Az infláció a belföldi piacon az áruk és szolgáltatások árszínvonal emelkedését jelenti, melynek során az egységnyi pénz vásárlóértéke csökken, vagyis kevesebb árut, szolgáltatást kapunk az elköltésre szánt pénzünkért. Ha még szofisztikáltabb közgazdasági leírást akarunk adni, mondhatjuk, hogy az infláció oka a kereslet és a kínálat közötti összhang felborulása, a kínálatot folyamatosan meghaladó kereslet keletkezése, amely a vásárlókat a pénzük elköltésére, míg a kereskedőket az áruk árának emelésére bátorítja. Egy inflációval terhelt gazdaságban a megtakarításokra a késztetés mérséklődik, míg az eladósodás előtérbe kerül. Előnyös tartozni, ha a tőke összege mind kevesebbet ér, különösen a visszafizetés esedékességekor. 

Alapesetben a jegybankok az inflációra a fizetőképes kereslet mérséklésével reagálnak, vagyis a fizetőképes keresletet megpróbálják csökkenteni. A kereskedelmi bankokban meglévő szabad, likvid forrásokat is – jelentős anyagi ösztönzők mellett – a jegybankba vonják. Az ösztönzők sok esetben a kereskedelmi bankoknak felkínált magas kamatok, amelyek kifizetésével a jegybank veszteséget okoz saját magának, de a kontinentális európai térben bevett gyakorlat szerint, miáltal a fő feladatuk az infláció fékezése, ezzel tudják a gazdaságra nehezedő pénznyomást, azaz az infláció eredőjét mérsékelni. A hitelpiacokra is magasabb kamatokat „irányoznak” elő az irányadó kamat emelésével, amely a kereskedelmi bankok által kifolyósított hitelek kamatköltségeit növeli, és optimális esetben így mérsékli a hitelfelvételi kedvet, a kvázi pótlólagos fizetőképes keresletet generáló szándékot. Az árak emelkedését ideális esetben így lehet visszafogni. 

Bővebben

Inflation is the rise in the price level of goods and services on the internal market, where the purchasing power parity of a unit of money decreases, meaning that we get less for our money. For a more sophisticated economic definition, we could say that inflation is caused by the imbalance between supply and demand, with demand constantly exceeding supply. It propels spending, and dealers in return raise the price of their merchandise. In an inflation-ridden economy, the incentive to cumulate savings decreases and indebtedness is bound to prevail. Indebtedness seems more fruitful when the real value of the capital keeps dropping, especially when repayments are due.

By default, central banks react to inflation by subduing or reducing solvent demand. Free, liquid funds in commercial banks get diverted to the central bank, along with substantial financial incentives. In many cases, the incentives come in the form of high interest rates for commercial banks covered by the central bank at a loss to itself, very much in line with the practice prevalent in continental Europe. Accordingly, their main task is to curb inflation to reduce the financial pressure on the economy, i.e., the cause of inflation. They also ‘target’ higher interest rates on the credit markets by raising the policy interest rate, which increases the interest costs of the loans that commercial banks disburse, and thus, ideally, discouraging the appetite to borrow, namely the motor of the quasi-substitute solvent demand. Ideally, it is one way to curb down price increases.

Bővebben

A sikeres gazdasági felzárkózás alapja egy világos jövőkép. Magyarország víziója, hogy gazdasági fejlettsége elérje az Európai Unió fejlettségének átlagát. A 2010-es évtized a magyar gazdaságtörténet legsikeresebb 10 éve volt az elmúlt 100 év során, ami felzárkózásunk gyorsulását eredményezte. Ennek alapját az évtized elején meghozott eredményes fiskális reformok és a monetáris politikai fordulat biztosították. A 2020-as évek válságoktól terhelt első éveinek végére a felzárkózás kifulladt, így elkerülhetetlenné válik egy – világos jövőkép mentén pontos célokat tartalmazó – új versenyképességi reform megalkotása. A mennyiségi tényezők felől a minőségi tényezők felé szükséges fordulnunk, és növelni kell a termelékenységet a fenntartható felzárkózás érdekében. A jövőkép horizontja azonban már nem 2030, hanem 2040.

