Az egyenrangúság kihívása – Magyarország, Németország és az Európai Unió
Polgári Szemle· 21. évfolyam 1–3. szám, 2025, 36–53., DOI: 10.24307/psz.2025.0504
PROF. DR. K. LENGYEL ZSOLT, Intézetigazgató egyetemi tanár, Regensburgi Egyetem Magyar Intézete, Müncheni Magyar Intézet Egyesület elnöke (len-
Magyarországnak a rendszerváltás korai éveitől nehéz és egyre zordabbá váló nemzetközi környezetben kell megállnia a helyét. Európai elszigetelődésének tengelyét a német–magyar elhidegülés alkotta, amely az elmúlt három és fél évtized során elidegenedéssé mélyült. A tanulmány e folyamat fő csapásirányán jellemzi a németországi Magyarország-kép alakulását, kiemelve a liberális demokrácia nevében torzító tömegtájékoztatás szerepét, valamint az Európai Unió csúcsszerveinek egyoldalú pártpolitikai-ideológiai hatását. Német–magyar viszonylatban bemutatja a „politikai moralizmus“ német hagyományához köthető Magyarország- szidás fő módszertani összetevőit, a miniszterelnök démonizálásától a megbélyegzésig, álhírterjesztésig és politikai hangulatkeltésig, amely eszközök Orbán Viktor és kormányának megbuktatását célozzák, de ismételten a magyar társadalom hírnevét is rontják. Európapolitikai mezőnyben két demokráciafelfogás és két jövőkép konfliktusa ragadható meg: egyrészt az elitdemokrácia és a képviseleti-plebiszciter demokrácia, másrészt az Európai Egyesült Államok és a nemzeti/nemzetállami Európa víziója. A szerző végkicsengésként a félreértett és félremagyarázott magyar illiberalizmus önvizsgálata, valamint az egyenrangúság ősliberális értékének európai kibányászása mellett érvel.
Journal of Economic Literature (JEL) kódok: I28, K1, K3, Z1
Kulcsszavak: német–magyar kapcsolatok, liberális demokrácia, magyar illiberalizmus, média, politikai propaganda, Európai Unió, Orbán Viktor, elitdemokrácia, képviseleti demokrácia, Európai Egyesült Államok
nemzetek/nemzetállamok Európája, egyenrangúság
The Challenge of Equality – Hungary, Germany and the European Union
Summary
Hungary has had to cope with a difficult and increasingly harsh international environment since the early years of regime change. The axis of its European isolation has been German- Hungarian alienation, which has deepened over the past three and a half decades. The paper characterises the development of the image of Hungary in Germany along the main trajectories of this process, highlighting the role of the mass media distorting in the name of liberal democracy and the unilateral party-political-ideological influence of the European Union’s top bodies. In a German-Hungarian context, it presents the main methodological components of the scolding of Hungary, which is linked to the German tradition of „political moralism”, ranging from demonising the prime minister to stigmatisation, fake news and political incitement. All of these are aimed at bringing down Viktor Orbán and his government, but also repeatedly damaging the reputation of Hungarian society. In the European political arena, the conflict between two conceptions of democracy and two visions of the future can be grasped: on the one hand, elite democracy and representative-plebiscitary democracy, and on the other hand, the vision of the United States of Europe and Europe of Nations. The author concludes by arguing for a self-examination of misunderstood and misinterpreted Hungarian illiberalism and for a European excavation of the primordial liberal value of coequality.
Journal of Economic Literature (JEL) codes: I28, K1, K3, Z1
Keywords: German-Hungarian relations, liberal democracy, Hungarian illiberalism, media, political propaganda, European Union, Viktor Orbán, elite democracy, representative- plebiscitary democracy, United States of Europe, Europe of Nations, coequality
