A római aranykor¹ kiváló költője, Publius Ovidius Naso² akár a saját életéből is megtapasztalhatta a felemelkedés és a mellőzöttség okozta élethelyzeteket. Második alkotói korszakában³ írt egyik kiemelkedő műve a Metamorphoses (Átváltozások). A hexamaterekben írt költeményben rendszeresen állítja egymás mellé azokat a mitológiai eseményeket, amelyek valamilyen átváltozással végződnek. Az egymással csak lazán összefüggő történeteket a világ kezdetéről szóló és Julius Caesarnak üstökössé változását leíró elbeszélése foglalja keretbe. A Metamorphoses kiadását azonban már nem tudta intézni, hiszen az ünnepelt költőhöz megérkezett a császár parancsa: száműzetés a Fekete-tenger partjára, Tomiba, a mai Konstancába. 

Ovidius ihlete, mesteri leíró és ábrázoló készsége az Átváltozásokban is megmutatkozik. A világ négy korszakát is felvázolja e költeményben⁴, a legkedvezőbbnek az aranykort⁵ írván, amelyben paradicsomi állapotok vannak és bőség, háború pedig nincs.

„Első volt az aranykor, melyben kényszerítések és törvények nélkül is élt a jog és az igazság…. Biztos városokat meredek sáncok nem öveztek. Nem volt harsona, nem riadóztak a félkörü kürtök, sem sisak és kard sem villant, vértes katonákkal nem kellett megvédni az emberek élte-nyugalmát. Sőt kapavágás és ekeszántás nélkül is ontott mindenfajta gyümölcsöt a drága, kövér televényföld…. 

Bővebben

The great poet of the Roman Golden Age¹, Publius Ovidius Naso², could have himself experienced the situations of exaltation and neglect in his own life. One of the outstanding works of his second creative period³ is the Metamorphoses, a poem written in hexameters in which he regularly juxtaposes mythological events that end in some kind of transformation. The loosely connected stories are framed by his narrative of the beginning of the world and Julius Caesar’s transformation into a shooting star.  He was, however, unable to arrange for the publication of the Metamorphoses, as the celebrated poet had received the emperor’s orders: exile to Tomis, today’s Constanta, on the coast of the Black Sea. 

Bővebben

A minimálbér és a garantált bérminimum emelését minden évben hosszú tárgyalássorozat előzi meg. Ennek kapcsán egyfelöl megjelenik a munkavállalók jogos érdeke a bérfelzárkóztatás tekintetében, másfelöl pedig a munkáltatók teherbíró képessége és költségminimalizálása. Magyarországon az elmúlt időszakban jelentős mértékben emelkedett a minimálbér és a garantált bérminimum értéke, amely a magasabb bérkategóriákban is béremeléseket kényszerített ki a bérfeltorlódás elkerülése érdekében. A legkisebb garantált bérek emelkedése azonban nem okozta a munkanélküliség növekedését. Számításaink szerint 1 százalékpontos minimálbéremelés 0,3 százalékponttal növeli az átlagbér növekedési ütemét a versenyszférában, amely mellett az inflációs várakozások és a munkaerőhiány szerepe emelendő ki. A többi visegrádi ország esetében ugyanakkor ez a kapcsolat nem áll fenn, amelynek oka, hogy hazánkban a kormányzat a minimálbér és a garantált bérminimum révén a foglalkoztatottak szélesebb körének bérezésére hatással van, így pedig nagyobb a befolyása is az átlagkeresetek alakulására is. A minimálbér és a garantált bérminimum tehát hazánkban a munkaerőpiac feszességének megőrzése és fokozása mellett a bérfelzárkóztatás másik fontos eszköze.

