Megannyi vezető, értelmiségi küzd – nyíltan vagy palástolt módon – annak a késztetésének a megvalósításával, hogy a történelem részévé váljon. Közülük a jó szándékúak nyilván azt remélik, hogy az általuk vagy az irányításuk alatt létrehozott javak, rendszerek, alkotások, tudományos eredmények olyan léptékűvé emelkednek, amelyekre az emberek majd évek, évtizedek, évszázadok múltán is emlékezni fognak, jótékony hatásukat élvezik. A nagyszerűségük a könyvekbe kerül majd, melyeket az utókor szívesen lapozgat, s a továbblépés kiindulópontjai lesznek, hivatkozási alappá válnak. Nem kevésbé fontos azon emberek munkája sem, akik nap mint nap az eke szarvánál, az esztergapadnál állnak, három műszakban dolgoznak, s a családjuk fenntartására, gyermekeik nevelésére összpontosítják az erőiket. Igaz, szeretjük a látványos dolgokat. Talán mindenki szereti. De e mindennapi küzdelem a családok millióinál teszi a társadalmat társadalommá és fenntarthatóvá. Az értékek, hagyományok, a szeretet, az anyanyelv közvetítése, ápolása csakis a társadalom legkisebb, de legfontosabb sejtjei, a családok létezése által válhat valóra.

Teljesítményorientált világunkban bizony elsikkadnak a hétköznapi hőstettek. E téren (is) „nyugatias nemzet” lettünk. Jó pár éve azonban a kormány részéről adódott a felismerés, hogy a magyar nemzet évszázadai végesek, ha elfogy a népesség, a szeretet, a hagyomány, illetve a kívántnál erősebb mértékben asszimilálódik a magyarság.

Bővebben

A multitude of leaders and intellectuals go – overtly or covertly – after their dream to become part of history. The well-intentioned probably hope that the goods, systems, works, scientific achievements will increase to a scale people remember and benefit from after years, decades or centuries. Excellence, their excellence will be recalled in books posterity will thumb through with pleasure; they will be the stepping stones for progress and may become bases of reference. No less important is the work done by people who put their hand to a plow or stand beside a turning-lathe or work three shifts day by day focusing their energies on providing for their families and raising their children. True, we love spectacular things. Perhaps everyone loves them.

Bővebben

A világ- és Európa energetikai helyzetének felvázolása után a 2010 utáni Fidesz-kormányok energiapolitikáját elemezzük, majd az Energiapolitika 2000 Társulat Az ellátásbiztonság energiapolitikája címet viselő állásfoglalását ismertetjük, a 2018. áprilisi választások utáni változások figyelembevételével. Azt vizsgáljuk, hogyan érvényesülnek a nemzeti kormány politikai elvei az energetikában. Az eredmények bemutatása mellett javaslatokat teszünk az aktuális energiapolitikai intézkedésekre.

Bővebben

A közpolitikai döntéseket demokratikus társadalmakban választott politikai döntéshozók hozzák, akik a döntés-előkészítés során igénybe veszik a tudományos eredményekre építő szakpolitika segítségét. Mivel a politikai szférának mind gyakrabban kell technikai értelemben komplex kérdéseket megválaszolnia, így a közpolitikai szakértőkre nagy felelősség hárul: meg kell tanulniuk, miképp lehet összetett tudományos és elemzői eredményeket „használható formában” átadni a döntéshozóknak. A kihívást az jelenti, hogy a szakértői és a politikai döntéshozatali szint a rájuk jellemző sajátosságokból fakadóan jelentősen eltér egymástól, miközben a két terület közötti kooperáció és információáramlás a hatékony és eredményes közpolitikai döntéshozatal alapfeltétele.

