Magyarországon a helyi közügyek intézése és a helyi közhatalom gyakorlása a helyi önkormányzatok feladata. Hazánkban napjainkban több, mint 3000F helyi (települési és területi) önkormányzat működik, amelyekkel szemben alapvető elvárás a nemzeti vagyonnal való felelős gazdálkodás. Az önkormányzatok feladatainak ellátásához, a költségeinek fedezéséhez jelentősen hozzájárulnak az önálló gazdálkodás keretein belül, általuk meghatározott és részükre megfizetendő helyi adókból származó bevételeik. Magyarországon a helyi adóztatási tevékenység kereteit a helyi adókról szóló́ törvény határozza meg, ugyanis a törvény tartalmazza az önkormányzatok által bevezethető adónemeket, azok mértékét, felső határát, a kedvezményeket, továbbá a mentességek lehetőségét. A törvény adta kereteken belül a helyi önkormányzatok saját hatáskörben dönthetnek arról, hogy a törvényben nevesített adónemek közül melyeket és milyen mértékben kívánnak bevezetni. Jelen kutatás célja bemutatni az önkormányzatok adóztatáshoz kapcsolódó feladatait, valamint, az általuk meghatározott, jelenleg hatályos adónemeket, továbbá azok szerepét az önkormányzatok gazdálkodásában. A tanulmányban ki kívánok térni továbbá arra, hogy az elmúlt években a helyi adóbevételek milyen arányt képviseltek az önkormányzatok bevételeiben. Az elmúlt években lezajló gazdaságpolitikai változások keretében számos helyi adóztatást érintő jogszabály módosult, így áttekintést kívánok nyújtani arra vonatkozóan, hogy ezen változások milyen hatással voltak az önkormányzatok gazdálkodására.

A biztosítás kulcsszerepet játszik a gazdasági stabilitás fenntartásában, különösen az iszlám világ országaiban, ahol a demográfiai és gazdasági átalakulások egyre nagyobb kihívásokat jelentenek. A tanulmány az iszlám világ biztosítási piacait elemzi intézményi megközelítésben, külön figyelmet fordítva az iszlám biztosítási modellre (takaful). Az elemzés részletesen kitér a biztosítás és az iszlám jog összeférhetőségére, valamint az egyes országok piacainak fejlődésére. Az adatok alapján az iszlám világ biztosítási piacai jelentős alulfejlettséget mutatnak a globális átlaghoz képest, és további állami és piaci reformokra lenne szükség a szektor bővítéséhez. Különösen a Közel-Keleten és Észak-Afrikában a biztosítási penetráció alacsony, és a biztosítási termékek nem játszanak meghatározó szerepet a gazdaságban. Kérdéses, hogy e piacok a jelenlegi struktúrájukban képesek-e nagyobb gazdasági, társadalmi vagy környezeti sokkok elnyelésére.

Az élelmiszerpazarlás napjaink egyik legsúlyosabb környezeti, gazdasági és társadalmi kihívása. Magyarországon az élelmiszerpazarlás jelentős része a háztartások szintjén keletkezik, ezért jelen tanulmány célja, hogy kvantitatív kutatás keretében feltárja az élelmiszerpazarlás néhány összefüggését. Alapvető célunk az volt, hogy bemutassuk, hogy a megkérdezettek miképpen vélekednek a fentarthatóságról, mit gondolkodnak az élelmiszer fogyasztásukról és pazarlásukról. A kutatás nem véletlenszerű mintavételi eljárással készült, a 798 fős minta nem reprezentatív, de a szerzők törekedtek arra, hogy minél inkább közelítsen a módszer a véletlen megkérdezésre. A kutatás eredményei rámutattak arra, hogy az élelmiszerpazarlás mértéke szoros összefüggést mutat a demográfiai tényezőkkel, az attitűdökkel és a szokásokkal. Megállapítható, hogy az edukáció és a környezettudatosság kiemelt szerepet játszik a pazarlás csökkentésében. A kutatás eredményei hozzájárulhatnak a célzott szakpolitikai intézkedések és társadalmi kampányok kidolgozásához, amelyek elősegíthetik az élelmiszerpazarlás csökkentését és a fenntarthatóbb életmód kialakítását Magyarországon.