Bővebben

A gazdasági és társadalmi folyamatok célszerű állami befolyásolásához statisztikai adatokra, tényekre és más ismeretekre van szükség, melyek között kiemelt fontossággal bír a gazdasági teljesítmény, és annak összehasonlítása – regionális integrációban részt vevő országok esetében elsősorban a közösség többi tagállamaival – annak megállapítása érdekében, hogy felzárkózást, vagy éppen ellenkezőleg, lemaradást tapasztalhatunk; objektív számsorokkal előkészítve ezzel az aktuális gazdaságpolitikai döntéseket, a döntéshozók számára. Jelen tanulmányunk hipotézise ezzel párhuzamban az, hogy a gazdasági fejlettség konvergenciájának mérésére – a sokat vitatott – GDP mutatók önálló elemzése korlátozottan alkalmas. Hipotézis-vizsgálatunk során az általunk legismertebbnek/legsikeresebbnek tartott hat regionális integrációt választottuk ki, és a számítások során a GDP mellett, egy másik összetettebb – részünkről pontosabbnak vélt – úgynevezett Komplex Gazdasági Jóléti Mutatót (továbbiakban: KGJM index) is figyelembe vettünk. Primer kutatásunk eredménye arra enged következtetni, hogy hipotézisünk HAMIS/IGAZ-nak bizonyul, azaz a GDP mutató ugyan nem tökéletes mérőszám, de átlagos gazdasági teljesítmény, és más változók (pl. külső tőkétől való függés) mellett gazdasági fejlődést torzító hatása nem jelentős, nagyobb középértéktől való eltérés esetén azonban nem tekinthetünk el pontosabb mérőszámok alkalmazásától, mint amilyen többek között a nevezett KGJM index, vagy a napjainkra összetételét tekintve pontosan még nem definiált nemzeti vagyon mutatói.

Bővebben

A cikk feltárja a pénzügyi stabilitás és integritás történeti gyökereit Magyarországon. Különös hangsúlyt helyez a pizetumjog bemutatására, amely a magyar pénzkibocsátás történetében fontos integritáskontroll-eszköznek tekinthető. Ráirányítja a figyelmet középkori pénzügyi igazgatás főbb jellemzőire, valamint a hazai pénzügytörténetben tetten érhető innovációkra. A mának szóló tanulságokat von le, hogy milyen megközelítésmódot kell alkalmazni, miként lehet megküzdeni a jelen évtized megatrendjei okozta kihívásokkal. Minden válság lehetőségeket hordoz. Ez innovatív gondolkodásmódot, együttműködésre alapozott, értékorientált modell követését vetíti előre.

Bővebben

Magyarországon az utóbbi évtizedben a tagállamok közül egyik legnagyobb mértékben nőtt a foglalkoztatás mind a nők, mind a férfiak esetében, csökkent a szegénység vagy társadalmi kirekesztődés kockázatával élők aránya, s ezen belül a gyermeket nevelő háztartások kockázati többlete is megszűnt, valamint egyik legnagyobb mértékben nőtt a teljes termékenységi arány. Hazánk és a környező országok kiváló példák arra, hogy a női foglalkoztatás bővülésével egyidőben nő a termékenység, ami az unió többi országában éppen ellentétesen történik. Továbbá a magyar példák is igazolják, hogy a születésszám már azelőtt reagál a családok anyagi helyzetét befolyásoló hírekre, mielőtt a változások bekövetkeznének, azaz prociklikus változónak tekinthető a termékenység. A vizsgálatokat az EU jelenlegi 27 tagállama Eurostat adatbázisaiban hozzáférhető aggregált adatainak felhasználásával végeztük el. 

Bővebben

A tanulmány az OECD adatbázisa alapján a koreai működőtőke állományi adatainak vizsgálatával foglalkozik a Visegrádi Négyek országaiban. Megállapítható, hogy Dél-Korea számára fontos befektetési célpontot jelentenek a V4-ek, illetve ezen országok számára is fontos tőkebefektetési partnernek számít ez az ázsiai ország. A kutatás során előtérbe kerülnek a koreai OFDI és a V4 országok IFDI adatok közti jelentős eltérések, ami miatt a koreai tőke szerepének vizsgálata nehézkessé válik. Az adatok inkonzisztens mivoltára több feltételezés is magyarázatot adhat, azonban ennek megválaszolására külön kutatásra lesz szükség. A tanulmány ezen kívül megvizsgálja a V4 országokban lévő koreai tőkeállományt a közvetlen és végső befektető megoszlásában is. Az eredmények azt mutatják, hogy a koreai befektetők ebből a szempontból nem egységesen kezelik a V4 országokat, például Magyarországon jelentősebb a Dél-Koreából származó FDI állománya, mint amit a közvetlen befektető szerinti csoportosítás engedni vél, Csehországban azonban a fordítottja áll fent. 

