By the end of 2011, comprehensive data were available on the fiscal expansive attempts Brussels had made in an effort to manage the crisis. Between 2008 and 2011, the developed EU Member States had given their banks EUR 4700 billion in state subsidy. When expressed as a ratio, this figure amounts to 36.7% of the total European GDP. There were no reservations when it came to saving car manufacturers either. The expected results however never materialised. It is common knowledge that the...

Bővebben

A 2011. év végére átfogó adatok álltak rendelkezésre Brüsszel fiskális expanziót alkalmazó válságkezeléséről. 2008 és 2011 között a fejlett EU-tagállamok 4700 milliárd euró állami támogatást adtak a bankjaiknak. Arányszámban kifejezve: az összes európai GDP 36,7 százalékát. Az autógyárak tekintetében sem voltak restek. A várt eredmények azonban elmaradtak. Mint az már közismert, nem lett gazdasági fellendülés, sőt, a válság tovább mélyült. Azóta is tart. Az eurózóna GDP-arányos adósságállománya az európai válság előtti utolsó „békeév”, a 2007. év adataihoz képest jelentősen megemelkedett. 66,3 százalékról 85,3 százalékra nőtt. Ismerve a körülményeket, és azt a tényt, hogy a görög válság, a spanyol, ciprusi bankmentések előtt vagyunk még ekkor jóval időben, a 20 százalékos adóssággyarapodás eléggé lehangoló. Az EU tétova, elhibázott, nem átfogó válságkezelése az összeurópai térséget gyengítette.

Bővebben

Vitathatatlan, hogy szükség mutatkozott az önkormányzati rendszer, az önkormányzati gazdálkodás megreformálására Magyarországon. A tanulmány célja az, hogy bemutassa a kormányzat által fokozatosan életbe léptetett önkormányzati reformintézkedések hatását az önkormányzatok vagyongazdálkodására nézve. A vizsgálat bemutatja az egyes hangsúlyos reformintézkedések hatását az önkormányzati vagyonelemekre nézve, és kiemeli, hogy a sikeres vagyongazdálkodás folytatásának érdekében gazdálkodási szemléletváltásra is szükség van az illetékes önkormányzati szervek és testületek részéről.

Bővebben

A tanulmány célja, hogy áttekintve az állam felsőoktatási szerepvállalását, megvizsgáljuk az állami tulajdon hatékonyságát és felválthatóságát más szerepvállalási formákkal. Az állami szerepvállalás melletti és elleni érvek kapcsán elemezzük ennek különböző lehetséges formáit: a szabályozást, irányítást, finanszírozást, az állami tulajdont és az állami megrendelést, illetve az állami szolgáltatásvásárlást. Az állam szerepvállalási formái közül kiemelten vizsgáljuk az állami tulajdon hatékonyságát, ezzel összefüggésben pedig a megbízó-ügynök viszony értelmezhetőségét az állami felsőoktatási intézmények esetében. Az állami tulajdon kapcsán feltesszük a kérdést, hogy az állam más szerepvállalási formákkal elláthatja-e hatékonyabban a közcélokat. Az állami tulajdon hatékonyságát a megbízó-ügynök viszony elemzésével is vizsgáljuk. Ennek során a rendszerváltás utáni három felsőoktatási törvény vonatkozó szabályait elemezzük. Fő hipotézisünk, hogy a közcélokat más – nem tulajdonosi – állami eszközökkel, illetve szerepvállalási formákkal akár hatékonyabban is el lehet érni.

Bővebben

A 2012 nyarán Tóth Gy. László, Lentner Csaba és Zárug Péter Farkas szerzői kollektívától a Kairosz Kiadónál megjelent fenti című könyvhöz Sárközy Tamás jogászprofesszor mondanivalóját hét téma köré csoportosítva szólt hozzá. A hét témakörben a szerző nem a könyvvel, hanem a könyv által tárgyalt kormányzati tevékenység egyes megnyilvánulási formáival és döntéseivel, valamint hazai és nemzetközi kihatásaival foglalkozik, kritikailag értékelve azokat. Ez az írás Sárközy nézeteit elemzi ugyancsak kritikailag az alapul szolgáló könyv szemléletén keresztül.