Bővebben

Napjaink meghatározó trendje a pénzügyek digitalizációja, mely a jegybankokat sem kerülheti el, ezért a központi bankok világszerte aktívan foglalkoznak a digitális jegybakpénz kérdéskörével.  A tanulmányban áttekintjük a digitális jegybankpénz (CBDC) koncepcióját, részletesen bemutatva a legfontosabb lehetséges nemzetközi és hazai célokat, amelyek a CBDC bevezetését indokolhatnák. Röviden ismertetjük a világ három nagy gazdasági erőközpontjának CBDC tevékenységét, majd betekintést nyújtunk az MNB – nemzetközi viszonylatban is egyedülálló – digitális jegybakpénz megközelítésébe, valamint ismertetjük a kapcsolódó retail és wholesale kísérleti projekteket, többek között a Diákszéfet, amely az első nyilvánosan elérhető CBDC pilot projekt az Európai Unióban.

Bővebben

A központi banki és pénzügyi felügyeleti felelősségi körök evolúcióját a történelemben elsősorban válságok lendítették előre. Így volt ez például az 1970-es évek olajválságai és a 2008-as világgazdasági válság esetében is. Ha a klímaváltozás, illetve általánosságban a fenntarthatóság kapcsán is csak hasonlóan elsöprő válság nyomán alakulna ki konszenzus a kapcsolódó jegybanki felelősségről, az egyet jelentene a visszafordíthatatlan ökológiai károkkal és humanitárius katasztrófával. Ennek okán napjaink kulcskérdése, hogy a központi bankok képesek-e válság nélkül kivenni a részüket a klímaváltozás mérsékléséért hozott erőfeszítésekből. Egyelőre sem elméleti szinten, sem az alkalmazható eszközök, illetve azok hatásának visszamérésére vonatkozóan nem alakult ki szakmai konszenzus. Jelen tanulmány helyzetképet ad a kapcsolódó elméleti vitáról és – elsősorban a Magyar Nemzeti Bank példáján keresztül – betekintést nyújt a lehetséges gyakorlati megoldásokba is.

Bővebben

A közgazdaságtan számára a következő évtizedek egyik legnagyobb kihívásának a környezeti fenntarthatóság kérdése látszik. A klímaváltozás elleni harcban a jegybankok, mint meghatározó gazdaságpolitikai intézmények világszerte egyre érdemibb szerepet vállalnak. A fenntarthatóságot támogató jegybanki intézkedések megvalósítását az tette lehetővé, hogy a központi bankok szerepéről alkotott kép megváltozott a közgazdasági gondolkodásban. A Magyar Nemzeti Bank a jegybankok között is élen járva kezdte el integrálni a fenntarthatósági szempontokat a működésébe. Tanulmányunkban bemutatjuk, milyen elméleti alapokon nyugszik a jegybankok szerepvállalása a klímaváltozás elleni küzdelemben és hogy a Magyar Nemzeti Bank milyen alapelvek mentén, hogyan tudta érvényesíteni a monetáris politikai eszköztárában a környezeti fenntarthatósági szempontokat. A zöld monetáris politikai eszközein keresztül az MNB elsődlegesen a lakáspiac energiahatékonyságának fejlesztésére tudott célzott módon hatni, ugyanakkor jelen van a környezeti szempontból fenntartható pénzügyi instrumentumok piacán is. Az egyes programok eredményeinek és – ahol lehetséges – környezeti hatásainak ismertetésén keresztül szemléltetjük az MNB zöld monetáris politikájának gyakorlati megvalósulását.

