A tanulmány a szolidaritási hozzájárulás szerepét vizsgálja a magyar területi kohéziós politika és az önkormányzati finanszírozás összefüggésében, abból kiindulva, hogy a területi egyen- lőtlenségek hátterében nem csupán piaci vagy demográfiai tényezők, hanem hosszú távon kialakult strukturális sajátosságok állnak, amelyek kezelése aktív állami beavatkozást igényel. E beavatkozás egyik közpénzügyi eszköze a fiskális kiegyenlítést szolgáló szolidaritási hozzájá- rulás, amely hozzájárul az elmaradottabb térségek felzárkóztatásához. A tanulmány áttekinti a hozzájárulás elméleti, jogszabályi és intézményi alapjait, kapcsolódását a járási fejlesztéspolitikához és a Versenyképes Járások Program célrendszeréhez, valamint kitér az aktuális közéleti vitákra és a témában elhangzott közelmúltbeli nyilatkozatokra is. Következtetése szerint a szolidaritási hozzájárulás nem az önkormányzati autonómia korlátozását szolgálja, hanem a nemzeti fejlesztéspolitika részeként egy szolidárisabb és versenyképesebb Magyarország megteremtését támogathatja.

A tanulmány a fürdőgyógyászati ellátások hazai támogatási rendszerének újragondolását vizsgálja közgazdasági és közpolitikai megközelítésben. Kiindulópontja, hogy a jelenlegi finanszírozási modell elsősorban egészségbiztosítási költséglogikára épül, miközben nem internalizálja a fürdőgyógyászat hosszú távú egészségnyereségi, prevenciós és regionális gazdaságélénkítő hatásait. A cikk célja annak bemutatása, hogy a fürdőgyógyászati kezelések integrált, többágazati támogatása miként járulhat hozzá a közpénzek hatékonyabb felhasználásához és a fenntartható egészségügyi ellátáshoz. Az elemzés dokumentumelemzésre, nemzetközi összehasonlító módszerre és a 2025-ben elvégzett strukturált mélyinterjúkra és workshopra épül, különös tekintettel az egészségügyi, turisztikai és területfejlesztési finanszírozási modellekre. A kutatás alapját hat országos jelentőségű gyógyfürdő vezetőivel készített mélyinterjú, valamint a Magyar Fürdőszövetség székházában 40 szakember részvételével megtartott workshop adta. A tanulmány amellett érvel, hogy a fürdőgyógyászat állami támogatása beruházásként értelmezhető, amely mérhető társadalmi hozamot termel. Következtetése szerint az (érték és) indikátoralapú integrált támogatási modell növelheti az ellátások orvosszakmai beágyazottságát, költséghatékonyságát és hosszú távú fenntarthatóságát.

Az ellátási láncokban történő változások és a környezettudatos gondolkodás elősegítése mind- annyiunk felelőssége. A fenntartható gyártási és szállítási folyamatokban a csomagolás egyre nagyobb szerepet kap.

A csomagolóipar Magyarországon is jelentős változáson megy keresztül, és több kihívásnak kell egyszerre megfelelni. Kihívást jelent egyfelől a szigorodó jogszabályi környezet, az egymásnak ellentmondó fogyasztói elvárások, másfelől a gyártók és forgalmazók versenyképességének megőrzése érdekében tett erőfeszítések. A hosszú ellátási láncok mellett a rövid ellátási láncok is egyre jelentősebbé válnak.

A tanulmány célja a fogyasztási cikkek, elsősorban az élelmiszerek és vegyianyagok vonatkozásában a csomagolásához kapcsolódó, a csomagolóanyagokkal kapcsolatos fogyasztói attitűd, percepció vizsgálata. Empirikus kutatásunk online-kérdőíves megkérdezés módszerével készült