Bővebben

A minimálbér és a garantált bérminimum emelését minden évben hosszú tárgyalássorozat előzi meg. Ennek kapcsán egyfelöl megjelenik a munkavállalók jogos érdeke a bérfelzárkóztatás tekintetében, másfelöl pedig a munkáltatók teherbíró képessége és költségminimalizálása. Magyarországon az elmúlt időszakban jelentős mértékben emelkedett a minimálbér és a garantált bérminimum értéke, amely a magasabb bérkategóriákban is béremeléseket kényszerített ki a bérfeltorlódás elkerülése érdekében. A legkisebb garantált bérek emelkedése azonban nem okozta a munkanélküliség növekedését. Számításaink szerint 1 százalékpontos minimálbéremelés 0,3 százalékponttal növeli az átlagbér növekedési ütemét a versenyszférában, amely mellett az inflációs várakozások és a munkaerőhiány szerepe emelendő ki. A többi visegrádi ország esetében ugyanakkor ez a kapcsolat nem áll fenn, amelynek oka, hogy hazánkban a kormányzat a minimálbér és a garantált bérminimum révén a foglalkoztatottak szélesebb körének bérezésére hatással van, így pedig nagyobb a befolyása is az átlagkeresetek alakulására is. A minimálbér és a garantált bérminimum tehát hazánkban a munkaerőpiac feszességének megőrzése és fokozása mellett a bérfelzárkóztatás másik fontos eszköze.

Bővebben

A tanulmány 2557 felsőoktatásban tanuló hallgató pénzügyi céljait, ismereteit, attitűdjeit és viselkedését vizsgálja, külön figyelmet fordítva a belső- vagy külső kontrollos pénzügyi stratégiát választók jellemzésére. A kutatás három klasztert különít el. Az úgynevezett Könnyelmű szorongókra az éljünk a mának és az aggódás egyaránt jellemző. Pénzügy céljaik rövidtávúak, kortárs kapcsolat-orientáltak. Tudásuk és magabiztosságuk alacsony. Pénzügyi startégiájukra a külső kontrollos attitűd jellemző, a boldogulást másoktól várják. A körültekintő kockázatkerülőkre az alaposság, a kockázatok kerülése, a jövőre való felkészülés jellemző. Anyagi helyzetük, tudásuk és magabiztosságuk átlagos. Pénzügyi céljaik megvalósításához tradicionális, belső kontrollos stratégiát választanak: beosztás, takarékosság és szorgalom. A Tudatosak és magabiztosak pénzügyi tudása kiemelkedő, vállalkozó szelleműek és kockázatvállalóak. Bíznak a pénzügyi szolgáltatókban, rendszeresen megtakarítanak. Hosszú távú pénzügyi célokat tűznek ki, melyek megvalósításához olyan belső kontrollos stratégiát választanak, amely elősegíti a jövedelmük gyarapodását. 

Bővebben

A XXI. század számos változást hozott az életünkbe. Soha nem látott léptéket öltött a digitalizáció és az információáramlás, mely számos előnnyel és hátránnyal járt. A létezésünket minden percben megrohanó információ dömping, a reklámok hada, a döntéseinket befolyásoló üzenetek folyamatos készenlétre kényszerítenek minket. Ebben a felgyorsult világában meg kellett tanulnunk azt, hogy a bizonytalanság állandó, és egyre váratlanabb helyzetekben kell szembe néznünk az élet minden frontján. Ez a bizonytalanság kiterjed nemcsak a jövedelmi pozíciónkra, hanem a munkahelyünkre, egisztenciánkra is. A globális konfliktushelyzetek pedig csak tovább erősítik ezt a bizonytalansági érzetet. A bizonytalan helyzetekben az egyének és szervezetek alapvető célja a biztonságra törekvés, melyet a rendelkezésre álló eszközök mentén próbálnak elérni. Nincs ez másképp a pénzügyeink tekintetében sem. A megtakarítások célja éppen az, hogy védőhálót képezzen a váratlan, előre nem látható helyzetekre, szituációkra egyéni, nemzeti és nemzetgazdasági szinten egyaránt. Azon nemzetek, amelyek magas megtakarítási rátával rendelkeztek mindig többet tudtak fordítani a beruházásokra, így magasabb gazdasági növekedéssel büszkélkedhettek. A megtakarítások, a kincsképző funkciójukból kiindulva segítenek abban, hogy a hirtelen jött váratlan helyzeteket kezelni lehessen. A megtakarítások napjainkban a klasszikus biztonsági funkción messze túlmutatnak. A fogyasztói társadalomban, a kínálat bősége mellett a jövőbeli fogyasztás zálogát is jelenti, melyre a folyó jövedelmek nem nyújtanak fedezetet. A tanulmány a fenti indító gondolatok mentén arra vállalkozik, hogy felmérje a megtakarítás képzés mögötti tényezőket, indítékokat, és motivációkat a pandémia utáni időszakban. A megtakarítást idukáló tényezőket a generációs hovatartozás és a pénzügyi tudatosság szempontjai mentén kívánom megvizsgálni egy Magyarországon végrehajtott kérdőíves adatfelvétel eredményei alapján. 