Bővebben

A 2010-es gazdaságpolitikai fordulattal megteremtődtek a gazdasági növekedés új építőkövei. A fejlesztő állami szemlélethez növekedésfókuszú gazdaságpolitikai értékrend társult, mely 2013-tól dinamikus növekedési pályára állította a magyar gazdaságot. Jóllehet, a hazai tőkepiac éveken át nem töltötte be azt a szerepét, hogy érdemben szélesítse a vállalkozások finanszírozási és tőkebevonási mozgásterét, lehetőséget adva a lakosságnak a reálgazdaság növekedéséből való részesülésre. A Budapesti Értéktőzsde 2015. decemberi többségi nemzeti tulajdonba kerülésével lehetővé vált egy olyan átfogó tőkepiac-fejlesztési stratégia megalkotása, mely eredményeképpen a tőkeági forrásbevonás szerepe növekedhet a sikeres és versenyképes hazai vállalatok finanszírozásában, hatékonyan kiegészítve a jelenleg túlsúlyban lévő banki hitelezést.

Bővebben

Az energiajog viszonylag új jogágnak tekinthető, azonban energiajogi tárgyú szabályok már a 19–20. század elején is léteztek. A tanulmány célja, hogy áttekintést nyújtson a magyar energetikai jog kezdeti időszakáról, ennek során röviden ismerteti a 19. század végének, a 20. század elejének magyar jogszabályi környezetét. Megállapítható, hogy e terület nemcsak közjogi, hanem számos esetben magánjogi következményekkel is járhat, elég csak a vezetékjogra és a kisajátításra vonatkozó szabályokra gondolni.

Bővebben

A jog és a gazdaság kapcsolatának vizsgálata időszerűnek mutatkozik, tekintettel a társadalom e két alrendszere közötti erős kölcsönhatásra. A tanulmány célja a főbb elméletek áttekintése a jog és a gazdaság kapcsolatának viszonya tekintetében. Az írás arra keresi a választ, hogy mennyiben találhatók közös vonások e két területben, illetve mit érdemes figyelembe venni a gazdaságot érintő jogalkotás során, amely különlegessé teszi ezt a területet.

Bővebben

Napjainkban a nők szülési hajlandósága (fertilitása) alacsony, alatta marad a reprodukcióhoz szükséges szintnek, a halálozási mutatók viszont javulnak. Így a társadalomban nő az idős emberek száma és aránya. 2015 óta némiképp lassult a nyugdíjreformok üteme a világ fejlettebb országaiban. A sokak által kívánatosnak tartott rugalmas nyugdíjba menetel aránya nemigen nő az OECD-ben sem. Az, hogy tovább élünk, elméletben pozitívan hathat az aktivitásra. A „longevitynek”, a hosszabb életnek az előnyeit a társadalom csak akkor tudja kiaknázni, ha megteremti ennek a feltételeit. A nyugdíjrendszer reformálása és a foglalkoztatáspolitika szorosan összekapcsolódik. Érdemes a parametrikus reformokon túl az alapvető paradigmatikus változtatáson is elgondolkodni, mert a humán tőke szűk keresztmetszetté válhat a fejlett országokban.

Bővebben

A tanulmány első fejezete a Fidesz–KDNP 2018. évi parlamenti választásokon elért fölényes győzelmének oktényezőit elemzi. Kimutatja, hogy ehhez a migránsválságnak az ország érdekeinek megfelelő kezelése, a gazdaság és a hazai vállalkozási szféra lehetőségeinek a növelése, a munkanélküliség radikális lecsökkentése, a devizahitelesek megsegítése, valamint az ellenzéki pártok egymás közötti rivalizálása és koncepciótlansága vezetett. A második fejezet Brüsszel és a Soros-hálózat ellenintézkedéseivel, a választásokat követő ellenzéki tüntetéssorozat kifulladásával, az Orbán-kormányt támadó Sargentini-jelentéssel és kritikájával, valamint a migránsbevándorlással szembeni védekezést jelentő törvénycsomaggal foglalkozik. Végül a harmadik részben a szerző saját észrevételeivel együtt bemutatja a választást követően kiépített új kormányzati struktúrát.

