi magyar helyzetben. Az elemzés során magyar történelmi esetpéldákat és történeti folyamatokat is áttekint. Egy európai történeti analógiából is következtetéseket von le a jelenlegi európai helyzet sajátosságaira, veszélyeire vonatkozóan. A tanulmány álláspontja szerint a nemzetközi erőviszonyok globális méretű átrendeződésének időszakában, amely bizonytalanságokkal, hirtelen változásokkal jár együtt a kompország alternatíva irreális, mert a komp kikötése alkalmazkodás- és cselekvés képtelenséget eredményezne. A hídország alternatíva tenné csak lehetővé a magyar érdekek érvényesítését. Ennek követelményei az állam szuverenitás, az etnikai identitás erőssége és a nemzetépítés A követelmények érvényesítése feltételezi a belső összefogást, a keresztény kultúrát és a nyitottságot minden irányba. Ez az alternatíva a reális lehetőség, ha az ország a követelmények érvényesüléséről folyamatosan gondoskodik. A magyar történeti áttekintés kiemeli a nyelv szerepét az etnikai identitásban és a kereszténység szerepét a magyar szuverén állam létrejöttében. A tanulmány jelentősnek tekinti a belső összefogás meglétének, illetve hiányának hatását és a külső hatalmak magyar állami szuverenitást veszélyeztető -szélsőséges esetben megsemmisítő- törekvéseit.

Bővebben

A mű a technicizált dehumanizáció aktuális állapotát tekinti át, amelynek az a sajátossága, hogy jogi, üzleti, technológiai és ideológiai irányból is megtámogatott érdekek és szabadságok maradéktalan megvalósítása érdekében egy bizonyos, önmagáért kiállni képtelen embercsoport emberi mivoltának szélsőséges megtagadása, elvetése, valami mással való felváltása történik meg. A mű lényegében ezt a cseretranzakciót szemlélteti az abortusz, az eutanázia, az emberkereskedelem, a béranyaság, az autonóm fegyverrendszerek, a szoftverszemély és az egyéb nem humán entitások személlyé nyilvánítása területén. A példák sora nem lezárt, ugyanakkor ma már kellő empirikus ismeretanyag áll rendelkezésre annak az állításnak az alátámasztására, hogy ezek nem elszigetelt jelenségek, hanem egy olyan jelenségegyüttes, amelynek egyes elemeit az köti össze, hogy az emberi minőség megtartása már középtávon is lényegesen nagyobb egyéni és közösségi erőforrásokat fog igénybe venni, mint ahogyan a társadalom túlnyomó része ezt ma véli.

Bővebben

Az intézményi menedzsmentet támogató rendszerek és folyamatok – kiemelten a tervezés és az ellenőrzés – célja a hatékony gazdálkodás elősegítése, valamint az erőforrások optimális felhasználásának biztosítása. A tervezés kalkulációk és elemzések készítésével támogatja a szervezet vezetőit a jövőbeli stratégiák kidolgozásában. A tervezés – amely kalkulációk és elemzések készítésén keresztül támogatja a vezetőket a jövőbeli stratégiák kidolgozásában – egy dinamikus folyamat, amely állandó nyomon követést, mérést és értékelést igényel. Ezt a célt hivatott szolgálni az ellenőrzés, amely tényfeltáró, értékelő tevékenysége révén a tervezés során felállított víziók, előzetes beszámoló elemek elérésének fokát értékelik. Fontos része az irányítási folyamatnak, mivel segíti a szervezeteket a fejlesztendő területek azonosításában. A kutatásom célja áttekintő képet nyújtani a jogszabályok adta lehetőségekről, valamint a jelenleg alkalmazott gyakorlatról. Célkitűzésem feltárni a ma Magyarországon a közszférában alkalmazott tervezési és ellenőrzési módszereket, valamint felhívni a figyelmet azokra a hiányosságokra, amelyek tekintetében van tere a fejlődésnek a hatékony gazdálkodás elősegítése érdekében. A kutatási eredmények rámutatnak arra, hogy a közszféra tervezése nem követi le a 21. század technológiai változásait, továbbra is fentről-lefelé irányú és rugalmatlan. A tervezés jellemzően az éves költségvetést és annak intézményi alábontását jelenti. Az Állami Számvevőszék és a Magyar Államkincstár ellenőrzéseihez a szükséges jogszabályi és intézményi feltételek rendelkezésre állnak, lehetőségük van a jogszabályi megfelelőség, valamint a teljesítmény ellenőrzésére. A gyakorlatban az elmúlt években az előbbi volt jellemző, amelynek szükségszerű eredménye, hogy az intézmények könyvvezetése és beszámolása megfelel a jogszabályi előírásoknak, azonban azok hatékonyságát, eredményességét és célszerűségét és ezáltal annak tervhez való viszonyát csak korlátozottan vizsgálta. 