Bővebben

Gazdaságtörténeti különlegessége van a jelenleg is zajló dezinflációs folyamatnak. A 2020-as évtized olyan inflációs periódussal kezdődött, amelyet 50 éve nem láthattunk. A 2020-as infláció gyorsan alakult ki, de sikerült rekordidő alatt megtörni. A Központi Statisztikai Hivatal mérése (KSH, 2024)¹ szerint Magyarországon a fogyasztóiár-index növekedése 2023. januárban tetőzött 25,7%-kal az előző év azonos időszakához képest. Az áremelkedés növekedésének ütemét 10 hónap alatt egyszámjegyűvé, majd év végéig 5,5%-ra sikerült leszorítani. Az élelmiszer-infláció 2022. decemberben 44,8%-on érte el a csúcsát, mely közel a tizedére zuhant egy év alatt (4,8%). Az infláció gyors megtöréséhez a jegybank és a kormány intézkedései mellett a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) célzott beavatkozásai is hozzájárultak. A tanulmány a nemzeti versenyhatóság inflációellenes munkájának bemutatására vállalkozik.

Bővebben

A nemzetek gazdaságainak versenyképessége a hatékonyság javulásának a függvénye – állítják a nemzetközi gazdasági értékelő szervezetek szakértői. Ez széles körben el is fogadott, de a kérdés: hogyan érvényesüljön ez a hatékonyság javítás az egyes gazdálkodó szervezetek esetében. Közérdek, ha ezek a gazdálkodó feladatokat ellátó, közpénzen is működnek és közvagyon felhasználásával nyújtják szolgáltatásaikat. Egy közvállalat esetében a szabályos és csalásmentes, integritás-elvű vezetés alapkövetelmény, és ennek gyakorlatba ültetése a vezető alapérdeke. A közpénzek elköltése esetén a teljesítmény fokmérője az eredményesség, amely eredményesség a dokumentált célok, stratégiai elfogadásán majd ennek a gazdasági társaság menedzsmentjének alkalmazásának minősége határozza meg. 

Bővebben

Az államháztartás az állam azon tevékenysége, amely során a társadalmi közös szükségletek kielégítésére törekszik. A feladat ellátás forrásainak túlnyomó részét az állami adó- és járulékbevételek teszik ki. Az államháztartás munkája több szempontból fontos a nemzetgazdaság számára. Annak úgy kell magas szinten ellátnia feladatait, hogy közben célszerű csökkenteni a felhasználás összegét, az adókat, mivel azok a reálgazdaságból vonnak el erőforrásokat. Az államháztartás feladatainak hatékonyságát két szempontból értékelhetjük. Az egyik meghatározó szempont a közszolgáltatás színvonala, gondoljunk például az egészségügy, az oktatás eredményességére. A másik elvárás az erőforrások tervszerű és takarékos felhasználása. Az államháztartás szolgáltat és közben egyre inkább piaci feltételek mellett gazdálkodik, ami igényli a kontrolling szemlélet széles körű elterjedését. 

Bővebben

A közbeszerzések zöldítése aktuális téma, hiszen a közpénz elköltése során legalább annyi hatást gyakorolhatunk a beszerzésre kerülő áruk és szolgáltatások tartalmára, mint az azokat felhasználó, igénybe vevő állampolgárok hozzáállására. Az alapkérdés, hogy hol van az a pont, amikor úgy értékelhető, hogy az ajánlatkérő valójában csak adminisztratív módon tesz eleget a fenntartható közbeszerzés biztosítására irányuló igénynek. A cikk arra hívja fel a figyelmet, hogy olyan közbeszerzési környezetben, ahol eleve kockázatkerülésre rendezkednek be az ajánlatkérők, a legegyszerűbb zöld ötletet is díjazni kell és nem “greenwashing”-ként azonosítani. Minél fejletlenebb egy közbeszerzési kultúra, annál nagyobb szükség van a kevésbé kreatív közbeszerzők edukálására, ötletek felvetésére és az alkalmazás pozitív értékelésére. 