Bővebben

A metafizika Nietzsche után nem tudja többé betölteni értelmező funkcióját, de ez Nietzsche számára sem jelentett egyebet, mint olyan határvonalat, amelyet végül nem lépett át, legalábbis Heidegger szerint. Minden filozófusnak volt valamiféle értelmezése, alapállása, amely a metafizikához kapcsolta, éppen ennek alapján beszélünk az illető gondolkodó metafizikájáról, e szerint részesül a metafizika történetéből. A tanulmány arra vállalkozik, hogy felvázolja Nietzsche viszonyát a metafizikához, amelyet az a filozófia kétezer-ötszáz éves történetében betölt, legfőképp Martin Heidegger, Mihailo Ðurić és Jacques Derrida értelmezésének tükrében.

Bővebben

Történelmi visszapillantásomban – mint az érintett rend tagja – saját élményeim tükrében idézem föl a múltból rendünk meghurcoltatását, amelyeket részben átéltem, részben kortársként hallottam. Az eseményeket mások is megírták történeti tárgyilagossággal, de talán nem hiábavaló a személyes tanúskodás sem, amikor lassan kihalnak a „nagy idők tanúi”. A hozzá fűzött megjegyzéseim és értékeléseim sem akarnak csalhatatlan ítéletek lenni emberek felett, inkább plasztikusan szeretném megjeleníteni azokat a kedvező és kellemetlen személyiségeket, akikkel dolgom volt életemben.

Bővebben

A szerző ismerteti az egyik legjelentősebb orvos, Semmelweis Ignác életét és halálának körülményeit, felfedezésének történetét, a felfedezés korabeli és késői megítélését. Foglalkozik a történelmi, szellemi és tudománytörténeti viszonyokkal, amelyek lehetővé tették a gondolat megszületését, bizonyítását és elfogadtatását. Semmelweis az utókor véleménye szerint kiváló tudós és nagyszerű ember volt, aki mások életéért saját egészségét sem kímélve, haláláig küzdött. Tragikus sorsát az a körülmény emelte heroikussá, hogy nem élhette meg életmentő felfedezése általános alkalmazását a gyakorlatban, sőt halálát közvetlenül az a betegség okozta, amelynek leírta jellegét és megelőzésének módját.

Bővebben

Az uralkodó 1848 novemberében Mikót nevezte ki az erdélyi gubernium élére. 1860 végén az uralkodó őt nevezte ki főkormányzónak. 1867-ben Andrássy Gyula kormányában a közmunka- és közlekedésügyi tárca minisztere lett. Mikó Imre tudományos és politikai munkájával az egész magyarság közművelődését szolgálta.

Bővebben

1848–1849 véres epizódja után majd húsz esztendővel a Habsburg-dinasztia kiegyezett a magyar politikai elittel, ami fél évszázad haladékot adott a liberális mezbe öltözött, de despotikus jegyeket is őrző birodalomnak. Az eltérő gazdasági fejlettségű s a perifériákon tömbben élő nemzetiségek kollektív jogokat követeltek. Igényeiket így nem elégítette ki a teljes jogegyenlőséget és kulturális autonómiát biztosító 1868. évi liberális magyar nemzetiségi törvény, amely példa nélkül áll a korabeli Európában. (A svájci alkotmány nem nemzetiségi, hanem regionális autonómiát biztosított a kantonoknak!)

Bővebben

Három évtizeddel a rendszerváltás után elhalványulóban a szocializmus helyi igazgatási rendszerének, a tanácsrendszernek az emléke. Pedig a tanácsok a szocialista hatalomgyakorlás fontos pilléreit jelentették: egyrészt a helyi önrendelkezés kibontakozásának mítoszát mutatták fel a kommunizmus saját múltjáról szóló történeti narratívájában, másrészt a kommunista társadalmi fejlődés, a „hatalom társadalmiasításának” ideológiáját alapozhatta rá az uralkodó párt.

