2012. június - 8. évfolyam, 1-2. szám

A tartalomból, olvasókhoz, szerzőkhöz…

A fejlett piacgazdaságok adósságválsága kapcsán kiújult bizonytalanság az üzleti és pénzügyi státusok további romlásához vezetett, amely világszerte érzékelhető. Magyarország főbb kereskedelmi partnerei, a fejlett európai uniós tagországok körében különösen. Ennek következtében hazánkban sem alakultak még mindig úgy a gazdasági folyamatok, ahogy azt elterveztük, és annak tükrében, ahogy a befektetett erőfeszítéseink alapján alakulniuk kellene. Mondhatni, az évtizedeken át fejlett világnak kikiáltott országok halmaza már-már visszahúz bennünket, így csak magunkra számíthatunk, ezért saját jogon vitt gazdaságpolitikát folytatunk, és egyidejűleg a tőlünk keletre lévő gazdasági térségekben keresünk új szövetségeseket, üzleti partnereket. A romló nyugati külpiaci konjunktúra ellenére is a lehető legkedvezőbb gazdasági növekedés elérését célozzuk, de olyat, amiből a társadalom tagjai, a családok is növekvő mértékben részesednek. Bennünket csak olyan gazdasági növekedés motiválhat, amely a gyermekeket nevelő családok szintjén is érezhető. Így ha akár alacsonyabb is a nemzetgazdaság teljesítménye, de legyen érezhető a javulás a közállapotokban, az újjászervezett államigazgatás szintjein, a közszolgáltatás, kiváltképp a társadalom tagjainak életminőségében.

Bővebben


Objektív

  • Szabó István

Önkormányzati feladatellátási modellek a megyei jogú városok önkormányzatainál

http://www.hbmo.hu/

A magyar közszektort hagyományosan intézménycentrikus közfeladatellátás jellemzi, ennek ellenére jelentős a költségvetésen kívüli feladatellátás térnyerése a hazai önkormányzati gazdaság működésében. A költségvetésen kívüli feladatellátás legfontosabb szereplői – a nonprofit szervezetek mellett – az önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok. Az általuk nyújtott szolgáltatások túlnyomóan díjfizetéssel érhetők el, az árhatóság sok esetben (a kutatás lezárásának időpontjáig) az önkormányzat. A megyei jogú városok körében végzett kérdőíves felmérés válaszai megerősítik e tényt. Úgy gondolom, hogy az önkormányzati tulajdonban lévő társasági kör a mainál lényegesen nagyobb figyelmet érdemel. A kutatás keretében végzett felmérés szerint számos közfeladat ellátása (városi tömegközlekedés, közterület-fenntartás, ivóvíz-biztosítás, szennyvíztisztítás, távhőszolgáltatás, kommunális hulladékgyűjtés és elhelyezés) döntően ilyen keretek között zajlik. A fokozott figyelem azért is fontos, mert az önkormányzatok működtetésre átadott vagyonának döntő része e gazdasági társaságokhoz került. Ezen cikk megírása a kutatás egyes részeredményeinek bemutatását szolgálja.

Bővebben

  • Szmodis Jenő

A jog és gazdaság néhány összefüggéséről

A jog és gazdaság néhány összefüggéséről

Napjainkban, amikor szinte soha nem tapasztalt módon érzékeljük a politikai-jogi szféra sajátos birkózását a gazdasági szférával és annak gyakran ellenőrizhetetlenné váló folyamataival, különösen időszerű röviden áttekintenünk e két terrénum kapcsolatát a tudomány területén. A magyar belpolitikai törekvések – ideológiai szempontoktól sem mentes – nemzetközi gazdasági korlátait éppúgy a bőrünkön érezzük, mint az EU döntéshozóinak a görög válságként aposztrofált, ám annál sokkal mélyebb gyökerű jelenséggel való hadakozását.

Bővebben

  • Raisz Anikó

GMO-támadás, mint az agresszió újabb formája?

http://www.flickr.com/photos/gruene_bawue/

Jelen tanulmány hipotézise értelmében a GMO-támadás az állami szuverenitás súlyos megsértésének minősül, és az állammal szemben alkalmazott erőszak egyik formája. Érvelésünk értelmében ezért az agresszió – egyébként is túlzottan szűkre szabott – fogalmát kellene bővíteni ahhoz, hogy a GMO-támadás megfelelő helyet kapjon a nemzetközi jogban. A fentiekben azt hangsúlyoztuk, hogy az agresszió-fogalom körüli kérdések nem most merültek fel, hanem már évtizedekkel ezelőtt. A fogalom bővítésének lehetősége-szükségessége ma főként két irányban lenne kívánatos: egyrészt a ki?, másrészt a hogyan? tekintetében; azaz nem feltétlenül csak állam lehet az elkövető.