Bővebben

A családi vállalkozások működésének megértése és vizsgálata világszerte fontos, ugyanis ezen vállalkozások jelentős gazdasági hatással bírnak, munkahelyeket teremtenek, és hozzájárulnak a fenntartható, hosszú távú üzleti gyakorlatok kialakításához. Érdemes ezen vállalkozásokat a családi, az üzleti és a tulajdonosi dimenziók alapján megvizsgálni és értékelni. A TONA modell egy olyan módszertan, amely lehetővé teszi a családi vállalkozások fejlődési és érettségi életciklusainak átfogó értékelését. A modell alkalmas egy vagy több vállalat együttes elemzésére. A különböző dimenziók együttes vagy különálló vizsgálata segíthet a családi vállalkozásoknak saját helyzetük felmérésében, de segítségével végezhető nemzetközi vagy ágazatok közötti statisztikai összehasonlító elemzés is. A TONA modell értékes betekintést nyújt a családi vállalkozások piaci helyzetének megértéséhez.

Bővebben

Magyarországon a fenntartható város fogalma 2021-ben került be a fejlesztéspolitikai diskurzus főáramába. A 256/2021 (V. 18.) Korm. rendelet a legjelentősebb magyar városok számára fenntartható városfejlesztési stratégiák elkészítését írta elő. A tanulmány a diskurzuselemzés módszertani eszközét felhasználva arra keresi a választ, hogy az EU által inspirált okos fenntartható város koncepció hogyan tükröződik a magyarországi városfejlesztés helyi (önkormányzati) szintjén. Az empirikus vizsgálat fő forrásául szolgáló fenntartható városfejlesztési stratégiák elemzése azt mutatja, hogy ezeket inkább a tagállami szinten megfogalmazott, technológiaközpontú okos város koncepcióhoz való alkalmazkodás jellemzi, de a fogalom uniós és tagállami szintű meghatározásában rejlő bizonytalanságok elvileg elegendő mozgásteret biztosíthatnak ahhoz, hogy a helyi szint menedzsmentközpontú értelmezései is a diskurzus aktív összetevőjévé váljanak.

Bővebben

Az Európai Tanács 2023 decemberi döntése értelmében az Európai Unió a csatlakozási tárgyalásokat elkezdhette Ukrajnával és Moldovával is. A tanulmány első részében Ukrajna intézményesített kapcsolatfelvételének és az EU-hoz való közeledésének legfontosabb mérföldkövei kerülnek bemutatásra. Munkánkban azt is vizsgáljuk, hogy milyen jóléti, integrációs értettségi és regionális különbségi folyamatok fémjelzik Ukrajna potenciális EU-s csatlakozását. Ukrajna esetében az igencsak alacsony életszínvonal, valamint a jelentős korrupció és az állandósult társadalmi-gazdasági válság is nehezíti a csatlakozás lehetőségét, nem beszélve a ma is tartó háborús konfliktusról Oroszország és Ukrajna között, valamint a kisebbségek helyzetét sem tarthatjuk megfelelőnek. A tanulmány fő megállapítása, hogy nem tudunk olyan aspektust találni, amely azt támasztaná alá, hogy Ukrajna érettnek mutatkozik az uniós tagságra. A vizsgálat eredményeit diagramokkal és táblázatokkal mutatjuk be.