Bővebben

Az egyre érezhetőbb éghajlatváltozás és az erőforrások végességének fenyegetése, valamint az energiabiztonság égető szükségességének kérdése világossá tette, hogy a hosszú ellátási láncok mennyire sérülékenyek. Az élelmiszerellátás piacán egyre több olyan megoldás születik, melynek középpontjában az ellátási lánc rövidítése áll. Tanulmányunk célja egy helyzetkép felvázolása az ellátási láncokban történő átalakulásokról az aktuális környezeti változások tükrében. Áttekintést nyújtani az alkalmazott innovatív megoldásokról és ezzel kapcsolatos fenntarthatósági, regionális fejlesztési tendenciákról, mely napjainkban egy komplex, multidiszciplináris terület. Elsősorban a rövid ellátási láncokra kívánunk fókuszálni. Módszertanként kvantitatív kérdőíves lekérdezést, valamint kvalitatív szakértői kérdőíves megkérdezést alkalmaztunk. Jelen cikkünk a kérdőíves lekérdezésünk részeredményeit mutatja be.

Bővebben

A szerző kiindulásként kritikával illeti a magyar szakirodalmat, mely a munkaküzdelem vizsgálatát a sztrájkra szűkíti le, és nem foglalkozik a „lock out”-tal, valamint a bojkottal, holott az egyik a másikba csúszhat át. A szerző a tanulmányban kimutatja, hogy egy lokális sztrájk, bojkott vagy kizárás globális méretűvé, és úgyszintén egy helyi szintű tüntetés is összekapcsolódva egy lokális sztrájkkal országos méretű sztrájkká és politikai küzdelemmé válhat. Ezért szükséges a kérdést komplexen vizsgálni.

Bővebben

Németország vállalatai, (melyek között megtalálhatóak kicsik, közepesek és nagyvállalatok egyaránt) a legnagyobb tőkebefektetőnek számítanak Magyarországon. Ezen írás szerzői indokoltnak tartják, hogy a Németországhoz fűződő kereskedelmi és együttműködési kapcsolatok elemzésén túlmenően megfelelő figyelem fordítódjon az egyes tartományokhoz fűződő kapcsolatok differenciált megközelítésére, különös tekintettel az egyes tartományok fejlettségi adottságaira és esélyeire, valamint a Magyarországhoz fűződő kapcsolatok tradícióira és az e kapcsolatokban rejlő lehetőségeire. Több, a magyar kapcsolatok szempontjából kiemelt jelentőségű tartománnyal vegyes bizottság működött és működik ma is, melyek tevékenységükkel hozzájárulnak a gazdasági társadalmi lehetőségek kiaknázásához, a befektetési lehetőségek felméréséhez, a két ország közötti párbeszéd és együttműködés erősítéséhez. A vegyes bizottságok és más keretek között tett közös kezdeményezések jelentősen hozzájárultak és hozzájárulhatnak a jövőben is az európai fejlődéshez.

Bővebben

Emlékezés Apponyi Albertre (1846–1933), a Magyar Tudományos Akadémia tiszteleti és igazgatósági tagjára. Hamza Gábor professzor, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagjának írása a kiváló államférfiről, tudósról. 

Bővebben

A kolozsvári egyetemet 1872-ben alapították az 1872. évi XIX. törvénycikk alapján. E törvénycikk értelmében a kolozsvári egyetemnek négy kara (facultas) volt. Ezek a következők: a Jog- és Államtudományi Kar, az Orvostudományi Kar, a Bölcsészet-, Nyelv- és Történettudományi Kar és a Matematikai és Természettudományi Kar. Az uralkodó 1881. január 4-én járult hozzá ahhoz, hogy az egyetem a „Ferencz József magyar királyi Tudományegyetem” nevet viselje. 

Bővebben

Commemoration of Albert Apponyi (1846-1933), honorary member and member of the governing board of the Hungarian Academy of Sciences. A commemorative essay by Professor Gábor Hamza, a full member of the Hungarian Academy of Sciences, on the distinguished statesman and scholar.