Bővebben

A fenntarthatóság, mint összetett célrendszer, sokféleképpen értelmezhető és megközelíthető, de egyre hangsúlyosabbá válik az az elképzelés, hogy a fenntarthatóbb világ megteremtésének egyik kulcskérdése az egyenlőtlenségek csökkentése. A munkáltatóknak közvetlen felelőssége és jelentős mozgástere van a méltányos bérrendszerek kialakításában. A HR-szakemberek számára ennek gyakorlati megvalósítása komoly feladat, ezért tudásuk kulcsfontosságú tényező lehet a fenntarthatóbb jövedelmi viszonyok elérésében. Kutatásunkban arra kerestük a választ, hogy mit tudnak a jövő HR szakemberei az emberi teljesítmény számviteli mérhetőségéről, és hogyan vélekednek annak pénzbeli értékeléséről, tisztában vannak-e az ahhoz kapcsolódó externáliákkal. Véleményünk szerint azok a HR szakemberek, akik tisztában vannak az emberi teljesítmény mérésének kérdéseivel és felismerik az alapvető problémákat, jelentős szerepet játszhatnak az egyenlőtlenségek csökkentésében. Kutatásunk során 410 egyetemi humánerőforrás-szakos hallgatót kérdeztünk meg két hónapon keresztül (2022. december elejétől 2023. január végéig) online kérdőív segítségével. A kérdőív a demográfiai adatok mellett zárt kérdéseket tartalmazott, de a kérdőív végén a hallgatók egy nyílt végű kérdésben is kifejthették véleményüket a témával kapcsolatban.

Bővebben

A világszerte dinamikusan növekvő utcai önvezető jármű-tesztekkel párhuzamosan növekszik a társadalomtudományi kérdések, bizonytalanságok köre. Erre a kihívásra reagálva egyre több társadalomtudományi kutatás övezi az önvezető járművek technológiai fejlesztését, melyek eredményeképpen egyre több információval rendelkezünk az önvezető járművek technológiaelfogadási, szabályozási, etikai aspektusairól. Kevés információval rendelkezünk ugyanakkor arról, hogy az önvezető járművek milyen költségstruktúra mentén lesznek elérhetőek a felhasználók számára. Kutatásunk célja, hogy egy igen komplex, ugyanakkor egyszerűsített modellben meghatározzuk a saját autó tulajdonlásának, illetve az önvezető járművek használatának magyarországi becsült költségeit. Az elérhető tapasztalati adatok szűk köre valamint a technológia korai fázisa miatt techno-ökonómiai elemzést alkalmaztunk. 

Bővebben

A digitális egészségügy folyamatosan fejlődik, újabb és újabb innovációk jelennek meg az ágazatban. Ez a fejlődés a koronavírus megjelenésével, elterjedésével, a járványügyi helyzet kialakulásával jelentősen felgyorsult. Az egészségügy online térbe való áthelyezése, vagyis a telemedicinális szolgáltatások már a 21. század elején megjelentek, de kétségkívül a 2020-ban kirobbant pandémia adott újabb fejlődési lehetőséget az ágazatban tevékenykedő vállalatoknak. Tanulmányunk célja a magyar lakosok véleményének és ismereteinek feltárása a telemedicinális szolgáltatásokkal kapcsolatban. Egy online kérdőíves kutatás (188 fő) eredményei alapján elmondható, hogy a megkérdezettek jelentős része nem tudja mi az a telemedicina. A telemedicinális szolgáltatások legfontosabb előnyei a kevésbé zsúfolt kórházak, rendelők, a gyorsabb ügyintézés és a súlyos tünetek felismerése. A válaszadók legnagyobb hátránynak a nem letisztult szolgáltatás-ár arányt, illetve a félreértelmezett információk gyűjtését, valamint a közfinanszírozáson kívül eső szolgáltatásokat tartják. Azok a telemedicinális szolgáltatások, amelyeket már a legtöbben igénybe vettek az e-recept, a személyes konzultáció lefoglalása és az e-beutaló. A jövőt illetően a többség optimista és a digitális egészségügy fejlődését prognosztizálják. A kapott eredmények alapján hat különböző lehetséges digitális marketing kampányt határoztunk meg a telemedicinális vállalatok részére, figyelembe véve a célokat, a tartalmakat, illetve a célközönséget.

