A tanulmány a 15–24 éves fiatalok foglalkoztatási mintázatait vizsgálja az Európai Unióban 2002 és 2024 között, különös tekintettel Magyarországra. Az Eurostat munkaerő-felmérésének (LFS) és makrogazdasági mutatóinak felhasználásával korrelációs elemzést, Granger-oksági tesztet és hierarchikus klaszteranalízist alkalmaztunk annak feltárására, mely tényezők befolyásolják leginkább a fiatalok foglalkoztatását. Eredményeink szerint a részmunkaidős foglalkoztatás és a tanulás mellett munkát végző fiatalok arányának növekedése járul hozzá legnagyobb mértékben a foglalkoztatási ráta emelkedéséhez. Ezzel szemben a magas inaktivitás, NEET arány és munkanélküliség rontják a munkaerőpiaci integrációt. A kutatás alapján célzott szakpolitikai beavatkozásokat javaslunk, valamint indokoltnak tartjuk az LFS módszertanának felülvizsgálatát a fiatalok pontosabb mérhetősége érdekében. 

A közszolgálati továbbképzési rendszer a közigazgatásban dolgozó tisztviselők folyamatos szakmai fejlődését szolgálja. A tanulmány bemutatja a rendszer működését, fejlesztési irányait, valamint a 2024. évi továbbképzési eredményeket. A ProBono oktatásinformatikai platform központi szerepet játszik a képzésmenedzsmentben, biztosítva az e-learning-, a blended learning és a jelenléti képzések gördülékeny lebonyolítását. Az innováció, a motiváció, a digitalizáció és a minőség elve mentén zajló reformok célja a tisztviselők kompetenciaalapú felkészítése, közszolgálati karrierútjuk támogatása. Az elemzés részletes statisztikai adatokkal támasztja alá a továbbképzési tevékenységek hatékonyságát, a tisztviselői elégedettséget és a rendszer adaptív fejlődését.

A közigazgatás megújítása folyamatos társadalmi és szakpolitikai vita tárgyát képezi, mivel a közszolgáltatások színvonala közvetlen hatással van a polgárok mindennapi életminőségére. A lakosság elvárása, hogy a közszolgáltatások gyorsak, megbízhatóak, átláthatóak és hatékonyak legyenek, egyre nagyobb nyomást helyez a közigazgatási rendszerekre. Ebben a folyamatban a közszolgák, mint a közjó megvalósításának operatív szereplői, kulcsfontosságúak. Ennek megfelelően a korszerű humánerőforrás-menedzsment, különösen a munkaköralapú megközelítések és a Hay-módszer alkalmazása, stratégiai jelentőségűvé válik. A jelen tanulmány a Hay-módszer közszolgálati adaptációját vizsgálja, különös figyelemmel a magyar közigazgatás humánpolitikai modernizációjára és az életpálya-modellek fejlesztésének lehetőségeire.

Az államadósság kérdése évtizedek óta kiemelt téma a magyar gazdaságpolitikai vitákban, és az államadósság mértéke mellett annak kezelésével kapcsolatban is rendszeresen napvilágot látnak sokszor egymásnak is ellentmondó vélemények. Ez indokolttá teszi az államadósság-kezelés kérdésének szakmai és tényszerű áttekintését. Az államadósságportfolió kialakítása, és annak kezelése nem csak a közpénzügyek egyik stratégiailag legfontosabb feladata, hanem egyike a legösszetettebbeknek is. Ennek az írásnak az a célja, hogy ismertesse az államadóság hatékony kezelését lehetővé tevő stratégiai szemléletmód alapvetéseit, a stabilitás és a rugalmasság elvárásának egyaránt megfelelő optimális adósságkezelés keretrendszerét, valamint, hogy mindezek figyelembe vételével bemutassa az aktuális magyar adósságkezelési folyamatokat, külön rámutatva az inflációkövető papírok költségvetési hatásaira és a fix és változó kamatozású papírok arányával kapcsolatos tapasztalatokra, valamint az ezekből adódó kihívásokra. 

Írásunkban egy, az 1956-os forradalom és szabadságharcot követően Svédországba emigrált magyarok és leszármazottjaik körében végzett kutatás eredményeit ismertetjük. A nyolc félig-strukturált interjú segítségével – az oral history megközelítését alkalmazva – betekintést nyerhetünk a Svédországban élő magyarok három nemzedékének családtörténetébe, különös tekintettel a többségi társadalomba való beilleszkedés témakörére, a nemzeti identitás kérdésére, illetve a helyi és a magyar kultúrához fűződő viszonyukra. A tanulmány legfőbb tanulsága, hogy változó formában ugyan, ám a magyarságtudat generációkon átívelően az érintettek önmeghatározásának szerves részét képezi, s ebben megkérdőjelezhetetlen a lokális magyar közösségek, például az Uppsalai Magyar Svéd Egyesület szerepe. 

A tanulmány Donald Trump 2024-es amerikai elnökválasztási kampányát vizsgálja politikai márkázás, digitális kommunikáció és adatvezérelt célzás szempontjából. A szerző egy négydimenziós elméleti modellt javasol, amely magában foglalja az érzelemalapú értékígéretet, az identitásképző diskurzusokat, a mesterséges intelligencia által támogatott személyre szabott üzenetküldést, valamint az alternatív médiacsatornák és influenszerek szerepét. A tanulmány rámutat arra, hogy a politikai márkázás eszköztára egyre inkább hasonul a kereskedelmi marketing gyakorlataihoz, miközben új politikai lojalitási formákat és választói identitásokat épít fel. Az elemzés hozzájárul a politikai kommunikáció digitális korszakának mélyebb megértéséhez, és keretet kínál más politikai kampánystratégiák összehasonlító vizsgálatához is.

This study provides a comprehensive review of three major international university sustainability ranking UI GreenMetric, THE Impact Ranking, and QS Sustainability Ranking with a particular focus on the performance and participation of Hungarian higher education institutions. Among these, UI GreenMetric stands out for its historical continuity and impact, having consistently included two Hungarian universities, the University of Pécs and the University of Szeged, within its global top 100. The analysis reveals that participation in these rankings does not primarily reflect competitive dynamics among institutions; rather, it fosters the dissemination of sustainability best practices through collaborative efforts. One prominent example of such cooperation is the Hungarian Universities Sustainability Platform (MEFP), initiated in 2022. This platform exemplifies a strategic shift towards collective sustainability governance in Hungarian higher education, encouraging institutional partner- ships and coordinated progress toward the Sustainable Development Goals (SDGs).