The features higher education internationalization in the Ukraine are analysed along with the transformation of the Ukrainian educational system in the context of increasing integration into the European educational area.
The characteristics of pricing are analysed with principal focus on the definition of the transformation mechanism of pricing trends in privately paid educational services in the Ukraine and capacities of the increased demand for the export of the educational services.
Az emberkereskedelem és a hozzá szorosan kapcsolódó prostitúciós bűncselekmények elkövetői a deklarált emberi jogok egyik legnagyobb megsértői, hiszen áldozataikat alapvető jogaiktól – így különösen a szabadságuk, emberi méltóságuk gyakorlásától – fosztják meg, amely alkotmányos keretek között elfogadhatatlan és megengedhetetlen. Ahhoz, hogy védelmet nyújtsunk az áldozatoknak, többek között meg kell teremtenünk egy jól összehangolt kormányzati munkát, a társadalom tagjainak együttműködését, valamint a tagállamok nemzeti összefogását is.
Az emberi táplálkozásban egyre nagyobb szerepet játszik a burgonya, amely megterem szinte bárhol a világban. A 80-es évek közepére – amikor a Sárvári család nemesítette, ma már vegyszer nélkül termeszthető multirezisztens burgonyafajtáinak klónjai megszülettek – világossá vált, hogy betegségeknek ellenálló burgonyafajtáik az emberiség alapvető érdekeit képesek szolgálni. Az öt Sárvári generáció munkájának eredménye, világszerte használva, 400 milliárd dollár értékű terméstöbblettel és vegyszer-megtakarítással képes gazdagítani évről évre az emberiséget. Mellette az évi 2,5 millió emberélet, az egészségügyi kezelések, a környezetpusztítás értékét legfeljebb csak fölbecsülni lehet.
A parlamenti képviselők döntései nem csak saját karrierjüket és közvetlen hozzátartozóik életét befolyásolják, döntéseik nagy hatással vannak az általuk képviselt népességre is. Törvényalkotási tevékenységük a gazdaság, a társadalom, a kultúra és a tudomány kereteit is meghatározza. Mivel e döntések kockázatos, illetve bizonytalan döntési helyzetben születnek, a döntéshozó kockázati viselkedése meghatározó jelentőséggel bír. Jelen írás a parlamenti döntéshozók kockázati attitűdjének sajátosságait igyekszik feltárni. Az elemzés az önbevalláson alapuló kockázatészlelés és kockázati magatartás kérdéseivel foglalkozik magyar parlamenti képviselők etikai kérdésekre adott válaszai alapján.
A Living Lab alapú interaktív értékteremtéssel a vállalatok a felhasználó aktív, együtt alkotó szerepére építve hoznak, illetve hozhatnak létre hozzáadott értéket mind a vállalatok, mind a felhasználók számára. A Living Labek Európai Hálózatának (ENoLL) tagjait érintő felméréssel a Living Labek működésének, a felhasználóbevonás módjának néhány kulcstényezője kerül bemutatásra. Ezen túl példákon keresztül áttekinthetjük, hogy milyen hozzáadott értéke és konkrét tevékenysége van néhány működő Living Labnek a mezőgazdaság, városfejlesztés, megújuló energia, illetve infokommunikáció területéről.
A közszolgálati személyzeti politika 2010-ben kezdődött megújításával sok évtizedes adósság lefaragása vette kezdetét. Ha csak a rendszerváltozástól tekintjük, a közigazgatás teljesítőképességének, hatékonyságának növelése a személyi állomány életpályájának megreformálásán keresztül folyamatosan napirenden volt, de csak részeredmények valósultak meg belőle. A 21. századi társadalmi és gazdasági kihívások hatására még inkább felértékelődött annak igénye, hogy a közszolgálati személyi állomány helyzete rendezett és stabil legyen, ugyanakkor az elvégzett munka értéke is kifejezésre jusson a bérezésben, amely ezáltal igazságos, a feladatokkal, az elvégzett munkával arányos illetményrendszert teremt.
Az állam szerepvállalása a családtámogatások kibővítésében a gyermekvállalási hajlandóságot növelő tényező, azonban a szociális és családtámogatási rendszer kimondatlanul is egy politikai szempontból meghatározott célcsoport támogatását tűzte ki célul. A magyar GDP-arányos családtámogatási rendszer bőkezűnek mondható, viszont a termékenységet növelő hatása – összehasonlítva más országokkal – már kevésbé érezhető. A támogatások kiszámíthatósága és hosszú távú fennmaradása viszont nemzetközi példákon keresztül is a családtervezést támogatja.
Az 1867-es kiegyezést koncepcionálisan megalapozó Deák Ferenc és politikusi köre, az Osztrák–Magyar Monarchia dualista államszerkezete kialakításának titkos tárgyalásain, revideálta a Magyarország csorbítatlan függetlenségét kimondó történeti alkotmány közjogi alapelveit. Deák Ferenc a hatalom közvetlen gyakorlásában nem kívánt részt venni, ő ajánlotta gróf Andrássy Gyulát a felelős magyar kormány elnökének, aki már a kiegyezési tárgyalások során is fontos tényező volt kormányzati kérdésekben. Felvillantjuk az államférfi portréját.
Százhalombatta, a Budapesttől 27 km-re elhelyezkedő kis komfortos település a rendszerváltás után is képes volt megtartani hagyományos iparváros szerepét a szükségszerű technikai újítások mellett. Az itt élő majdnem 20 000 fős lakosság, bár számos társadalmi juttatásban, szociális támogatásban részesül, komoly dilemmát jelent a városnak, hiszen ezt folyamatossá, de legfőképpen fenntarthatóvá kell, hogy tegye. Az ezredforduló után a város új programjai és koncepciói a helyi társadalom megtartásában jelentős előrelépéseket hoztak, s ezzel párhuzamosan meghatározzák a társadalommal szemben támasztott igényeket, elvárásokat is.
A tanulmány az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának forrásai alapján tárja fel a Kádár-korszak első két évének egyházpolitikai történéseit. Az eddig nem publikált történeti dokumentumok karakteresen világítják meg a drámai eseményeket.
A tanulmány a magyar diplomácia és katonai felderítés történetének alig ismert fejezetét eleveníti fel, Taróczy Nándor ezredes 1925-ben tett, titkos szovjetunióbeli útjáról, amelynek során románellenes alapon a moszkvai hatóságokkal tárgyalt.
Az 1922-ben Genfben kötött német–lengyel egyezmény kötelezte Németországot Felső-Sziléziában a kisebbségek jogainak biztosítására. Komoly jelentősége volt ennek a rendszernek a Német Nemzeti Szocialista Munkáspárt hatalomátvételét követő években. Vonatkozik ez különösen az 1935-ben elfogadott faji törvények hatálybalépését követő időszakra.