Bővebben

Theodor Heuss szerint Európa szellemi, kulturális egysége három dombra, az Akropoliszal, a Capitoliumra és a Golgothára épül. A Capitolium az európai kultúra, Európa entitásának egyik, a jogot reprezentáló alapja, pillére. A Capitolium, Theodor Heuss értelmezésében a római jog. A jog fogalma évszázadokon keresztül a római jogot értették, amelyet az Kr. u. VI. században a jusztiniánuszi Corpus Iurisban kodifikáltak, kompiláltak. A római jog alapvető tételei az európai civilizációtól elválaszthatatlanok. A lutheranizmushoz szervesen kapcsolódik a kálvini reformáció. Kálvin János művével kapcsolatban hangsúlyozandó, hogy az, összevetve a lutheri oeuvre-rel, nagyobb mértékben, nagyobb súllyal jogi vonatkozású. Luther ugyanis döntően teológus, aki minden jogi jelenséget negatívnak tart. Kálvin János Luther Mártonnal ellentétben jogász (iurisperitus, iurisconsultus). 

Bővebben

According to Theodor Heuss, the spiritual and cultural unity of Europe is built on three hills, the Acropolis, the Capitol and Golgotha. The Capitolium is one of the foundations of European culture, and one of the pillars of Europe's entity that represents law. The Capitolium, as interpreted by Theodor Heuss, is Roman law. For centuries, the concept of law was understood to mean Roman law, codified and compiled in the Justinian Corpus Iuris in the 6th century AD. The fundamental tenets of Roman law are inseparable from European civilisation. The Calvinist Reformation is inextricably linked to Lutheranism. It should be emphasised that the work of John Calvin, compared with the Lutheran oeuvre, has a greater legal dimension. For Luther is essentially a theologian who considers all legal phenomena as negative. John Calvin, unlike Martin Luther, is a lawyer (iurisperitus, iurisconsultus).

Bővebben

The right-wing coalition government, which came to power in May 1998, led by Viktor Orbán, broke with the former applied neoliberal paradigm and began to pursue economic patriotism, which placed emphasis on assisting the activities of Hungarian SMEs. It also focused on boosting domestic consumption by supporting families to have children through state incentives. Thanks to these measures introduced between 1998 and 2002, both the government deficit and gross government debt started to fall substantially, which reduced the external vulnerability of the Hungarian economy. The objective of this paper is to analyse the economic policy objectives of the first Orbán government between 1998 and 2002. Emphasis will be placed on evaluating the key macroeconomic indicators of Hungary while taking into account both internal and external factors. Due to length constraints, the essay will not highlight domestic politics, but it gives an overview of the main features of economic patriotism from a European perspective.

Bővebben

A magyarországi turizmus szervezésében és fejlesztésében a rendszerváltás óta jelentős szerepet játszanak a civil szervezetek. Gondoljunk csak a FATOSZ (Falusi és Agroturizmus Országos Szövetsége) napraforgós minősítési rendszerére, vagy a települési szintű turisztikai egyesületek szerepvállalásaira a helyi turizmus fejlesztésében és a hazai TDM-struktúra kiépítésében. Az élő szakmai kapcsolatok miatt a magyarországi gyakorlat pozitív például szolgált a határon túli turisztikai fejlesztésekhez, és a turizmus szervezeti megújulásához.  Cikkünkben azt vizsgáljuk, hogy a turizmus új térségi szereplőinek (TDM-szervezetek és turisztikai klaszterek) hazai jó gyakorlata milyen hatással volt a romániai változásokra, és a szervezeti innovációban milyen szerepet játszottak az ottani magyar civil szervezetek. Arra is keressük a választ, hogy ez utóbbiak személyes, vagy intézményes szakmai kapcsolatai hogyan segítették a tudástranszfert, és ez által a romániai turizmus fejlődését.

