A 2024-es évet aligha lehetne eseménytelenként jellemezni a brit politikában. A 2010 óta kor- mányzó konzervatívok történelmük legsúlyosabb vereségét szenvedték el, a kormányzati ha- talomból másfél évtizedre kiszorított Munkáspárt viszont valósággal földcsuszamlásszerű győ- zelmet aratott az év közepén, júliusban tartott általános választáson. Ez a fordulat szinte két egyenlő félre osztotta az évet: az elsőben Rishi Sunak, a másodikban Keir Starmer játszotta a főszerepet. Eközben Nigel Farage Reform Pártjá pártja öt mandátum elnyerésével bejutott a westminsteri parlamentbe és az év második felében látványos növelni tudta népszerűségét. A tragikus southporti késelés nyomán az augusztus régen látott utcai zavargásokat hozott jó néhány brit városban, a kormányzatot és az ellenzéket egyaránt figyelmeztetve a bevándor- lással összefüggő szociális problémák megoldatlanságára. Az alábbi tanulmány e fejlemények politikai és szociológiai hátterének az elemzésére vállalkozik, utalva arra is, hogy a drámai belpolitikai változások ellenére Nagy-Britannia külpolitikájában viszont a kontinuitás erősebb maradt a változásoknál, bár észlelhető némi közeledési szándék az Európai Unióhoz.

A regionális fejlettség és felzárkózás egy kiemelt terület a közgazdászok körében. Több mód- szertan létezik a GDP kisebb területi egységekre való lebontására, amelyeknek azonban meg- vannak a maguk hátrányai is. Elemzésünkben a 2010 és 2022 közötti adatokat felhasználva megvizsgáltuk a magyarországi járások fejlettségét, felzárkózásának ütemét úgy az országos, mint az uniós átlaghoz viszonyítva. Eredményeink azt mutatják, hogy 10-ből 9 magyarorszá- gi járás közeledni tudott az uniós fejlettségi szinthez az elmúlt évtizedben, míg minden ne- gyedik járás az országos átlagot meghaladó mértékben tette ezt. Ugyanakkor azonosíthatók olyan járások is, amelyek esetében még szükség van a folyamat dinamizálására a jólét emelése érdekében. Összességében véve kutatásunk rávilágított, hogy a felzárkózásnak nincs egységes receptje: vannak olyan járások, amelyek a nagyvállalati, olyanok, amelyek a kkv-szegmens, és olyanok is, amelyek e kettő együttműködése révén kerültek közelebb az uniós fejlettséghez.

A megváltozott munkaképességű embertársaink a társadalmunk teljes értékű tagjai. Felada- tunk, hogy az integrációjukra egyre nagyobb figyelmet fordítsunk. A kutatásom eredményei rávilágítottak, hogy mind a foglalkoztatási, mind a rehabilitációs hatósági tevékenységünk ki- mutathatóan segítette a sérült embertársainkat az elmúlt közel másfél évtizedben, Békésben, hiszen jelentősen csökkent a regisztrált álláskeresők között a számuk, a foglalkoztatásuk pedig nőtt. Interjúim igazolták, hogy foglalkoztatásuk eredményeként nemcsak a rájuk bízott fel- adatokat végzik sikeresen el, hanem ez a saját élethelyzetük megítélésére is pozitívan hathat. Mindezek mellett – bár jogszabályi kötelezettsége a nagyobb foglalkoztatóknak a megváltozott munkaképességű embertársaink bizonyos létszámú alkalmazása mégis – egy megbízható, több esetben az ép kollégájuk munkájánál is hatékonyabban feladatot végrehajtó, lojális mun- katársat nyerhetnek. Ezekben tud segítséget nyújtani a létrehozott Klaszter is.

A fenntartható városfejlesztés kulcsszerepet játszik a globális környezeti, társadalmi és gazda- sági kihívások kezelésében, az önkormányzatok pedig meghatározó szereplői ezen stratégiák kidolgozásának és megvalósításának. Az önkormányzati döntéshozatal politikai gazdaságtani kereteiben a fenntarthatósági célok elérését számos tényező befolyásolja, beleértve a közpoliti- kai prioritások konfliktusait, a finanszírozási korlátokat, valamint a különböző érdekcsoportok és társadalmi elvárások hatásait. E folyamatok során kiemelt jelentőségű a környezetvédelem, a gazdasági ösztönzők alkalmaz ása, a társadalmi igazságosság szempontjainak érvényesítése és az innovatív technológiák, például az okos város megoldások integrálása. A tanulmány cél- ja, hogy feltárja, miként alakítják e tényezők az önkormányzati városfejlesztési stratégiákat, és hogy bemutassa a fenntarthatóság előmozdításának lehetőségeit a politikai és gazdasági döntéshozatali folyamatokban.

Torockó évszázadokra visszanyúló gazdag öröksége és hagyományai máig jelentős hatást gyakorolnak az itt élők életére. Ezért jelen kutatással arra kerestük a választ, hogy Toroc- kó hogyan, milyen eszközökkel erősíti a településen élők identitását, a lakosság településhez való kötődését, továbbá hogy Torockó öröksége milyen hatással van a települési és a térségi munkahelyteremtésre, valamint a közösségépítésre. A tanulmányban nyolc interjúalannyal készült interjú válaszait használtuk fel. Az interjúalanyok a település életét meghatározó in- tézmények, szervezetek vezetői és képviselői voltak. A vizsgálat eredményei megerősítették, hogy Torockó példaként szolgál a magyar örökségérték megőrzésében és a magyarságkép formálásában, ugyanis egy olyan megyében található, ahol a magyarok aránya nem éri el a 3%-ot sem. Az itt élők ennek ellenére megtartották a magyar identitásukat, tiszta magyar nyelvet beszélnek és őrzik azt a sok évszázados értékkincset, amelyet az őseik rájuk hagyomá- nyoztak. Az épített és a szellemi örökségre alapozva a turizmus vált a legfontosabb foglalkoz- tató és munkahelyteremtő ágazattá a településen. A lakosságban tudatosult, hogy ezeknek az értékeknek az őrzése az, ami őket évszázadokon át megtartotta. Ezért törekednek ezeket megőrizni és átörökíteni a következő generációknak.