Bővebben

A szerző mint első generációs, faluról származó értelmiségi, részben a résztvevő-megfigyelő nézőpontjából, saját tapasztalatai és szülőfaluja példája alapján tesz kísérletet arra, hogy néhány fontos aspektusát megvizsgálja annak, hová jutott és juthatott volna a magyar falu¹ az úgynevezett rendszerváltás kezdetétől napjainkig. Mivel „a történelem fontos”, ezért elengedhetetlen egy rövid visszatekintés a rendszerváltás kezdete előtti harminc évre is, hiszen ennek „terméke” a kiindulópont és egyben determináció mindahhoz, ami a magyar falvakban és tágabban a magyar vidéken 1990 óta történt.

Bővebben

Magyarország 2004 óta az Európai Unió tagja. Az európai integráció hosszadalmas folyamat, amely alapja a jó gazdasági, de legfőképpen politikai együttműködés. Az európai integráció továbbra is fejlődik, hiszen egyes országok a közeljövőben csatlakozhatnak az Európai Unióhoz. Központi kérdés a fenntartható integráció a Brexit kapcsán, illetve az európai értékrendekkel kapcsolatos uniós szintű viták. A politikai viszony Magyarország és az EU-tagállamok, illetve maga az EU intézményrendszere között változó, és a politikai viszony javulása vagy megromlása révén azok lakossági megítélése is változik.

Bővebben

A tanulmány a 2015 óta felerősödött, Európába irányuló ázsiai és afrikai migráció geo-stratégiai okait mutatja be. Térképekkel és műszaki határvédelmi adatokkal illusztrálva ismerteti a magyar kormány válaszintézkedéseit, annak hatásait, különös tekintettel az Európai Unió délkeleti határszakaszára és a schengeni határvédelemre. A tanulmány rávilágít az egész Európát érintő globális folyamat geostratégiai jelentőségére.

Bővebben

Economic integration was started half century ago by five countries in the Southeast Asian region. As a result, by now the ten members of ASEAN (Association of Southeast Asian Nations) have grown to be a new Asian economic power besides China, Japan, India and South Korea. Beyond the overview of the main steps in this five-decade development, the authors aim to give an insight into the economic, social and political aspects of relations between Hungary and the ASEAN. The timeliness of the topic can be underlined by the foreign economic strategy of “Eastern Opening”, proclaimed by the Hungarian Government in 2012.

Bővebben

Jelen tanulmány célja Jany János Jogi kultúrák Ázsiában című magnum opusának ismertetése és elemzése. Írásunk terjedelmes voltát azon tény indokolja, hogy egy több mint hétszáz oldalas kézikönyv recenziószerű bemutatása még a kötet legjelentősebb erényeit sem lenne képes kidomborítani. Ugyanakkor szintén értelmetlen volna a mű egy rövidebb kivonatát parafrázisszerűen közzéadni, mintegy megcsonkítva azt. A második rész a hindu és buddhista jogot, a kínai jogot, a kínai jog hatása alatt fejlődött társadalmakat, továbbá a japán jogot, valamint az (élő) törzsi jogokat mutatja be.

Bővebben

A tanulmány célja a gazdasági társaságok bejegyzése előtt keletkezett kötelezettségek jogi sorsának vizsgálata két common law országban és a magyar jogban. E kötelezettségek ugyanis jogi-dogmatikai szempontból izgalmas kihívást jelentettek a jogalkalmazók számára. A tanulmány fő megállapítása, hogy a vizsgált országokban viszonylag megnyugtatóan rendezték e szerződések jogi sorsát, amelyhez a jogharmonizáció, valamint a jogtranszplantáció is hozzájárult.