Bővebben

Az innováció a jelen egy divatos, ám nélkülözhetetlen fogalmává vált, amely ma már a felsőoktatási intézmények keretrendszerében is megjelent, mint jövő orientált igény. A szó értelmét tekintve egy megvalósult újítást értünk alatta, azonban komplexitásának köszönhetően áthatja az egész szervezetet kezdve a meglévő folyamatoktól, az oktatási, kutatási szolgáltatásoktól egészen a szervezet kultúrájáig. Megállapítható, hogy az innováció felsőoktatási intézményekkel megvalósuló kapcsolata szerteágazó, amely egy ökoszisztémában, számos heterogén partner, mint az ipar, a kormányzat vagy a civil társadalom kapcsolatában jön létre, annak érdekében, hogy az innováció adta fejlődési vágyakra és lokális kihívásokra valós megoldások révén reflektáljon, túlmutatva a felsőoktatási intézmények elefántcsonttornyán. Tanulmányozva az innováció és az egyetemek kapcsolatát, a kutatás célja a magyarországi egyetemi innovációs ökoszisztémák átfogó megismerése volt. A kutatás módszertana a témában jártas szakértőkkel kvalitatív félig-strukturált interjúk segítségével vizsgálta meg az egyetemek és az ökoszisztéma adta innovációs lehetőségeket, amely megalapozta az egyetemi innovációs ökoszisztéma létjogosultságának feltételezését és bepillantást adott a rendszer esszenciájába, a résztvevő tagokba és igényeikbe, valamint az egyetemi innovációs ökoszisztéma hazai meghatározásába. A kutatás a megállapításoknak köszönhetően kiindulási alapot ad a továbbiakban megvalósuló részleteket boncolgató vizsgálatokhoz. 

Bővebben

Kutatási célunk, hogy az állami intézkedések, a magánélet és munkahely egyensúlyát befolyásoló tényezők területén összegyűjtsük azokat az eszközöket, amelyekkel a nemi egyenlőtlenség csökkenthető, és a női vezetők aránya növelhető. Az elemzéshez szükséges adatokat interjúk során vettük fel. Interjú alanyaink a verseny- és a közszféra területén dolgozó női vezetők voltak. Eredményeink szerint támogató házastársnak kiemelkedő szerepe van a gyermekkel rendelkező és nem rendelkező női vezetőknél egyaránt. Ezt követi a támogató munkakörnyezet és a külső segítség (pl. takarítónő, bébiszitter). A megkérdezettek csaknem fele nem tapasztalt nehézséget a vezetővé válása során, a fennmaradó rész azonban végigélt számos hátrányos megkülönböztetést. Az interjúalanyok többsége szerint jelenleg nincsen Magyarországon arra irányuló törekvés, hogy csökkentsék a nemi alapú diszkriminációt. Van, aki szerint ez nem is állami feladat. 

Bővebben

Vizsgálódási területünk az információ-technológia jövőbeni felhasználása. A kérdés: milyen szerepet tölthet be a robot, a mesterséges intelligencia a kreativitást igénylő feladatok megoldásában? A válasz kidolgozásához azt az ismert, de eddig talán kevéssé használt szempontot vesszük fel, hogy a szellemi tevékenységek az egyrészt szellemi rutinfeladatok formájában jelennek meg, másrészt viszont kreativitást, alkotó szellemi tevékenységet igényelnek. Megtanulhatja-e a mesterséges intelligencia a kreativitást? Emberi kreativitási példákat vizsgálunk az információ-technológia módszertanával, annak eldöntésére: hogyan tudjuk, illetve meg tudjuk-e csinálni ezt a robottal? Ezzel előkészítendő a közeljövő kutatásait, amelynek témája: vajon fenyegeti-e, és hogyan a mesterséges intelligencia a „fehérgalléros” munkahelyeket?

