2023. augusztus - 19. évfolyam, 1-3. szám

The great poet of the Roman Golden Age¹, Publius Ovidius Naso², could have himself experienced the situations of exaltation and neglect in his own life. One of the outstanding works of his second creative period³ is the Metamorphoses, a poem written in hexameters in which he regularly juxtaposes mythological events that end in some kind of transformation. The loosely connected stories are framed by his narrative of the beginning of the world and Julius Caesar’s transformation into a shooting star.  He was, however, unable to arrange for the publication of the Metamorphoses, as the celebrated poet had received the emperor’s orders: exile to Tomis, today’s Constanta, on the coast of the Black Sea. 

A római aranykor¹ kiváló költője, Publius Ovidius Naso² akár a saját életéből is megtapasztalhatta a felemelkedés és a mellőzöttség okozta élethelyzeteket. Második alkotói korszakában³ írt egyik kiemelkedő műve a Metamorphoses (Átváltozások). A hexamaterekben írt költeményben rendszeresen állítja egymás mellé azokat a mitológiai eseményeket, amelyek valamilyen átváltozással végződnek. Az egymással csak lazán összefüggő történeteket a világ kezdetéről szóló és Julius Caesarnak üstökössé változását leíró elbeszélése foglalja keretbe. A Metamorphoses kiadását azonban már nem tudta intézni, hiszen az ünnepelt költőhöz megérkezett a császár parancsa: száműzetés a Fekete-tenger partjára, Tomiba, a mai Konstancába. 

Ovidius ihlete, mesteri leíró és ábrázoló készsége az Átváltozásokban is megmutatkozik. A világ négy korszakát is felvázolja e költeményben⁴, a legkedvezőbbnek az aranykort⁵ írván, amelyben paradicsomi állapotok vannak és bőség, háború pedig nincs.

„Első volt az aranykor, melyben kényszerítések és törvények nélkül is élt a jog és az igazság…. Biztos városokat meredek sáncok nem öveztek. Nem volt harsona, nem riadóztak a félkörü kürtök, sem sisak és kard sem villant, vértes katonákkal nem kellett megvédni az emberek élte-nyugalmát. Sőt kapavágás és ekeszántás nélkül is ontott mindenfajta gyümölcsöt a drága, kövér televényföld…. 

A tanulmány az OECD adatbázisa alapján a koreai működőtőke állományi adatainak vizsgálatával foglalkozik a Visegrádi Négyek országaiban. Megállapítható, hogy Dél-Korea számára fontos befektetési célpontot jelentenek a V4-ek, illetve ezen országok számára is fontos tőkebefektetési partnernek számít ez az ázsiai ország. A kutatás során előtérbe kerülnek a koreai OFDI és a V4 országok IFDI adatok közti jelentős eltérések, ami miatt a koreai tőke szerepének vizsgálata nehézkessé válik. Az adatok inkonzisztens mivoltára több feltételezés is magyarázatot adhat, azonban ennek megválaszolására külön kutatásra lesz szükség. A tanulmány ezen kívül megvizsgálja a V4 országokban lévő koreai tőkeállományt a közvetlen és végső befektető megoszlásában is. Az eredmények azt mutatják, hogy a koreai befektetők ebből a szempontból nem egységesen kezelik a V4 országokat, például Magyarországon jelentősebb a Dél-Koreából származó FDI állománya, mint amit a közvetlen befektető szerinti csoportosítás engedni vél, Csehországban azonban a fordítottja áll fent. 

Magyarországon az utóbbi évtizedben a tagállamok közül egyik legnagyobb mértékben nőtt a foglalkoztatás mind a nők, mind a férfiak esetében, csökkent a szegénység vagy társadalmi kirekesztődés kockázatával élők aránya, s ezen belül a gyermeket nevelő háztartások kockázati többlete is megszűnt, valamint egyik legnagyobb mértékben nőtt a teljes termékenységi arány. Hazánk és a környező országok kiváló példák arra, hogy a női foglalkoztatás bővülésével egyidőben nő a termékenység, ami az unió többi országában éppen ellentétesen történik. Továbbá a magyar példák is igazolják, hogy a születésszám már azelőtt reagál a családok anyagi helyzetét befolyásoló hírekre, mielőtt a változások bekövetkeznének, azaz prociklikus változónak tekinthető a termékenység. A vizsgálatokat az EU jelenlegi 27 tagállama Eurostat adatbázisaiban hozzáférhető aggregált adatainak felhasználásával végeztük el. 

A cikk feltárja a pénzügyi stabilitás és integritás történeti gyökereit Magyarországon. Különös hangsúlyt helyez a pizetumjog bemutatására, amely a magyar pénzkibocsátás történetében fontos integritáskontroll-eszköznek tekinthető. Ráirányítja a figyelmet középkori pénzügyi igazgatás főbb jellemzőire, valamint a hazai pénzügytörténetben tetten érhető innovációkra. A mának szóló tanulságokat von le, hogy milyen megközelítésmódot kell alkalmazni, miként lehet megküzdeni a jelen évtized megatrendjei okozta kihívásokkal. Minden válság lehetőségeket hordoz. Ez innovatív gondolkodásmódot, együttműködésre alapozott, értékorientált modell követését vetíti előre.