Bővebben

A kutatás a V4 országai, Csehország, Magyarország, Lengyelország és Szlovákia régióinak gazdasági változói, jellemzői szerinti összehasonlítására irányult. A visegrádi országok az EU-28 legdinamikusabban fejlődő országcsoportja, melynek a gazdasági fellendülés mellett számos nehézséggel is meg kell küzdenie: egyes régiókban kicsi a felsőfokú végzettséggel rendelkező népesség aránya, a bányászati-kitermelő ágazat nagyobb gazdasági súllyal rendelkezik, csökkentve a hozzáadott értékű termékek arányát, csökkennek vagy csak kisebb mértékben nőnek a családi jövedelmek, csökken a népesség.

Bővebben

A tanulmány olyan önkormányzati vállalatokat vizsgál csődelőrejelzési modellek segítségével, melyek 2011 és 2016 között fejezték be tevékenységüket. A vizsgálat végén arra kaptunk választ, hogy a szakirodalomból ismert csődmodellek, illetve a likviditási és tőkeerősségi mutatók mennyiben jelezték előre a fizetésképtelenség bekövetkezésének valószínűségét. A vizsgálatból jól látható, hogy a vizsgált vállalkozások 20-25 százalékánál nem a fizetési nehézségek miatt szűnt meg a vállalkozási tevékenység, hanem a tulajdonosi döntés alapján.

Bővebben

Az Európai Unió energiapolitikája az ellátásbiztonságra, a fenntartható fejlődésre és a versenyképességre épül. Az energiapolitikai célkitűzések elérése érdekében az EU elkötelezte magát a megújuló energiaforrások növekvő felhasználása mellett. A visegrádi országok esetében ez különösen kiemelt kérdés, mivel ezen országok erősen függnek a külső energiaforrásoktól, magas a fosszilisenergia-felhasználásuk, ugyanakkor jelentős megújulóenergia-potenciállal is rendelkeznek. A cikk bemutatja a visegrádi országok energiafelhasználását, különös tekintettel a megújuló energiákra.

Bővebben

A Kínai Népköztársaság határon túli kínaiakra irányuló politikája összetett, sokrétű intézményrendszerrel támogatott, s mára egyre inkább a gazdasági összetevőket szem előtt tartó rendszer. A kivándorlást évszázadokon keresztül egyöntetűen tiltotta minden különböző államalakulat, míg végül Kína 1978-at követően a tiltás, elzárkózás helyett egyre inkább a diaszpóra integrálása felé fordult, s az azóta eltelt négy évtizedben egy kulturális-gazdasági közösség vagy hálózat létrejöttét, megerősítését igyekszik támogatni. Erre irányuló elemeket tartalmaznak mind az általános, mind bizonyos szakpolitikák, köztük a határátlépésre vonatkozó szabályozás, a vízum- és vámpolitikák, valamint számtalan határon belüli és kívüli soft power eszköztár, beleértve többek között a nyelvtanítást, a nem kormányzati intézményeket, a kultúrális és sajtótermékeket.

Bővebben

A fejlett országok megnövekedett államadóssága erőteljes hatással volt a GDP növekedési ütemére, egyben az egy foglalkoztatottra eső GDP növekedési ütemének csökkenésére. Ezzel szemben egyes fejlődő országok jelentősen tudták csökkenteni államadósságukat. A kutatás célja elemezni az ebből a sajátos ellentmondásból adódó összefüggéseket, az államadósság növekedése milyen mértékben befolyásolja a GDP növekedési ütemét, és ugyanakkor az egy foglalkoztatottra eső GDP alakulása, összefüggésben a munkatermelékenységgel, milyen hatással van a gazdasági növekedésre.

Bővebben

A kutatásaim célja felmérni a szabadkereskedelem és a protekcionizmus szerepét és esetleges térnyerését a változó világkereskedelemben szerepet játszó, kiemelt 24 ország egymás közti külkereskedelmi kapcsolataiban.