Bővebben

A 20. század eleji dualista Magyarországon az 1905. január 26. és február 4. között zajlott választáson az addig kormányzó Szabadelvű Párt elvesztette abszolút többségét. Ennek ellenére Ferenc József mégis hivatalban hagyta Tisza István kormányát, s ezt követően politikai válság bontakozott ki. Majd Tisza 1905. júniusi lemondása után az államfő Fejérváry Géza bárót nevezte ki miniszterelnöknek, aki parlamenten kívüli kormányt alakított és alkotmányellenesen kormányzott. A szövetkezett ellenzék és az uralkodó között hosszas előkészületeket követően létrejött egy egyezség, az úgynevezett áprilisi paktum, amelynek értelmében a választásokon győztes Függetlenségi Párt a kormányra kerülés érdekében lemondott katonai követeléseiről, felfüggesztette a nemzeti ellenállását és átvállalta a kormányzás felelősségét. Ennek a kormánynak a megalakulását mutatja be a tanulmány. Nyomon követi azt, hogy miért esett a király választása ismét Wekerle Sándorra. Felvázolja azt, hogy a miniszterelnök hogyan választotta ki minisztereit és alakított kormányt. Valamint elemzi annak lehetőségét, hogy a ’67-es kormány miképpen tud egy ’48-as többségű képviselőházzal a háta mögött kormányozni.

Bővebben

In the realm of higher education, the pivotal role of intellectual capital in fostering value creation has become increasingly pronounced. Intellectual capital, encompassing the collective knowledge, skills, and innovative capacities of individuals within academic institutions, serves as a catalyst for transformative advancements in education and beyond. As the global landscape evolves with rapid technological and societal changes, the significance of intellectual capital in shaping the trajectory of higher education has never been more crucial. This article delves into the multifaceted dimensions of intellectual capital and its profound impact on value generation within the sphere of higher education. By exploring the intricate interplay between knowledge acquisition, innovation, and institutional development, we aim to illuminate the dynamic and evolving nature of intellectual capital as a driving force behind the continual evolution and enhancement of higher education. Based on the changes observed in organizational/institutional value creation, this literature review deals in detail with the need for conscious, effective and efficient management and development of intellectual capital, which is inconceivable without real and reliable information about the resources subject to management.

Bővebben

A Z generáció munkahelyválasztásának szempontrendszerét számos tényező befolyásolja. Egyéni preferenciák mellett a generáció-specifikus jellemzők, makrohatások és aktuális fogyasztói, HR trendek. Meglátásunk szerint a mai munkaerőpiaci körülmények között különösen fontos, hogy egy munkáltató képes legyen a potenciális munkavállalókat érdemben megszólítani, elérni és megtartani. Ehhez komplex munkáltatói márkaépítési stratégiára van szükség, amely a szervezetfejlesztési szempontok mellett, a generációs sajátosságokat épp úgy figyelemeb veszi, mint az egyéni szinten realizálódó munkahelyválasztás preferenciarendszert és a nagyobb teljesítményre ösztönző motivációs eszközöket. Ebben a tanulmányban a Z generációra, és különösen a kínai fiatalokra összpontosítunk, abból a szempontból, hogy hogyan választanak munkahelyet, és hogyan motiválják őket a jobb teljesítményre.

Bővebben

Tanulmányunkban a járműipari innovációk, azon belül is az önvezető járművek fogyasztói elfogadásának vizsgálatára alkalmas kutatási módszerek keretrendszerét tekintjük át. Tanulmányunkban szakirodalmi alapon állva áttekintjük e módszereket, ezáltal bemutatva a technológia elfogadását befolyásoló tényezők és modellek főbb típusait, valamint rávilágítva e módszerek korlátaira is. Ezekben a módszertani korlátokban közös, hogy a szakirodalomban bevett módszerek ugyan kiválóan alkalmazhatók olyan termékek, szolgáltatások értékelésére, melyet a fogyasztó már kipróbált és viszonylag jól ismer – ám az önvezető járművekhez hasonló radikális innovációk kapcsán ez nem jelenthető ki. Tanulmányunkban javaslatokat teszünk arra vonatkozóan, miként lehetne kiegészíteni a hagyományos kérdőíves módszereket annak érdekében, hogy még hatásosabban és hatékonyabban meg tudjuk ragadni az önvezető járművek fogyasztói elfogadását. Így hozzájárulva mindazon társadalmi és gazdasági előnyökhöz, melyek a technológia széleskörű elterjedéséből származhatnak.

