Románia európai uniós csatlakozása 2007-ben reális lehetőséggé vált. A csatlakozási fejezetek záradékaiban foglaltak teljesítése esetén az ország esélyt kap, hogy megkezdje felzárkózását Európa legfejlettebb régióihoz. Ez azonban nemcsak esélyt jelent, hanem veszélyt is. A felkészülésre rendelkezésre álló, történelmileg igen rövid idő alatt rengeteg fontos feladat vár megoldásra. A felkészületlenség miatt leginkább veszélyeztetett vidéki, elsősorban falusi lakosság számára 2007 tehát nemcsak valaminek a kezdetét, hanem eddig is nyomorúságos létüknek még rosszabbra fordulását is jelentheti.

Bővebben

A rendszerváltozás már az 1990-es évek elején a szocialista gazdaság szétesését, iparvállalatok, mezőgazdasági szervezetek, bányák tömeges csődbe jutását, bezárását hozta magával. Azonnal megjelent mindenütt – az ország északkeleti részén aggasztó mértékben – a munkanélküliség. A területi politika – kialakulatlan koncepcióval, intézményrendszerrel és igen korlátozott pénzeszközökkel – tűzoltó akciókkal igyekezett a munkanélküliség helyi problémáin enyhíteni.

Bővebben

A XX. század harmadik negyedében a hazai közgazdasági felsőoktatást kizárólagosan a Marx Károlyról elnevezett egyetem jelentette. Itt „készültek” a Dimitrov téri fiúk, akikről az a hír járta, hogy legfontosabb közlekedési eszközük a Duna partján kanyargó 2-es villamos, az egyetem épülete, az Országos Tervhivatal és a pártközpont (ma: Képviselői Irodaház) között. Az MKKE egyeduralma gyakorlatilag a hetvenes évek közepéig tartott.

Bővebben

DR. MUNDRUCZÓ GYÖRGYNÉ főiskolai docens, DR. SZENNYESSY JUDIT tanszékvezető főiskolai tanár. A cikk teljes, szerkesztetlen, színes változata letölthető. Bevezetés A 2001. január 15-én meghirdetett Széchenyi Terv egészségturizmus-fejlesztési programja nyertes pályázatainak sorsáról csak kevés információnk van, az elkészült objektumok üzemelési jellemzőiről és...

Bővebben

A magyar felsőoktatás a nemzetgazdaság és a nemzeti kultúra jól körülhatárolható része, ahol az állam feladatai világosan meghatározhatók. Az első a felsőoktatás törvényi szabályozása és államigazgatási irányítása. A második a felsőoktatás egészének állami finanszírozása. A harmadik az állami felsőoktatási intézmények fenntartása. Meggyőződésem, hogy a magyar felsőoktatás jelenlegi – meglehetősen zűrzavaros és kiegyensúlyozatlan – állapotából csak akkor juthatunk el a stabil és rendezett működés állapotába, ha ezt a háromféle állami szerepvállalást minden döntésben világosan megkülönböztetjük.

Bővebben

Dr. Botos Balázs főszerkesztő köszöntője

Bővebben