Bővebben

Dr. Zsarnóczai Sándor, a Közgazdasági Szemle főszerkesztője, mint a fényes szelek nemzedékének jeles alakja, hosszú évtizedek alatt jelentős tudományos szakmai, oktatói, kutatói és közéleti tevékenységet folytatott azért, hogy a magyar társadalom a szovjet központi tervutasításos rendszerből eljuthasson a szabad piacgazdaságú társadalmi-gazdasági berendezkedés irányába. Ezen az úton következetesnek kellett lenni, mivel számos nehézséget kellett leküzdenie, amely elsősorban a diktatórikus szovjethatalom kemény fellépéséből következett, és amely hatalom a legkisebb kritikát is durván elnyomta. Ebben a harcban nyilvánvalóan csak egy általános és teljes körű társadalmi-gazdasági átalakulással lehetett győzni. Dr. Zsarnóczai Sándor tevékenysége és munkássága ehhez a nagy változáshoz vitt közelebb.

Bővebben

Az oszmánok kiűzését követő betelepülések után a Kárpát-medence nemzetiségi képe rendkívül sokszínű lett, az etnikumok és a nyelvek területi eloszlása viszonylag rövid idő alatt jelentős változáson ment át. A gyors átalakulás, illetve a háborús időszakokat lezáró tárgyalásokhoz támpontokat és érveket nyújtó népességi, néprajzi térképek (nem egyszer sajnos csak vélt) fontossága magyarázza, hogy hazánkban nagy számban készültek etnikai térképek. Az adatok bemutatására, a folyamatok szemléltetésére a szerkesztők eltérő, nem egyszer kísérletező kartográfiai megoldásokat alkalmaztak. A tanulmány korszakokra bontva ismerteti azokat a fontosabb térképes forrásokat, amelyek az utóbbi kétszáz év etnikai tarkaságát mutatták be, és ezeket kiegészíti az adott időszakra jellemző nemzetiségi adatokkal.

Bővebben

A tanulmány a demokratikus politikai kultúra pilléreinek alakulását mutatja be a civil társadalom (ct.) szintjén. Az első részében leírjuk a „csonka civil társadalom” történetét a tekintélyuralmi rendszerek idején (1949–1989), majd elemezzük a ct. újjáépítését az új demokráciában (1990–2010). Számokkal alátámasztjuk, hogy túl alacsony a politikai részvétel, a társadalom bizalma a politikai intézményekben, valamint a politika világába való bekapcsolódás. A legfontosabb konzekvencia mindebből, hogy a ct. rekonstrukciója nem egy egyenes vonalú fejlődés volt, hanem ciklikus változások sora, melyek hol erősítették, hol gyengítették a civileket. A két évtized demokráciájában végbement változások összességükben növelték a ct. erejét, kiterjedtebbé tették hálózatát, de intenzitása továbbra is viszonylag alacsony szinten maradt. A polgári kultúra kialakulásához hazánkban még sokkal hosszabb időre van szükség.

Bővebben

A magyar Alkotmánybíróság alkotmánymagyarázó gyakorlata az úgynevezett „láthatatlan alkotmány” elvein alapul 1989 óta. A láthatatlan alkotmány elve jelenti a korábbi történeti „íratlan” alkotmány örökségének tagadását, de ugyanakkor a kommunista alkotmány törvényes (legitim) alkotmányként való elfogadását; jelenti a hatályos alkotmány szövege megváltoztatásának hatalmát az Alkotmánybíróság által; jelenti a kett?s mérce alkalmazásának elfogadását, korlátlan monetarizmus engedését; továbbá az Alkotmánybíróság által követett „értéksemleges” filozófiát. Ez a relativizmus és az antagonizmus filozófiája. Az új magyar Alaptörvény a természetjogi alapokon nyugszik. A törvényhozó hatalom kinyilatkoztatta, hogy a kommunista alkotmány törvénytelen. A Magyar Országgy?lés kifejezte szándékát arra, hogy a modern jogállam keretein belül megteremti a törvényes/legitim kapcsolatot, a jogfolytonosságot az íratlan, történeti alkotmány, valamint az Alaptörvény között. Az Alaptörvény védi a nemzeti vagyont. Sajnálatosan az Alkotmánybíróság inkább a láthatatlan alkotmány elveit és a korábbi alkotmány (1949/1989–2012) elveit követte, mint az Alaptörvény meghatározásait. Ez konfrontációhoz vezetett az Alkotmánybíróság és az alkotmányozó hatalom között. Az Országgy?lés az Alaptörvény negyedik módosításában (2013. március 25.) kinyilatkoztatta és meger?sítette álláspontját az Alaptörvénnyel kapcsolatban.