Bővebben

Szigetköz jelentős természeti kincsekkel rendelkező tájegysége hazánknak, amely vonzó a kulturális és kreatív ipar szereplői számára. Jelen tanulmány ezen régió 35 településén vizsgálja a kulturális és kreatív ipar helyzetét. A tanulmány nemzetközi és hazai szakirodalom elemzés által kívánja bemutatni a kulturális és kreatív iparágak (CCI) fogalom értelmezését és jelentőségét, majd pedig fókuszcsoportos felmérés (N=14) alapján értékeli az iparág vizsgált régióban betöltött szerepét. A kutatás eredményeképpen a kulturális és kreatív ipar regionális fejlesztésére fogalmaz meg javaslatokat és további kutatási irányokat.

Bővebben

The paper aims to present the therapeutic salt resources in the region of Transylvania, as well as their health benefits and their role in health tourism. An important part of the tourism industry, health tourism, stands out for one particular reason, starting from balneary and climatic spas to the diversified forms of wellness. The importance of health tourism, developing this sector due to the existence of appropriate natural resources as well as the prospects in this domain are the theoretical framework of this paper. The primary research investigates the tourist destinations in Transylvania with salt therapy resources, in addition to the motivation and demand for these. The findings of the research highlight the availability for travel to destinations with salt resources, willingness to spend, travel motivation to benefit from the therapeutic effects of salt, or simply put, travel to prevent disease, strengthen immunity with the help of this ancient natural potential: Salt.

Bővebben

A jogtudósok a korábbiakban nem fordítottak kellő figyelmet az összehasonlító jog előzményeire az ókori Mediterráneum térségében. A tanulmány szerzője áttekinti a római jog fogalmai alkalmazásának lehetőségét a klasszikus, görög-római antikvitás jogai elemzésében. Az esszé vizsgálja a nemzetközi gazdasági és államközi kapcsolatok hatását a Földközi-tenger térsége államainak jogára. A szerző hangsúlyozza továbbá a római jog ma is kimutatható jelentőségét a magánjog kodifikálásának területén.

Bővebben

A tanulmány részletesen leírja azt a Hungarikumot, amely a Kárpát medence szélén, a Székelyföldön, Alsócsernátonban található. Bemutatja a Tájmúzeum történeti gyarapodását az 1973-as alapítástól kezdve. Sorra veszi a múzeum értékesebb gyűjteményeit, amelyek közül nem egy, nemcsak Erdély szerte, hanem a Kárpát medencében is páratlanok. A tanulmány áttekinti ezeket a gyűjteményeket, amelyek közül különösen értékesek az alapkiállításon megtekinthető 16-17. századi, tárgyi néprajzi szempontból páratlan festett bútorok, csempék stb. Részletesen jellemzi a mezőgazdasági gép gyűjteményt, bemutatja a kályhamúzeumot. a temetőt, a székelykapukat, a skanzent alkotó egykori székely házakat. Foglalkozik a múzeum kapcsolati hálózatával, amely – a vendégkönyv és a levelezések tanúsága szerint – az egész világot átfogja. A tanulmány méltatja a Tájmúzeum szerepét a magyar állam szuverenitásában és a kultúrnemzet építésében. Érzékelteti, hogy a múzeum – tárgyi és szellemi néprajzi értékei alapján- kiemelten nemzeti jelentőségű azon intézmények között, amelyek a Kárpát medence határon kívül élő magyarságának körében található azért, mert nemcsak az autonóm székely kultúra tárgyi és szellemi néprajzi megjelenítése, hanem összmagyar szempontból is számottevő értékű.

Bővebben

Közép-Európa – és jelen tanulmány tekintetében a Visegrádi Együttműködés – helye, szerepe és mozgástere alapvetően határozza meg hazánk külpolitikai lehetőségeinek kereteit is. 1991 óta a Visegrádi Együttműködés hivatkozási pont volt a magyar külpolitikában mind az euroatlanti integráció, mind a szomszédságpolitika, mind pedig a magyar nemzet határon túli érdekei védelme tekintetében is. A politikai geometria, amelyben hazánknak navigálnia kell rendelkezik egy sajátos regionális karakterrel, amelyhez a szimbolikus közpolitikai hátteret a Visegrádi Együttműködés adja. Jelen tanulmány célja, hogy ezt a regionális karaktert és hátteret felvázolja, valamint, hogy megvizsgálja régiónk helyét, a regionális érdekek érvényesülésének nemzetközi rendszer szintű megjelenését. A visegrádi országok ma a „liberális világrend” magterületéhez tartoznak, és ugyan nem közvetlen napirendalkotói a rendnek, de a regionális együttműködésen keresztül indirekt módon hatnak rá, például az EU-s döntéshozatalban, vagy az Egyesült Államokhoz fűződő kapcsolatokon keresztül. Így a visegrádi szimbolikus közpolitikának valójában kimutatható hatása van a nemzetközi rendszer fejlődése szempontjából is.