Bővebben

The features of approaches to the classification of various models in intergovernmental fiscal relations are identified. The main types are analysed according to their revenues. Cooperative federalism is defined. The characteristics of implementing intergovernmental fiscal relations in Germany, France, Sweden etc. are identified with focus on the analysis of internal state federalism.

Bővebben

In Africa traditions permeate every aspect of life and are used to explain every phenomenon in day-to-day activities. However, this inimitable feature has been watered down and further pushed to the background by the influx of foreign religions such as Christianity and Islam, as well as modernity. Nevertheless, indigenous cultures survive as an undercurrent and recently the Indigenous Knowledge System (IKS) has been gaining prominence in the academia. In this paper taboos are classified and their role played in the governance system is analysed with the aim to raise awareness of the peculiar features of African traditional religions, with particular focus on the Akan of Ghana and their unique role in the local governance system.

Bővebben

Even though the regional development agencies have been an essential tool in the territorial development policy in the past seven decades, the changing paradigm of the European regional policy is questioning the need of traditional tools. Countries like Hungary have already decided to run the 2014-2020 EU budgetary period in a new institutionalized setup. This study attempts to highlight the historical adaptation of development institutions and points out that in a knowledge-based economy only those governments are able to boost competitiveness and the absorption rate which have institutions enabling adaptability and knowledge transfer.

Bővebben

Energy is essential for life and vital for development. Affordable energy directly contributes to reducing poverty and improving productivity and the quality of life. This paper discusses three groups of factors that affecting crude oil prices.

Bővebben

Az elmúlt évtizedek társadalmi-gazdasági átalakulásai nyomán, a fejlődés élvonalát olyan technológiák adták, amelyek a tudáson, valamint az információ előállításán és terjesztésén alapulnak. A kapitalizmus tudásintenzív korszakában a szellemi értékteremtés a legfontosabb termelési tényező, a tudás a legfőbb erőforrás, a tanulás pedig alapvető alkotófolyamat. Egy tudásalapú berendezkedésben, ahol a lényegi erőforrások közé tartozik az innovációs készség és a humán tőkében rejlő potenciál, a geopolitikai narratívának is ehhez idomuló felfogást kellene követnie.

Bővebben

A felsőoktatás gazdaságtudományi képzési területén érintettek állandó kihívásokkal néznek szembe: változó jogszabályi, gazdasági környezet, a munkaerőpiac egyre specifikusabb és növekvő elvárásai, a Z generációs hallgatók motivációi, attitűdje, szakmai kompetenciakövetelmények, a globalizáció kihívásai és az egyetemek között folyó verseny az egyre szűkülő piacon is folyamatos megújulásra kényszeríti a szereplőket. Tanulmányunkban helyzetképet kívánunk nyújtani a magyarországi gazdaságtudományi felsőoktatásról a szereplők piaci részesedése, képzési kínálata és struktúrája tekintetében. Elsődleges célunk bemutatni a magyarországi gazdaságtudományi felsőoktatásra jellemző erős és gyenge pontokat, illetve a hosszú távon fenntartható, folyamatosan megújulásra képes felsőoktatásban rejlő lehetőségeket és veszélyeket.

Bővebben

Egészen a posztmodern beköszöntéig lényegében kultúrtörténeti alapvetésként élt a kép, hogy a nyugati (európai) kultúrkör és politikai felfogás egyik ellenpontja az iszlám világ. Napjainkban azonban számos nyugati országban össztársadalmi szinten jelentkező etnikai változások zajlanak, amely a muszlim hátterű kisebbségek prognosztizálható növekedéséhez, ezzel együtt a fenti tétel relativizálódásához vezethet. Összeegyeztethető-e hosszú távon az iszlám vallás a demokratikus politikai rendszereink regnáló vívmányaival (vallásszabadság, világnézetileg semleges állam, emberi jogok, jogegyenlőség stb.)?

Bővebben