Bővebben

Napjainkra az Európai Unióban kialakulóban van az integrált klíma- és energiapolitika. A cikk rövid összefoglalót tartalmaz az ENSZ klímapolitikájának és az EU energiapolitikájának fontosabb állomásairól. Mindkettő alaptézisévé és egyúttal általános közfelfogássá vált, hogy az éghajlatváltozás (globális felmelegedés) az emberi tevékenységgel összefüggő szén-dioxid-kibocsátás következménye. Ezért az energiapolitikán belül kiemelt prioritássá vált a szén-dioxid-kibocsátás mindenáron való csökkentésének követelménye. Ezzel az energetika veszélyes tévútra került. Az említett közfelfogással szemben egyre határozottabban lépnek fel az ún. szkeptikusok. A kialakuló állóháborúnak magyar vonulata is kialakult.

Bővebben

A múlt évben írt tanulmányunkban a globalizálódó energetikai világfolyamatokba illesztve került elemzésre a rendszerváltozás utáni Magyarország energiapolitikája. Ebben a cikkben az elmúlt másfél év hazai eredményeit és a továbblépés lehetőségeit európai uniós és nagypolitikai kitekintésben – az első Fidesz-kormány tevékenységére is visszatekintve – elemezzük.

Bővebben

Az ortodox válságkezelési mód, a megszorító intézkedések hívei szerint a kormányzati kiadások jelentős csökkentése elsősorban azzal fejti ki pozitív hatását, hogy megváltoztatja a jövőbeni várakozásokat a kormányzati kiadások és az adók alakulását illetően, és ennek következtében ösztönzi a magánszektor fogyasztását, és végső soron a gazdaság bővülését. Görögországban ezzel szemben a megszorító intézkedések végzetesen felgyorsították a gazdaság zsugorodását, különösen azért, mert korábban a gazdasági növekedés egyik fő motorja a háztartási fogyasztás volt, és ezt csökkentette drasztikusan a kormány, aminek következtében még mélyebb válságba taszította az ország gazdaságát és lakosságát.

Bővebben

A gazdaságpolitika céljaként (mágikus négyszög) a növekedést, foglalkoztatást, az infláció féken tartását és a külső egyensúly biztosítását szokták megjelölni. A cikk megkülönböztet funkcionális és ágazati politikákat. A gazdaságpolitikát különböző szinteken értelmezi. A világban érvényesülő gazdaságpolitika a domináns gazdaságok politikája, de nemzetközi intézményrendszeren keresztül valósul meg. Integrációs szinten még több intézményi elem van, s konkrétabb célok fogalmazódnak meg: a KGST-ben az autarkia, az EU-ban a közös piac és agrárellátás, a gazdasági-pénzügyi unió. Országszinten – hazánkban – a konzisztens gazdaságpolitika hiánya konstatálható. Egy dolog jelentkezik folyamatos célként: a nemzetközi fizetőképesség fenntartása. Az eszközöket többnyire ennek rendelik alá. A cikk kiemel néhány ágazatot, s annak gazdaságpolitikai súlypontjait elemzi. Rámutat az ágazati politikák ös.- szekapcsolódására, együttes keretben való kezelésük szükségességére.

Bővebben

Az arab tavasz eseményei arra irányították rá az afrikai államok közvéleményének figyelmét, hogy a szociális feszültségekkel terhes, sok esetben örökölt szerkezeti gyengeségeket magukkal cipelő, máig az adósságspirál gyötrelmeit átvészelni igyekvő afrikai társadalmak nem képesek megfelelő mennyiségű és minőségű munkát kínálni a felsőfokú diplomákkal rendelkező fiataljaik számára. Amellett, hogy e probléma gyökere mégiscsak a kontinens országainak gazdasági küzdelmei körét jelentik, a felsőoktatás kapcsán felmerül a képzési programok relevanciájának, a munkaerőpiac kívánalmainak megfelelő programok meglétének kérdése is. Miközben az afrikai országok kormányai azon dolgoznak, hogy az oktatási szektort a lehető legjobban megnyissák, kiterjesszék a társadalom különböző csoportjai, rétegei számára, meg kell küzdjenek azzal a helyzettel, hogy nincs megfelelő oktatási infrastruktúrájuk, valamint a fenntartható működés feltételei sem garantáltak hosszú távon. Minden afrikai ország vezetése, és a kontinens szervezetének tekinthető Afrikai Unió is egyet tud abban érteni, hogy az éves költségvetések számottevő részét kell oktatásra – azon belül is egyre inkább felsőoktatásra, kutatásra, valamint innovációra és K+F-re, melyben az egyetemek szintén érintettek (lehetnek) – fordítaniuk annak érdekében, hogy a hosszú távú afrikai fejlődés elérhetővé váljon. Mindehhez pedig a különböző felsőoktatási rendszerek összhangját, a programok harmonizációját, az elismertetések és minőségi elvárások közelítését meg kell oldania az afrikai országok közösségének. A tanulmány a történeti áttekintést követően a magyar felsőoktatás számára is releváns elemzését ajánlja az átalakulóban lévő afrikai felsőoktatási rendszereknek.

