Levél Bush elnökhöz

A Magyar Polgári Együttműködés Egyesület eljuttatta lapunkhoz azt a levelet, amelyben neves közéleti személyiségek az Amerikai Egyesült Államok elnökét jövő évi magyarországi látogatásra hívják.




George W. Bush úr,

az Egyesült Államok Elnöke


Igen tisztelt Elnök Úr!

Azzal a kéréssel fordulunk Önhöz, látogasson el Magyarországra a jövő évben abból az alkalomból, hogy ekkor, október 23-án, emlékezünk meg az 1956-os forradalom ötvenedik évfordulójáról. Ez volt a világtörténelemben a legnagyobb és legtragikusabb tömegmegmozdulás a kommunista diktatúra ellen. A nyugati világ megosztottsága is közrejátszott abban, többek között, hogy a magyar nép a harcában magára maradt, sőt évtizedeken át úgy tűnt, hogy felesleges volt az általa hozott hatalmas áldozat. A forradalom jelentőségét az Egyesült Államok népe a kezdettől fogva megértette. Lelkesen, visszafojtott lélegzettel követte az eseményeket és áldozatkész segítsége igen sok formában nyilvánult meg a véres megtorlást követően is. Erről legjobban Amerikában befogadott nagyszámú menekült honfitársunk tud tanúskodni.

Hannah Arendt, a náci diktatúra elől az Egyesült Államokba emigrált világhírű filozófus, akit a magyarokhoz hasonló előzékenységgel fogadtak be új hazájában, s aki az amerikai demokrácia egyik legjobb és legismertebb méltatója lett, könyvet írt az 1956-os magyar forradalom hatása alatt. Azt írta benne, többek között, hogy ez volt a világ első emberjogi forradalma. További írások, méltatások sokasága született Amerikában és szerte a világban, amelyek e szabadságharc hőstetteivel és tragikus következményeivel foglalkoznak. Évtizedeken át úgy látszott, hogy a magyarok áldozata hiábavaló volt. De még átmeneti veresége ellenére is, a magyar forradalom olyan csapást mért a kommunizmusra, amelyből sosem tudott felgyógyulni. Ihletője lett az 1968-as prágai tavasznak és az 1980-as lengyel Szolidaritás-mozgalomnak, s így vezetett a kommunista rendszerek összeomlásához 1989-ben, s a hidegháború megnyeréséhez. Az 1956-os magyar forradalom jelentőségét is ekkor értette meg a világ igazán. Ma a mi országaink szövetségesek. Tudjuk, Magyarország és az új demokráciák nem lennének ma az Észak-atlanti Szövetség és az Európai Unió tagjai, ha szándékukat, jórészt éppen 1956 véres tanulságainak alapján, az Ön országa és Európa nyugati része nem támogatta volna. Büszkék vagyunk erre a barátságra. Hisszük azt is, hogy a magyar nép elbukott felkelése a szovjet megszállók ellen és az azt követő véres tragédia, megdöbbentő és kegyetlen megtorlás, elnyomás nélkül a világ ma másként gondolkodna a szabadságról, a demokráciáról és a kommunizmusról, a diktatúrákkal szembeni közös felelősségről.

Elnök úr!

Ön 2006 októberében olyan országba látogatna el, amelyben ma már minden parlamenti erő a magáénak tekinti az 1956-os forradalmat. Látogatása, ez a meggyőződésünk, nem csak nekünk, magyaroknak szólna. Elsősorban azt fejezné ki, hogy az önkényuralmak elleni harc, áldozatvállalás mindig a demokráciáért történik, azt erősíti szerte a világban. Hogy az 1956-ot követő években a helyzet ugyan reménytelennek tűnt, a bizakodást mégsem szabad feladni. Mint a világ legnagyobb demokráciájának államfője, a több tízezer halálos áldozatra, a több százezer létében, emberi méltóságában és szabadságában megnyomorított, köztük hazájuk végleges elhagyására kényszerített ember szenvedésének adózva mondhatná el üzenetét, amely a világnak szólna. A szabadság és a demokrácia értelméről, közös eszményeink védelmében.

Elnök úr! Kérjük, fogadja el meghívásunkat, mondja el üzenetét a világnak a mi körünkben, itt, Magyarországon!

2005. július 7.

Bod Péter Ákos Illyés Mária Orbán Viktor
Borostyánkői Mátyás Jávor Béla Osztovits Ágnes
Csite András Jeszenszky Géza Pálinkás József
Entz Géza Karátson Gábor Schmidt Mária
Farkas Ádám Király Miklós Solymosi Frigyes
Fasang Árpád Kodolányi Gyula Stefanovits Péter
Finta József Kondor Katalin Tar Pál
Freund Tamás Martonyi János Trócsányi László
Granasztói György Nagy Zoltán Vizi E. Szilveszter
Hámori József Náray-Szabó Gábor