Bővebben

Dr. iur. DDr. h. c. Gábor Hamza, professor of law, full member of Hungarian Academy of Sciences, analyses James Bryce’s work titled The Holy Roman Empire, pointing out its significance in the first half of the 21st century

Bővebben

E mű azt a kérdést járja körül, hogy átvihető-e a demokrácia egy adott országból egy másik, földrajzilag, kulturálisan és történelmileg eltérő országba. A kérdés vizsgálata elsősorban, de nem kizárólag Joseph Ratzinger munkásságán keresztül történik, azt szembeállítva a demokrácia intervenciókon keresztül való átadását középpontba állító szerzők és intézmények tevékenységével. A mű következtetése, hogy a demokrácia és a jogállam történelmi fejlődést tekintve, kulturálisan, világnézetileg erősen kontextus-kötött, azok bizonyos értelmezéseinek vagy aspektusainak kényszer körülményei közötti átadása önmagában is kérdéses a demokrácia és a jogállam párbeszédre, egyenlőségre és emberi méltóságra alapuló mechanizmusaiban.

Bővebben

Jogosan merül fel a kérdés, hogyan hozható közös nevezőre a városok, mint szereplők és a klímaváltozás, mint a cselekvéseket meghatározó keret? Ezt a fenntartható városfejlesztési stratégiák hivatottak feloldani. Hídként képesek megteremteni a kapcsolódást az Európai Uniós kohéziós politika és a lokális területi irányítási rendszerek között. Előbbiek alatt értendő a kohéziós politika logikája, szabályai és aktorai, míg utóbbi esetében a működési mechanizmusokra és az azokat kialakító jogszabályi „kényszerekre”, illetve szereplőkre érdemes gondolni. A Fenntartható Városfejlesztési Stratégiák (továbbiakban: FVS) egy olyan eszköz, amely a fenntartható fejlődési elvek városi területen történő implementálására törekszik. Jelen írás a témában folytatott további kutatások alapjául, egyfajta előzményeként szolgál, hiszen annak érdekében, hogy valós képet kapjunk a fenntartható városfejlesztési stratégiák gyakorlati hasznosíthatóságáról, eszköz-és célrendszeréről, célszerű ismerni kialakulásának folyamatát, történeti hátterét, szakpolitikai kontextusát is. Jelen tanulmány ennek megalapozására tesz kísérletet.

Bővebben

A hungarikumok olyan csak a magyarságra jellemző értékek, amelyek révén a világ más országaiban élők Magyarországra, a magyarokra asszociálhatnak. Azok a turisztikai kínálati elemek, amik miatt érdemes Magyarországra látogatni, amikre a szakmai szervezetek hangsúlyt helyeznek a kommunikációjukban, a hungarikumok gyűjteményében is nagyrészt visszaköszönnek. A kutatás során szakirodalmi vizsgálatokat végeztem a hungarikumoknak az országimázs formálásban betöltött szerepével kapcsolatban. Másrészt megkerestem azokat a szakmai szervezeteket, amelyek felelősek az országimázs formálásáért, s ezek képviselőivel készítettem félig strukturált interjúkat. A 10 válaszadó szervezet képviselői főként agráripari és gasztronómiai termékeket neveztek meg a külföldiek számára a magyarsággal leginkább azonosítható hungarikumként. Az is megállapítást nyert, hogy a hungarikumok többsége napjaink turizmusában még nem jelent kiemelt turisztikai vonzerőt, ugyanakkor számolni kell velük a Magyarország-kép megalkotásánál, sőt, egyre hangsúlyosabb eszközei kell, hogy legyenek a brandépítésnek.