Bővebben

2021 és 2023 között négy átfogó értékrendi felvétel készült a budapesti lakosság körében, amelyek elsődleges adatait, következtetéseit foglalja össze a mű. A kutatás négy alkalommal, 1000 fő megkérdezésével történt, a felvételeket az E-Benchmark készítette. A kutatás tanulsága, hogy az értékrendi tényezők változnak ugyan a külső körülmények függvényében, de lényegesen lassabban, mint a politikai véleményklíma. A fővárosiak értékrendjének az egészség, a család és a biztonság képezik az alapját, amihez a nyugalom is társul, de a megkérdezettek a járvány időszakában a nyugalmat hajlandók voltak az állampolgári kötelességekkel felcserélni. Ugyanakkor a kollektív szerveződés értékei (civil participáció, politika, vallás) rendre alacsony támogatottsággal bírnak. A teljes érték-spektrumból a polgáriként azonosított értékekkel elsősorban a pesti, közepes vagy alacsonyabb státuszú, kétgyermekesek, illetőleg az idősebbek azonosulnak. A kapott eredmények szerint Budapest a felfelé törekvők városa.

Bővebben

A fenntarthatatlanság alapvető oka az emberről, az életről és a világról kialakult gondolkodásmódunk gyökeres megalapozatlansága, a nagy kérdések szőnyeg alá söprése. Amíg ezt a gondolkodásmódot fenntartjuk, addig a fenntarthatatlanság is fennmarad. Az élet tudományának felfedezése, alapelvének közérthető megfogalmazása, az anyag, a lélek és az értelem átfogó, életelvű tudományának megszületése mindannyiunk számára elérhetővé teszi az egyoldalú, anyagelvű gondolkodásmódról az átfogó, életelvű gondolkodásmódra áttérést. A társadalmi döntéseket és embervoltunk talajvesztését jelenleg irányító közgazdaságtan kisiklott voltát és a természetpusztítást gondolkodásmódunk átfogóan megalapozottá tétele alapján tudjuk rendbe hozni. Gondolkodásmódunk megalapozásához, a valóságnak megfelelővé válásához a valóság végső alapját, a folyamatosan változó valóság működési elvét kell tisztázzuk. Mindannyian, saját egészségünk, jólétünk és boldogságunk érdekében, rá vagyunk utalva arra, hogy valóságfelfogó-képességünket és gondolkodásmódunkat gyökerében rendbe hozzuk. Tanulmányunk első részében megfogalmazzuk az új, fenntartható közgazdaságtan alapelvét, legfontosabb szempontját és jelezzük alkalmazhatóságát. 

Bővebben

A huszonegyedik században a feltörekvő államok kezdeményezésére két olyan multilaterális fejlesztési bank is létrejött, amelyek szakítva az USA és nyugati államok dominanciáján alapuló Bretton Woods-i intézményrendszerrel, a feltörekvő és fejlődő országok fejlesztésfinanszírozási koncepcióját hivatottak elősegíteni. Kína nagyon jelentős szerepet töltött be mind az Új Fejlesztési Bank, mind pedig az Ázsiai Infrastruktúra Beruházási Bank felállításában. A BRICS-országok által életre hívott multilaterális fejlesztési bank az első a világon, amelyben megalapításakor az öt alapító ország egyenlő szavazati hányaddal rendelkezett, és amely, valóban a feltörekvő és fejlődő országok igényeire koncentrál. Ebben a bankban egyetlen nyugati fejlett állam sem rendelkezik részvényhányaddal. Bár az Ázsiai Infrastruktúra Beruházási Bankban a legnagyobb részvényes tagország Kína megkerülhetetlen, a bankhoz számos fejlett ipari állam is csatlakozott időközben, és a bank működési mechanizmusai hasonlóak a Bretton Woods-i pénzügyi fejlesztési intézményrendszeréhez. Mindkét új pénzintézet versenyhelyzetet teremt az 1944-től kiépült bretton woods-i nemzetközi fejlesztésfinanszírozási intézményrendszernek, az Új Fejlesztési Bank leginkább a Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bank vetélytársává nőheti ki magát, míg az Ázsiai Infrastruktúra Beruházási Bank a 60-as években létrehozott Ázsiai Fejlesztési Bank működési területén szerezhet pozíciókat.