Bővebben

This is an analysis of the current features of the global market, defining the key directions of developing an effective educational policy in the Ukraine and ways to accelerate the export of educational services.

Bővebben

The article analyzes the state of employment of the rural population in the Ukraine, and outlines the ways for shaping economic prerequisites of its social protection against unemployment.

Bővebben

Features of the modern global education market and the process of integration into the European educational area are analyzed; and the key trends in shaping an effective education policy in the Ukraine are defined.

Bővebben

Trade in mechanical and electronic products accounts for nearly 60% of China’s foreign trade. The export of mechanical and electronic products in China gradually develops into two systems: one is general trade relying on the domestic industry, and the other is processing trade based on an international industry transfer, and the two systems constitute the dual structure of China’s trade in mechanical and electronic products, and support rapid growth in China’s trade for mechanical and electronic products. By a comparative analysis of the basis of the dual structure of trade in mechanical and electronic products, the types of enterprises, the product and market structure and through the discussion of the influence of the dual structure of trade growth, international competitiveness and the size of surplus, one can conclude that the government should adopt different policies for different trade systems.

Bővebben

Németország déli tartományai, Baden-Württemberg és Bajorország (Bayern) nemcsak a német államon belül, hanem az országhatárt messze átlépve is komoly politikai, gazdasági és kulturális hatást fejtenek ki. Ennek a szerteágazó kapcsolatrendszernek egyik kiemelkedő része a Duna-térségben zajlik. A tanulmányban megvizsgáljuk a két tartományt a Duna-térséghez kötő történelmi, kulturális kapcsolatokat, továbbá elemezzük napjaink politikai-gazdasági együttműködési törekvéseit, hozzájárulva ezzel a tartományok releváns motivációinak feltárásához is. A tanulmány célja, hogy bemutassa a tartományok Duna-térség országaival való két- és többoldalú kapcsolatait, bizonyítva, hogy a terület kiemelt jelentőséggel bír mind Baden-Württemberg, mind pedig Bajorország számára. A téma aktualitására való tekintettel a tanulmányban megvizsgáljuk az európai Duna-stratégiához való kapcsolódási pontokat is, értékelve annak szerepét a délnémet tartományok pozicionálása szempontjából.

Bővebben

A Balkán legkisebb népe birodalmak fojtogató ölelését túlélve csupán a 19. század utolsó harmadában ébredt nemzeti öntudatra, a szomszéd népek beolvasztó törekvései hatására. Azóta vívja szakadatlan harcát a vallási, földrajzi megosztottság és a „pártfogó” hatalmak képmutató paternalizmusa ellenében. A tanulmány ezt a küzdelmet követi nyomon, a török hódítástól a koszovói „árnyéktársadalom” 2008. évi függetlenedéséig, második hazává válásáig. Kiemelve törhetetlen élni akarásukat, amely a fegyveres küzdelmet is vállaló szabadságszereteten, az összefogás képességén és a szapora gyermekvállalás áldozathozatalán alapul.

Bővebben

A tanulmány az elmúlt két esztendő fejleményei nyomán leírja, milyen hatást gyakorolt az Európai Unió 2011. március 3-án életbe lépett harmadik energiacsomagja a volt szovjet érdekszféra utódállamainak politikai, gazdasági életére, és milyen ellenlépésekkel próbálkozik a Gazprom, hogy megtartsa Európa földgázellátásában szerzett dominanciáját.