Bővebben

A tanulmány aktualitását az élelmiszerárak 2022. évi jelentős növekedése jelenti. Az általunk választott élelmiszer árucsoport a hús- és hentesáru, amely az alapvető élelmiszerek közé tartozik, és nehezen helyettesíthető. A szakirodalom feldolgozását hazai és külföldi szerzők témához kapcsolódó publikációinak összehasonlító elemzésével végeztük, amely során kiemeltnek tekintettük az ár szerepét a vásárlói döntésben, az üzletválasztási modellekben és a termékválasztáskor, a hús minőségének megítélésekor, fogyasztói tudatosság kapcsán, valamint az árészleléskor. A szekunder kutatás során a monori székhelyű Bódi és Fia Hentes Kft. hentesüzletének kiválasztott húsáruinak árváltozását (2014. éviről 2022. évire) és árképzést befolyásoló tényezőket vizsgáltunk. Primer kutatásként, kvalitatív kutatás keretében szakértői interjúkat készítettünk a monori székhelyű Bódi és Fia Hentes Kft. hentesüzletének vezetőjével és hentesével, valamint 3 vásárlói fókuszcsoportos interjút (3 generáció: 18-29 évesekkel – érett fiatalok, a 30-49 évesekkel - középgeneráció, az 50-69 évesekkel – „best age”) szerveztünk Monoron. A kvantitatív kutatás keretében a megkérdezést standardizált, strukturált, online kérdőív segítségével végeztük. A magas infláció hatására a hústermékek fogyasztói referencia árainak felső küszöbje kitolódott, az alsó küszöbje pedig a hatósági árakhoz igazodott. A húsok minőségét a fogyasztók nehezen tudják megítélni, ezért a hús- és hentesáru termékeknél a vásárlók számára az árak egyfajta minőségjelző szerepet töltenek be.

Bővebben

Az önkormányzati közszolgáltatási kötelezettségek minden településnek lényeges részét képezik. Ezek azok a feladatok, felelősségek és szolgáltatások, amelyeket az önkormányzat köteles polgárai számára biztosítani. Ezeket a kötelezettségeket jellemzően állami és helyi törvények határozzák meg, és azokat időben, hatékonyan, biztonságosan, méltányosan, megfizethetően és értékalapú módon kell biztosítani. Az önkormányzat feladata, hogy ezeket a szolgáltatásokat úgy nyújtsák, hogy azok megfeleljenek a polgárok igényeinek és tükrözzék a közösség értékeit. Tanulmányom alaphipotézise, hogy az önkormányzati közszolgáltatási kötelezettségek elengedhetetlenek egy közösség jólétének biztosításához. A második hipotézis, hogy összefüggés mutatható ki az önkormányzat működésében arra vonatkozóan, hogy a növekvő közfeladat-ellátási kötelezettség nem vonta magával a források, vagy a forrásbevonási lehetőségek bővülését, és az állami beavatkozás elmaradása katasztrofális következményekkel járt volna. 

Bővebben

Az ökológiai lábnyom egy fenntarthatósági mutató, ami kifejezi, hogy mekkora a bioszférának az éves megújuló képessége. A mutató összetett, és nehezen kiszámolható, gyakran becslésekre hagyatkoznak benne. A tanulmány első sorban nem a fogalom kifejtésére irányul, sokkal inkább lehetőségeket világít meg, hogy mi minden lehetőséggel lehet tenni az ökológiai lábnyom növelése, vagy éppen csökkentése irányába. A szekunder források kiemelnek különböző országokat, és bemutatnak pozitív és negatív irányú változásokat. Összességében azt fontos kiemelni, hogy változtatni kell, mert ha az egész világ úgy élne, mint az Egyesült Államok és Európa, akkor több mint 2,6 Földre lenne szükség. Ezt pedig a Föld hosszútávon képtelen eltartani, így meg kell valósítani a legkisebb innovatív lehetőséget, bármilyen ökológiai lábnyom csökkentő intézkedést, de hosszútávon a kollektív összefogás fog pozitív változást hozni.