Bővebben

A közigazgatás helyzete a világban – így Magyarországon is – mélyreható átalakuláson ment keresztül az elmúlt évtizedekben, amelyet különböző, változatos és dinamikusan fejlődő paradigmák megjelenése jellemez, melyek nem pusztán elméleti-akadémiai jellegűek, hanem a gyakorlatban is beleszövődnek például a helyi önkormányzatok működésének és választóikkal való interakciójának mindennapjaiba. Tanulmányom átfogó elemzést mutat be a hazai közigazgatásban újonnan kialakuló, gyakorlattá váló paradigmákról, különös tekintettel azok önkormányzati szintű alkalmazására és következményeire. Nem csupán elméleti diskurzusra, hanem gyakorlati útmutató létrehozására is törekszem. Célom, hogy áttekintést nyújtsak a helyi önkormányzatok hatékony irányításához és átalakításához szükséges azon paradigmatikus ismeretekről és eszközökről, amelyek ahhoz szükségesek, hogy az önkormányzatok mai korunkban reagálóképesek, felelősségteljesek és rugalmasak legyenek a változó globális és helyi környezettel szemben.

Bővebben

E tanulmány célja, hogy a projektmenedzsment hozzáadott értékének elemzésén keresztül felmérje és meghatározza az Ipar 4.0 hatását a szervezeti projektteljesítményre. A tanulmány a nemzetközi tudományos másodlagos szakirodalom értékelésén és adatelemzésen alapul, a digitalizációnak a projektek sikerére gyakorolt hatásának számos területeire összpontosítva. Kutatómunkám eredményeként bemutatom a legelterjedtebb projektmódszerek (vízesés és agilis) hibrid projektműködésben való kombinálásának koncepcióját, figyelembe véve azok sajátosságait és jellemzőit, valamint azokat az elemeket, amelyeket a széleskörű ismeretekkel rendelkező vezetők a leggyakrabban használnak a projektsiker elérése érdekében a projekt háromszögén (költség, minőség, terjedelem) belül. 

Bővebben

A humán tőke színvonalát a munkavégzésre való alkalmasság jelentősen alakítja, mindamellett, hogy a magasabb foglalkoztatási ráta növeli a társadalmi integráció szintjét, illetve jelentősen hozzájárulhat a hosszútávú nemzetgazdasági fejlődéshez. Ezáltal a munkaerő rétegződésének, illetve területi differenciáinak vizsgálata igen magas aktualitással bír, hiszen az elmúlt évtizedben a foglalkoztatottak munkavállalási kilátásai jelentős átalakuláson mentek keresztül az Európai Unióban. Ezt támassza alá, hogy hazánkban a 2010-et követő években a munkaalapú gazdasági modell eredményeként az egyik legnagyobb mértékben nőtt a foglalkoztatási ráta az EU tagállamok között. Mindezekből kiindulva, tanulmányunkban a 20-64 éves foglalkoztatottak legmagasabb iskolai végzettség szerinti rétegződés-vizsgálatát hajtottuk végre, amely alapján megfogalmazható, hogy a foglalkoztatottak számának nagyarányú növekedése területileg egyenlőtlen módon ment végbe, mindamellett, hogy a felsőfokú végzettséggel rendelkező foglalkoztatottak száma és aránya növekedett a legjelentősebb mértékben. Eredményeinkből kiindulva megállapítható, hogy a foglalkoztatottak szaktudásának és készségeinek növelése kiemelt prioritást kell, hogy élvezzen, mivel a jól képzett munkaerő növekvő termelékenységet és további gazdasági bővülést eredményezhet a jövőben.

