Aktuális gazdaságpolitika

  • Prugberger Tamás

Szempontok az új földtörvény vitaanyagának és a parlament által elfogadott szövegének értékeléséhez a nyugat-európai megoldások tükrében

Szempontok az új földtörvény vitaanyagának és a parlament által elfogadott szövegének értékeléséhez a nyugat-európai megoldások tükrében

A tanulmány bemutatja az új magyar földtörvény megalkotásának körülményeit, amire azért sor kellett, hogy kerüljön, mert az EU által megállapított derogáció lejárt. A szerző bemutatja a kodifikációs előkészületeket, majd a kodifikáció menetét, valamint kritikailag elemzi az új földtörvényt és az annak előzményét képező vitaanyagot. Mindezt a nyugat-európai agrárszabályozással történő összehasonlítás alapján teszi, kimutatva azt, hogy a magyar földtörvény előírásai a nyugat-európai joggal összhangban állnak.

Bővebben

  • Szegő Szilvia

A „cash and carry” pénzvilágától a többszintes pénzígérvényekig

A „cash and carry” pénzvilágától a többszintes pénzígérvényekig

A pénz társadalomgazdasági kommunikációs szimbólum, története több ezer éves. Amit modern pénzként tartunk nyilván, az csak 200-300 évet ölel fel. A pénz archaikus társadalmakban a közösséghez tartozást, a közösségnek tartozást szimbolizálta, pontosabban annak elismerését, hogy az egyén tartozik közösségének, amelybe beleszületett, gondjaiba vette. A pénz tehát közösségi termékként jött létre, és a közösség által elfogadott legfőbb szabályozó intézmény szakrális ereje révén vált elfogadottá. A pénzfejlődés legutóbbi szakaszában az állam, majd a bankrendszer erejére alapult a pénznek mint ígérvénynek az elfogadása.

Bővebben

  • Víg István

Magyar modell, növekedés és felzárkózás

Magyar modell, növekedés és felzárkózás

A gazdasági felzárkózás gyors és legalább egy évtizeden át fenntartható növekedést igényel. A dolgozat annak a modellnek a fő jellemzőit keresi, amely – négy ország tapasztalatai alapján – alkalmas lehet a gazdasági felzárkózáshoz szükséges növekedés biztosításához. Az elemzett országok tapasztalatai világosan mutatják a lehetséges utakat. Meglepő, hogy az ír és a kelet-ázsiai modell gyökerei azonosságokat is mutatnak.

Bővebben

  • Korencsi Attila

Versenyképesség és paradigmaváltás

Versenyképesség és paradigmaváltás

A versenyképesség növelése és tartós fenntartása nem nélkülözheti a közgondolkodás megújítását. Paradigmaváltás nem csak nemzeti keretek között történik, az erre való igény globális szinten is tetten érhető. Magyarországon a megújult alkotmányos keretek segítik a paradigmaváltást, a cél az, hogy a gazdaság eljusson a stabilitás, a fenntartható növekedés állapotába. Fel kell készülnünk arra, hogy azok a struktúrák, amelyek a mai világgazdaság keretéül szolgálnak, kiüresednek és fenntarthatatlanná válnak, s az lesz versenyképes, akinek van válasza és élhető modellje a megújulásra.

Bővebben

  • Rózsás Tamás

A stratégiai menedzsment gyakorlata jegybanki környezetben

A stratégiai menedzsment gyakorlata jegybanki környezetben

A válságot követő átalakuló környezetben a jegybankok feladatköre, környezete is megváltozott. A bővülő, illetve áthangsúlyozódó feladatkör és ezzel párhuzamosan a hatékonyabb működést a korábbinál még inkább megkövetelő környezet olyan új kihívásokkal szembesíti a jegybankokat, amelyek stratégiai válaszokat követelnek. Ennek megfelelően a jegybankok működésében a stratégiai menedzsment a korábbinál is fontosabb szerepet, nagyobb hangsúlyt kap. A következő tanulmány ezekre a változásokra tekintettel foglalja össze a jegybankok stratégiai tervezésének gyakorlatát egy számos jegybank képviselőinek részvételével nemrégiben tartott konferencia tanulságai alapján.