Bővebben

A nemzetközi hallgatói mobilitás egyre nő, és átformálja a felsőoktatási intézmények képét. Ez a tanulmány a nemzetközi hallgatók, fogadó ország kiválasztására vonatkozó, motiváló tényezőit vizsgálja. Az intézményválasztás szempontjait nem-parametrikus teszt, faktorelemzés és főkomponens-elemzés segítségével vizsgáltuk 270 fős minta alapján. A Magyarországon végzett kutatások eredményeire támaszkodva a tanulmány a fogadó ország kiválasztását befolyásoló tényezőket és a végső fogadó intézmény kiválasztását befolyásoló tényezőket analizáló további kutatásokat vizsgálja. Ezen eredmények alapján a tanulmány amellett érvel, hogy a származási országon belüli gazdasági és társadalmi erők szolgálnak arra, hogy a hallgatókat külföldre „tolják”. A döntés azonban, hogy melyik fogadó országot választják, számos „húzó” tényezőtől függ. A tanulmány kiemeli az emberi környezet minőségének, a földrajzi közelségnek, a tandíj- és megélhetési költségeknek, az ösztöndíj-lehetőségeknek és a fogadó ország vagy intézmény ismertségének fontosságát, valamint a nyelvi közelségnek a hallgatói áramlásra gyakorolt hatását. A jelen empirikus kutatás feltárja az összefüggéseket néhány húzó tényező, például az előnyös földrajzi elhelyezkedés, az intézményi támogatás, az emberi környezet minősége, a diplomaszerzés költségei, a kapcsolati háló és kultúra, a pozitív országimázs, valamint a nemzetközi hallgatók származási országa között. A faktorelemzés eredményei feltárják az ebben a kutatásban használt tanulási változók mögöttes struktúráját, továbbá empirikus támogatást nyújtanak annak alkalmazásához a nemzetközi hallgatók felsőoktatási tanulmányi tapasztalatainak jövőbeli vizsgálataiban.

Bővebben

A polgári forradalmak időszakáig, a zsarnokság elleni küzdelem mindig aktuális probléma volt. Minden kálvinista filozófiai elméletben, politikai művekben és irodalomban megtalálható a kálvini ellenállási jog különféle értelmezése. A zsarnoksággal szembeni felkelést közvetlen hatásként emlegetik, amely nem csupán egy állam berendezkedését, hanem szinte egész Nyugat-Európa államainak berendezkedését átformálta.

A kálvini rendtartás tartalmilag túlment a mai értelemben vett egyházi kereteken, ugyanis az egyházi ügyintézést összhangban kell működtetni az állami törvényhozással és a közigazgatással egyaránt. A szabad egyházközségek társulására felépülő demokratikus egyházalkotmány szinte önként idézte elő a demokratikus állam létrejöttének és felépítésének koncepcióját. Ezzel magyarázható, hogy a kálvinizmus elterjedésével együtt mindenütt teret nyert az államszerződéses felfogása.

Az alkotmányeszme megvalósulását két tényező segítette elő. Az egyik, Kálvin a törvények fontosságáról alkotott véleménye, azon belül is a hatalmat korlátozó funkciójának kialakítása. Azt az állam egyik legfontosabb feladatává tette. A másik tényező, az egyházalkotmány megalkotása, más néven egyházi rendtartás vagy egyházi fegyelem, amelyben Kálvin „demokratizálta” az egyházi tisztségeket, illetve hivatalokat és megerősítette a világiak szerepét az egyházban.

Bővebben

A pénzügyi műveltség manapság, de legfőképp a 2008-as gazdasági válság óta népszerű téma mind a szakirodalomban, mind pedig a mindennapi életben. Ebben a cikkben a pénzügyi műveltséggel kapcsolatos általános szakirodalom áttekintése történik, a pénzügyi műveltség három dimenziójára fókuszálva. Bemutatásra kerül a pénzügyi ismeretek, pénzügyi attitűd és pénzügyi magatartás kapcsolata, valamint a pénzügyi műveltség hiánya okozta problémákra is kitérek. A tanulmány célja egyrészt, hogy bemutassa a PISA 2018-as pénzügyi műveltséget érintő kutatás általános eredményeit, valamint a kutatás Szerbiára vonatkozó része kerül mélyebb elemzésre. A tanulmány célja továbbá, hogy bemutassa, hogy Szerbia, mint délkelet-európai ország a felmérés alapján, melyik helyen áll (a kutatásban résztvevő fiatalok elsősorban matematikai teljesítményük, valamint általános pénzügyi műveltségük alapján). A tanulmányban a fókusz a fiatalokon van, hiszen fontos, hogy a pénzügyi műveltség fejlesztése már fiatal korban elkezdődjön. A tanulmány módszertanát tekintve szakirodalomelemzés, dokumentumelemzés, illetve a PISA felmérés adatsorainak másodlagos elemzésére került sor. Végül bemutatásra kerülnek a lehetséges jövőbeli kutatás irányai is.

Bővebben

A recenzió két, a közelmúltban megjelent Győr megyei vonatkozású folklór kötetet ismertet. A szerző a regionális folklórhagyományok egyik legszínesebb részét képező mondavilágot mutatja be két egymáshoz közeli falu, Tényő és Sokorópátka példája és javarészt recens gyűjtések alapján.

Bővebben