Bővebben

300 éve, 1723-ban született Adam Smith, akinek munkássága nyomán megszületett a modern közgazdaságtan. Adam Smithnek köszönhető ugyanis, hogy a közgazdaságtan, mint tudomány különvált a morálfilozófiától. Fő műve, A nemzetek gazdagsága 1776-ban jelent meg, ez tekinthető az első átfogó, gazdasági alapfogalmakat, összefüggéseket egy rendszerbe foglaló, tudományos módszertant alkalmazó politikai gazdaságtannal foglalkozó munkának. Smith széleskörű érdeklődési körének megfelelően fő műve is interdiszciplináris jelleget ölt, hiszen taglalt témái között egyaránt megtalálható a munkamegosztás, a pénz, az áru, az ár, a munkabér vagy a profit, valamint a földjáradék, a tőke és a kamat kérdése is. Munkásságában előremutató, hogy az anyagi gazdagság mellett a környezeti szempontok, az erőforrásokkal való mértékletes bánásmód, azaz a fenntarthatóság is megjelenik Smithnél. Fő műve kapcsán fel kell merüljön bennünk az a napjainkban is aktuális kérdés, hogy mit jelent ma számunkra a nemzetek gazdagsága, miben látjuk ma a nemzetek gazdagságát.

Bővebben

Jelen recenzió a magyar gazdaságtörténet egyik legfényesebb akciójáról írt feldolgozást ismerteti. Kárbin Ákos 2021-ben megjelent könyve, a Wekerle Sándor a Monarchia aranyembere az aranyalapú valuta megteremtésének hosszú és ellentmondásos útját vázolja fel nagy történészi intuícióval. Az aranyvaluta bevezetésének útja hosszú volt és küzdelmes. A recenzió azt elemzi, hogy Kárbin Ákos mennyiben tudta sikeresen bemutatni ennek az útnak egyes állomásait. Nagy hangsúlyt helyez annak értékelésére, hogy a szerző hogyan választotta ki az egyes forrásokat a bécsi, illetve a német levéltárak irományaiból. Az étékelések végén a recenzens javaslatokat tesz arra vonatkozóan, hogy hogyan lehetne részletesebbé, finomabbá tenni a Wekerle Sándor személyiségéről eddig kialakított képet.

Bővebben

A kormányzás a fenntartható városfejlesztés egyik kulcsfontosságú szempontja, mivel a jó kormányzási intézkedések hozzájárulhatnak az átláthatóbb, inkluzívabb, érzékenyebb és hatékonyabb döntéshozatalhoz. Az FVS stratégiák alkalmazása szorosan kapcsolódik a városirányításhoz. A szakpolitikai irányok közötti koordináció különösen fontos, mivel a közigazgatási (helyi) határok gyakran túlhaladottá válnak a városok, városi terek gyakorlati igényei által.  A vizsgálandó kérdés abban rejlik, hogy mennyire tekinthető valóban eredeti célját betöltöttnek ezen stratégiák megléte és hogy vajon az FVS-ek alapját jelentő mérföldkövek mindegyike teret nyer-e jelen stratégiák gyakorlati alkalmazhatósága során.

Bővebben

A városrégiók központi városai meghatározó szerepet töltenek be a térség szolgáltatás ellátásában is. A nagyvárosok kulturális intézményrendszere is hatással van a környékbeli településekre, azokkal sok esetben jól működő hálózatot alkotva. Tanulmányom célja, hogy megvizsgáljam egy magyarországi középnagy város, Szombathely példáján keresztül a városi kulturális intézményrendszer területi kapcsolódásait, hatásait. Kutatási előfeltevésem szerint egy magyar megyei jogú város kulturális rendszere is aktív, folyamatos kapcsolatban van a környező városrégió többi településével, azok számára szolgáltatásokat, módszertani segítséget nyújtva, ritkább esetben a városon túl is egységeket működtetve. A kutatásomhoz szervezeti dokumentumokat használtam fel, valamint interjúkat készítettem a vizsgált kulturális szervezetek vezetőivel.

Bővebben