Bővebben

A tanulmány arra tesz kísérletet, hogy felvázolja a David Cameron által bejelentett népszavazási terv politikai kontextusát és történelmi hátterét. A szerző először magát a beszédet tekinti át, a hangsúlyozott szempontokat és értékeket, majd a népszavazás tervének belpolitikai fogadtatását elemzi. Ennek során megvizsgálja a konzervatívok, a Munkáspárt, a koalíciós partner, a liberális demokraták és az EU-tagságot ellenző Függetlenségi Párt első reakcióit. A tanulmány utolsó részében a szerző a jeles konzervatív filozófusnak, Roger Scrutonnak a nemzetállam védelmében felsorakoztatott érveivel igyekszik magyarázni a brit konzervatívok euroszkepticizmusát.

Bővebben

Báger Gusztáv 2011-ben az Akadémiai Kiadónál megjelent – a nemzetközi pénzügyi intézmények és Magyarország kapcsolatát bemutató – szakkönyve után 2012-ben ismét újabb magas színvonalú alapművel gazdagította a hazai tudományos szakirodalmat. A Polgári Szemle hasábjain most bemutatott könyve a korrupció elleni küzdelem elméleti megalapozására és a gyakorlati alkalmazás követelményeire fókuszál, és tudatosan épít az Állami Számvevőszék Kutató Intézetében végzett kutatások eredményeire, valamint az ÁSZ sokoldalú ellenőrzési és felmérési tevékenységének tapasztalataira. 2008-ban írtam a Báger professzor 70. születésnapjára megjelent emlékkönyvben: Báger Gusztávot a lényegre törő, könnyen érthető írás- és előadásstílus jellemzi. Diákok, kollégák, a kortársai, akik az ő aurájában vagyunk, így „már fél szavakból is megértjük egymást”. Reméljük, e most bemutatott könyve is mihamarabb az állam- és közigazgatás-tudományi képzési szakterületek művelőinek, hallgatóinak megbecsült, hasznos olvasmánya lesz a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen és további számos jog- és gazdaságtudományi felsőoktatási intézményben.

Bővebben

A kiadvány az Economics of Sustainable Agriculture (magyarul a Fenntartható mezőgazdaság közgazdaságtana) címmel, negyedik alkalommal jelent meg. A folyóirat önálló tudományos kutatásokra alapozódó tanulmányokból áll. Jelen kiadvány széleskörűen elemzi az egyes főbb kutatási területek közgazdasági, agrárközgazdasági, regionális gazdasági, környezetgazdasági és statisztikai összefüggéseit, a 21. század elejének legaktuálisabb, tudományos elemzésekre számot tartó gazdasági-társadalmi változásait, elsődlegesen környezetvédelmi szempontból.

Bővebben

2010-es választások után Magyarországon átfogó átalakítás kezdődött meg. Az 1989-ben felállított, az MSZMP utódszervezetét is befogadó politikai berendezkedés a választásokon leváltásra került, továbbá két rendszerváltó párt (MDF, SZDSZ) kibukott a magyar politikai életből. 8 év elhibázott gazdaság- és nemzetpolitikája után, az Orbán Viktor által vezetett polgári kormány teljes gazdasági, pénzügyi, morális és politikai válságban vette át az ország irányítását. Teljes körű átalakításra volt szükség, és mivel a korábbi rendszer elemei „elrohadtak”, az átalakítások olyan csoportok hatalmát és befolyását szüntették meg, akiket felelősség terhelt a válság kialakulásáért, illetve igénytelenül szemet hunytak felette. Voltak olyan csoportok is, és ez még az előbbieknél is rosszabb, akik profitáltak Magyarország nyomorából. A polgári kormány saját hite, filozófiája és a magyar történelmi tapasztalatok alapján elkezdte rendbe tenni az országot. Emiatt a rendszerváltás időszakában sem látott nemzetközi „össztűz” alá került az ország, sok eddig „partnerként” gondolt nemzet fordult el tőlünk, és tették mindezt úgy, hogy meg sem vizsgálták az objektív körülményeket. A könyv a 2012. május végéig bekövetkezett eseményeket vizsgálja meg, három különböző szakértő meglátása szerint. A könyv három része teljesen különböző egymástól, mivel a szerzők szakmai (de nem értékrendi) értelemben különböző területekről jöttek, és ez pozitívan hatott a könyvre, mivel három teljesen eredeti és szakmailag megalapozott elemzést ismerhetünk meg e könyv jóvoltából.

Bővebben