A gazdasági és társadalmi folyamatok célszerű állami befolyásolásához statisztikai adatokra, tényekre és más ismeretekre van szükség, melyek között kiemelt fontossággal bír a gazdasági teljesítmény, és annak összehasonlítása – regionális integrációban részt vevő országok esetében elsősorban a közösség többi tagállamaival – annak megállapítása érdekében, hogy felzárkózást, vagy éppen ellenkezőleg, lemaradást tapasztalhatunk; objektív számsorokkal előkészítve ezzel az aktuális gazdaságpolitikai döntéseket, a döntéshozók számára. Jelen tanulmányunk hipotézise ezzel párhuzamban az, hogy a gazdasági fejlettség konvergenciájának mérésére – a sokat vitatott – GDP mutatók önálló elemzése korlátozottan alkalmas. Hipotézis-vizsgálatunk során az általunk legismertebbnek/legsikeresebbnek tartott hat regionális integrációt választottuk ki, és a számítások során a GDP mellett, egy másik összetettebb – részünkről pontosabbnak vélt – úgynevezett Komplex Gazdasági Jóléti Mutatót (továbbiakban: KGJM index) is figyelembe vettünk. Primer kutatásunk eredménye arra enged következtetni, hogy hipotézisünk HAMIS/IGAZ-nak bizonyul, azaz a GDP mutató ugyan nem tökéletes mérőszám, de átlagos gazdasági teljesítmény, és más változók (pl. külső tőkétől való függés) mellett gazdasági fejlődést torzító hatása nem jelentős, nagyobb középértéktől való eltérés esetén azonban nem tekinthetünk el pontosabb mérőszámok alkalmazásától, mint amilyen többek között a nevezett KGJM index, vagy a napjainkra összetételét tekintve pontosan még nem definiált nemzeti vagyon mutatói.

A minimálbér és a garantált bérminimum emelését minden évben hosszú tárgyalássorozat előzi meg. Ennek kapcsán egyfelöl megjelenik a munkavállalók jogos érdeke a bérfelzárkóztatás tekintetében, másfelöl pedig a munkáltatók teherbíró képessége és költségminimalizálása. Magyarországon az elmúlt időszakban jelentős mértékben emelkedett a minimálbér és a garantált bérminimum értéke, amely a magasabb bérkategóriákban is béremeléseket kényszerített ki a bérfeltorlódás elkerülése érdekében. A legkisebb garantált bérek emelkedése azonban nem okozta a munkanélküliség növekedését. Számításaink szerint 1 százalékpontos minimálbéremelés 0,3 százalékponttal növeli az átlagbér növekedési ütemét a versenyszférában, amely mellett az inflációs várakozások és a munkaerőhiány szerepe emelendő ki. A többi visegrádi ország esetében ugyanakkor ez a kapcsolat nem áll fenn, amelynek oka, hogy hazánkban a kormányzat a minimálbér és a garantált bérminimum révén a foglalkoztatottak szélesebb körének bérezésére hatással van, így pedig nagyobb a befolyása is az átlagkeresetek alakulására is. A minimálbér és a garantált bérminimum tehát hazánkban a munkaerőpiac feszességének megőrzése és fokozása mellett a bérfelzárkóztatás másik fontos eszköze.

A világszerte dinamikusan növekvő utcai önvezető jármű-tesztekkel párhuzamosan növekszik a társadalomtudományi kérdések, bizonytalanságok köre. Erre a kihívásra reagálva egyre több társadalomtudományi kutatás övezi az önvezető járművek technológiai fejlesztését, melyek eredményeképpen egyre több információval rendelkezünk az önvezető járművek technológiaelfogadási, szabályozási, etikai aspektusairól. Kevés információval rendelkezünk ugyanakkor arról, hogy az önvezető járművek milyen költségstruktúra mentén lesznek elérhetőek a felhasználók számára. Kutatásunk célja, hogy egy igen komplex, ugyanakkor egyszerűsített modellben meghatározzuk a saját autó tulajdonlásának, illetve az önvezető járművek használatának magyarországi becsült költségeit. Az elérhető tapasztalati adatok szűk köre valamint a technológia korai fázisa miatt techno-ökonómiai elemzést alkalmaztunk. 

The paper aims to present the therapeutic salt resources in the region of Transylvania, as well as their health benefits and their role in health tourism. An important part of the tourism industry, health tourism, stands out for one particular reason, starting from balneary and climatic spas to the diversified forms of wellness. The importance of health tourism, developing this sector due to the existence of appropriate natural resources as well as the prospects in this domain are the theoretical framework of this paper. The primary research investigates the tourist destinations in Transylvania with salt therapy resources, in addition to the motivation and demand for these. The findings of the research highlight the availability for travel to destinations with salt resources, willingness to spend, travel motivation to benefit from the therapeutic effects of salt, or simply put, travel to prevent disease, strengthen immunity with the help of this ancient natural potential: Salt.

Szigetköz jelentős természeti kincsekkel rendelkező tájegysége hazánknak, amely vonzó a kulturális és kreatív ipar szereplői számára. Jelen tanulmány ezen régió 35 településén vizsgálja a kulturális és kreatív ipar helyzetét. A tanulmány nemzetközi és hazai szakirodalom elemzés által kívánja bemutatni a kulturális és kreatív iparágak (CCI) fogalom értelmezését és jelentőségét, majd pedig fókuszcsoportos felmérés (N=14) alapján értékeli az iparág vizsgált régióban betöltött szerepét. A kutatás eredményeképpen a kulturális és kreatív ipar regionális fejlesztésére fogalmaz meg javaslatokat és további kutatási irányokat.