Bővebben

  • Parragh Bianka

A rendszerváltás befejezése A siker kapujában 25 év után

2010-ben Magyarország a gazdasági, társadalmi és politikai megújulás útjára lépett. A megújulási folyamat alapját az államháztartás tartós és strukturális egyensúlyhiányának felszámolása, az egységes, megújulni képes közpénzügyi gondolkodás, gazdaságpolitikai szemléletváltás, strukturális átalakítások, a hitelalapú fogyasztásra ösztönző politika felszámolása, változó feltételekre való gyors és hatékony válaszreakciók sora adja. A változási folyamat a társadalomtól is jelentős erőfeszítéseket igényel, valamenynyi gazdasági szereplőt beleértve.

Bővebben

  • Fricz Tamás

Átmenetek a kommunizmus- szocializmusból a demokráciába Kelet- és Közép-Európában

Átmenetek a kommunizmus- szocializmusból a demokráciába Kelet- és Közép-Európában

A szerző tanulmányában a kelet- és közép-európai demokratizációs folyamatokat vizsgálja a komparatív politikatudomány eszközeivel. Ennek kapcsán két alapvető kérdésre igyekszik választ keresni: 1. Hogyan szakaszolhatóak az átmenetek, és a diktatúrából a demokráciába való átalakulás milyen módon (forradalom, tárgyalás, háború stb.) zajlott le? 2. Milyen sajátos vonásokat mutatnak fel a kelet- és közép-európai átmenetek a demokratizáció harmadik hullámához tartozó más térségekhez képest? E két szempont alapján tipizálja az egyes országok demokráciáinak konszolidáltsági fokát, illetve áttekinti, hogy az átmenetek mely típusai voltak a legsikeresebbek, s hoztak létre stabil demokráciákat.

Bővebben

  • Bukovics István

A fenntartható „jó állam” paradigmája

A fenntartható „jó állam” paradigmája

A tanulmányban ismertetett szakmai elvek és a gyakorlati alkalmazásukat támogató számítógépes programrendszer alapján: 1. A „jó állam”-nak a Magyary Program 2012- ben lefektetett koncepciója explikálható, azaz egzakt matematikai-logikai eszközökkel egyértelműen eldönthető, hogy a jogalkalmazó hatáskörében álló kockázati tényezők mely együttes fennállása, illetve elmaradása bizonyul a jó állam megvalósulása szükséges és elegendő feltételének. 2. A „jó állam” explikált jogreprezentánsa minden logikailag lehetséges szigorításának, illetve enyhítésének gazdasági és pénzügyi hatáselemzése megadható.

Bővebben

  • Tomcsányi Pál

Az emberi igények jobb kielégítése az anyagi és szellemi értékek összehangolásával

Az emberi igények jobb kielégítése az anyagi és szellemi értékek összehangolásával

Az emberi élet minősége és jövőjének kilátásai a megelégedettséget lehetővé tevő „életstílus” (lifestyle) igények más megközelítésén, az anyagi és élményjavak megkülönböztetésén és helyes arányú fogyasztásán alapul. Az emberi lét célját és túlélésének lehetőségét a hit oldaláról, az anyagi és szellemi világ duális modelljével közelíti meg. Az embert jelenleg a Földön egyedüli szellemalkotó lényként felfogva, annak túlélését (megmaradását) és létét a szellemi alkotó funkciójának teljesítése mellett, az önérdekűség és birtoklási vágy uralmának csökkentésében és a humanitárius szolidaritás nagyfokú növelésében látja.

Bővebben

  • Spaller Endre - Sebők Katalin - Peredy Zoltán - Szenes Áron - Dévai-Veres Tímea

Jövőnk záloga: a tudásalapú gazdaság
Kutatás-fejlesztési és innovációs kitörési pontok az operatív programokban (2014–2020)

Jövőnk záloga: a tudásalapú gazdaság #br#Kutatás-fejlesztési és innovációs kitörési pontok az operatív programokban (2014–2020)

Az Európai Unió egyik legfontosabb prioritásként jelölte meg a kutatás, fejlesztés és innováció (KFI) erősítését. A Befektetés a jövőbe. Nemzeti Kutatás-fejlesztési és Innovációs Stratégia (2013–2020) c. dokumentum Magyarország gazdasági kitörési pontjaként fogalmazza meg az innovációt. Egyik alapvető, számszerűsíthető célja a kutatás-fejlesztésre és innovációra (KFI) fordított összegeknek a GDP 1,8%-ára való növelése hazánkban. A cél elérésének egyik legfontosabb ösztönzője lehet az európai uniós források pályázati úton történő bevonása a KFI-szektorban, amelynek eszközét az operatív programok jelentik.

Bővebben