Bővebben

Az Európai Unió törekvéseivel párhuzamban, hazánkban is jelentős szerepet játszik az energiahatékonyság. Az elkövetkező időszak egyik feladata – többek között – a lakóépületek energiahatékonyságának javítása és ennek finanszírozása. A kutatásban javaslatként kerülnek bemutatásra a közüzemi számlán történő beruházási finanszírozás visszafizetésére létrehozott rendszerek, melyek innovatív pénzügyi keretet jelenthetnek az energiahatékonysági beruházások támogatására. E célból a tanulmányban az értékáram-modell kerül alkalmazásra a rendszerek megvalósításához szükséges modellek kidolgozásához és javaslatához. Az általános sémát kereskedői és kereskedelmi bank szempontjából SWOT analízissel vizsgáltuk. A piaci környezet elemzésére PEST elemzés került alkalmazásra.  Összességében az mondható el, hogy a modell alkalmas lehet a lakossági szektor energiahatékonysági támogatására. Azonban jól látható, hogy az akadályok többsége regulációs jellegű, amelyeket csak szakpolitikai együttműködéssel lehet feloldani, és így a modell eredményessége szempontjából fontos lehet a kormányzat különböző mértékű bevonása a megvalósításba.

Bővebben

A recenzióban bemutatásra kerülő könyv a legmodernebb geopolitikai, hálózatelméleti megközelítések és primer források alkalmazásával elemzi a rendszerváltáshoz vezető utat a hidegháború kezdetétől napjaink válságáig. Nemcsak maga az 1990-1994-ig tartó időszak áll a fókuszpontban, hiszen az eseményeket alakító hálózatok már jóval korábban mozgásba lendültek, és mindmáig meghatározó tényezői a világpolitikának, és régiónk jövőjének is kulcselemei. A hiánypótló kutatómunka eredményeként megismerhetjük azokat a komplex folyamatokat, melyek elvezettek a rendszerváltáshoz, és a világpolitika átalakulásához az 1990-es években. Egy sokat vitatott időszakról, történelmünk sorsfordító éveiről szerezhetünk mélyebb tudást, valamint a hálózatokban való gondolkodáshoz is hozzásegít bennünket Dr. Bertalan Péter műve.

Bővebben

Botos Katalin új könyvében életpályáját és munkásságát tárja elénk. Egy olyan élettörténetet, melyben a családi, szakmai és gazdaságtörténeti szálak egymásba fonódnak, mint a regényekben. Botos Katalin rendíthetetlenül követte keresztény elhivatottságát a közgazdaságtan területén és a tanári pályáján. A rendszerváltás kihívásai előtt sem rettent vissza, és gazdaságpolitikai szerepe meghatározó volt az új Magyarország építésében. Ezen túlmenően mélyen elemzi a katolikus egyház társadalmi tanítása és a gazdaság kapcsolatát, mutatva a szolidaritás és a kereszténydemokrácia szerepét életében.

Bővebben

A recenzió egy különleges, a magyar könyvpiacon eddig nem látott műfajban és formában megjelent kötetet mutat be, amelyet a kötet szerkesztője ismertet. A mű szerzői Japánról, az egyik legfejlettebb ázsiai demokráciáról írtak egy már szinte enciklopédikus művet, arra a kérdésre választ keresve, hogyan alakult ki Japán demokratikus és immáron több évtizede ugyanazon erők (liberális-demokraták) által kormányzott – és egyben a világ egyik legfejlettebb gazdasági – rendszere a történelem során, illetve hogyan sikerült a távoli szigetországnak megőriznie mindez alatt a nemzeti hagyományait és sikeresen fejlődnie a kultúrájában mélyen gyökerező technológiai innováció, illetve egy hipermodern út, a tudományos-fantasztikus irodalom klasszikusaira emlékeztető „társadalom 5.0” (Society 5.0) koncepció által, miközben már élen jár a termékenységi rátában is a főbb versenytársaihoz képest (Kína, Dél-Korea).

Bővebben