Szakirodalmi és szekunder kutatás eredményei alapján kvantitatív kutatást végeztünk. Kvantitatív kutatási eredményeink szerint a válaszadók döntő hányada (férfiak 52,4%-a, a nők 47,6%-a) egyáltalán nem fogyaszt zöldségkonzervet. A válaszadók mindösszesen 22%-ra jellemző a havi szintű Bonduelle zöldségkonzerv fogyasztás. A megkérdezettek 43,1%-a heti szinten legfeljebb 1-2 kg zöldséget fogyaszt, ami pedig ennél is elkeserítőbb, hogy az 1 kg- nál kevesebbet fogyasztók aránya is jelentős 28%. Szignifikancia és varianciaanalízis eredményei alapján megállapítható, hogy a felsőfokú végzettséggel rendelkező 28-37 év közötti nők számára a legfontosabb az egészséges életmód kialakítása, amelynek a táplálkozás egyik területe, ami magába foglalja a megfelelő mennyiségű zöldségfogyasztást. Korreláció és kereszttábla elemzés eredményeink alapján szignifikáns eltérés van a fagyasztott és konzerv zöldség fogyasztás között, 70,4%-os valószínűséggel szívesebben fogyasztják a fagyasztott zöldséget, mert azt egészségesebbnek ítélik. A kutatási eredményeinket összefoglalva a koronavírus nem befolyásolta a friss és a konzerv zöldségek iránti keresletet. Viszont nem zárja ki a saját termelés növelését.

A fogyatékkal élők társadalmi és oktatási integrációja az esélyegyenlőség egyik kulcskérdése. Jelen tanulmány célja, hogy összehasonlítsa a fogyatékkal élők felsőoktatási helyzetét Magyarországon és Ausztriában, valamint megvizsgálja az akadálymentesítési és támogatási rendszerek hatékonyságát. A kutatás arra keresi a választ, hogy milyen tényezők befolyásolják a fogyatékkal élő hallgatók egyetemi életét, valamint milyen különbségek figyelhetők meg a két ország között. A szekunder adatfeldolgozás során a vonatkozó jogszabályok, statisztikai adatok és korábbi kutatások elemzése történt. A primer adatgyűjtés során három hazai és három osztrák felsőoktatási intézmény közösségi média kommunikációját hasonlítottuk össze online tartalomelemzés segítségével, kiemelve a fogyatékkal élő egyetemi hallgatók megszólítását. Az eredmények rámutatnak arra, hogy mindkét országban komoly erőfeszítések történnek az inkluzív felsőoktatás megteremtésére, azonban jelentős különbségek figyelhetők meg. Ausztriában az akadálymentesítés és a személyre szabott támogatások szélesebb körben elérhetők, míg Magyarországon a jogi szabályozás előremutató, de az intézményi szintű gyakorlati megvalósításban még hiányosságok tapasztalhatók. A hallgatók fő kihívásai közé tartozik az akadálymentes környezet hiánya, a támogatási rendszerek elégtelensége és az egyetemi közösség érzékenységének alacsony szintje. A kutatás gyakorlati jelentősége különösen a felsőoktatási intézmények számára releváns. Az eredmények alapján javaslatokat fogalmazunk meg az akadálymentesítési intézkedések javítására, a hallgatói támogatási rendszerek fejlesztésére, valamint az oktatói érzékenyítés növelésére. Ezen intézkedések hozzájárulhatnak a fogyatékkal élő hallgatók sikeres felsőoktatási részvételéhez és munkaerőpiaci integrációjához, valamint a társadalmi elfogadás erősítéséhez.

A vénaszkenner egy olyan eszköz, amelynek segítségével teljesen átlátható a szervezet vénarendszere. Az azonosítás után a szenzor automatikusan törli a szkennelt mintát, vagyis a tenyér érlenyomata soha többé nyerhető ki az alkalmazásból. A kutatók szerint kizárólagosan tudja azonosítani az adott személyt, így voltak olyan felvetések, hogy a jövőben az utazási bérlet, a bankkártya, de akár az útlevél kiváltására is alkalmas lehet. Jelenleg már egyre több felhasználási területe ismert, pénzügyi szempontból ATM automatáknál Japánban és Lengyelországban is tesztelik, de az Amazon is bevezette, mint fizetési módot. A digitális világban, az innovációkra nyitottak az emberek. Amennyiben kellő edukációt, támogatást kapnak, egy-egy új rendszerről, kiemelve annak előnyeit, akkor szívesen kipróbálnak új lehetőségeket is. A 21. században az adatvédelmi szempontok is kiemelt helyet foglalnak el az újítások sikeres bevezetésénél, így az alapelvárásokhoz tartozik a megfelelő adattárolás, adatkezelés, és titkosítás. A mobiloknál a biometrikus hitelesítések alap funkciók, gondolva itt az ujjlenyomat- és arcfelismerés lehetőségére. Amelyekről napjainkra kiderült, hogy komoly torzítások lehetnek az azonosításnál, könnyen vissza lehet élni velük. A fentiek alapján arra lehet következtetni, hogy a vénaszkenner alkalmazásában a gazdaság több területén hatalmas potenciál van, és a térnyerése a következő évtizedekben lehetséges.

Digital public administrations are playing an increasingly important role in connecting public administrations, local authorities and citizens through new innovative digital systems. These developments not only enable more efficient administration, but also contribute to the delivery of public services in a faster, more transparent and more accessible way, thus raising their quality. The use of new digital systems meets the requirements of EU conformity, which will increase the unity and efficiency of public administrations. The study presents the innovative digital developments of the past decades that have enabled local governments to become part of the eGovernment system. It also discusses in detail the adaptation of the legal environment to this, thus providing a comprehensive picture of Hungary’s digital e-government development and the related regulatory framework.