Bővebben

  • Járosi Márton - Kacsó András

A nemzeti energiapolitika eredményei és esélyei

http://www.mavir.hu/

A vezetékes energiaszolgáltatások természetüknél fogva közérdekűek; nagy fogyasztói csoportok minden tagjának szüksége van rájuk, életkörülményeiket alapvetően befolyásolják, vagyis társadalmi jellegűek. Ezért a fogyasztói érdekvédelmet a közösséget képviselő városi önkormányzatnak vagy az államnak kell ellátni: az energiapolitika a közösség védelme, állami/önkormányzati hatalmi felelősségvállalás a közösség energiaellátásáért. Ezt a felelősségvállalást szorító külső politikai/gazdasági körülmények között kell megvalósítani a második Orbán-kormánynak. Mára lehullott a globalizmus álarca, minden gondolkodó (szak)ember számára nyilvánvalóvá vált, hogy az ország fennmaradásának feltétele új alkufeltételek megteremtése az energetikát is befolyása alatt tartó „világerőkkel”. Az energetika csak egyik arcvonala annak a „szabadságharcnak”, amelyet meg kell vívnunk. Az energetikában elsősorban az Európai Unió hatalmasai szorongatnak bennünket, ezért mindenekelőtt ezt az erőteret kell felmérnünk és elemeznünk.

Bővebben

  • Csermák Károly

Az Új Széchenyi Terv lakáspolitikája

Az Új Széchenyi Terv lakáspolitikája

A 2011 januárjában útjára indult Új Széchenyi Terv (ÚSZT) új reményeket élesztett fel. Elődjéhez, a Széchenyi Tervhez (SZT) hasonlóan, olyan nagy ívű gazdaságélénkítő programot tartalmaz, amely hét prioritás köré szerveződik: Gyógyító Magyarország – Egészségipar; Megújuló Magyarország – Zöld gazdaságfejlesztés; Otthonteremtés – Lakásprogram; Vállalkozásfejlesztés – Üzleti környezet fejlesztés; Tudomány – Innováció – Növekedés; Foglalkoztatás; Közlekedés – Tranzitgazdaság. Ezek közül is állandóan napirenden szereplő hangsúlyos kérdés a lakásügy mindenkori helyzete, aktuális kérdései, a szükséges teendők, újragondolt koncepciók, a széles spektrumú igények kielégítése stb. Trivialitás, hogy a „lakásügy” a politikai-társadalmi, gazdasági berendezkedéstől függetlenül valamennyi ország kiemelt feladatai közé kell, hogy tartozzon.

Bővebben

  • Veres Pál

A költség-haszon elv értelmezhetősége a hazai felsőoktatás finanszírozásában

http://www.flickr.com/photos/chelmsfordblue/

A felsőoktatás tömegesedése közvetlen és szoros összefüggésben van az állampolgárok várakozásainak, a munkaadók igényeinek a változásával. A munkaadók oldaláról a globális verseny, az innovációs kényszer, a szolgáltatások súlyának folyamatos növekedése növelte a felsőfokú végzettségekben megtestesülő kompetenciák iránti igényt (elméletileg és módszertanilag jól megalapozott, komplex feladatok megoldására képes, teamben dolgozni és irányítani is képes, önálló és felelősséget viselő, innovatív munkaerő iránti igény). A társadalom, a családok a felsőoktatást az életpálya, a karrier szempontjából egyre inkább alapvető feltételnek tekintik. Egy kevésbé fejlett, anyagi erőforrásokban kevésbé bővelkedő ország számára az úgynevezett tudásalapú társadalomban a tudás, mint megújuló erőforrás, az egyének, családok és a társadalom szintjén is a haladást és a jólétet biztosíthatja a versenyképesség révén.

Bővebben

  • Szegő Szilvia - Giday András

A forint külső vagy belső leértékelése – nincs harmadik út

http://www.flickr.com/photos/13519089@N03/

A cikk célja az, hogy egybevesse a forint belső, illetve külső leértékelésének hatásait, következményeit. A belföldi jövedelmek csökkentését okozó államháztartási kiigazító intézkedések lényegében a forint belső leértékelését jelentik. Vagyis jövedelmünk kevesebbet ér, mint korábban (az adóterhek növekedése, az egészségügyi kiadások és nyugdíjkiadások csökkentése stb. következtében). A forint külső leértékelése ezt a hatást egy áttételes rendszeren keresztül váltja ki, miközben áttételek nélkül hozza kedvezőbb helyzetbe a hazai termelőt a külföldivel szemben. Ezzel csökkenti a két forintérték különbözetére játszó spekulációt és annak romboló hatását a forintra. Cikkünkben bemutatjuk a kétféle leértékelést, minek során összehasonlító elemzést végzünk, egybevetve az érintett szereplőkre gyakorolt hatásokat. Ez a módszer alkalmas arra, hogy feltárjuk a kétfajta eljáráshoz fűződő eltérő érdekeket.

Bővebben

  • Bencsik Gábor

A negációk népe, avagy a közép-európai cigány történelem strukturális keretei

http://www.flickr.com/photos/paukrus/

A cigányság körül bajok vannak. Súlyos bajok. Ez a kijelentés nem valamelyik fél felelősségét állapítja meg, csupán magát a nyilvánvaló tényt. A cigányság érdemi, tömeges, belátható időn belül bekövetkező integrációja nélkül Magyarország számára nincs kibontakozás. Ám a társadalom betegségeire is igaz, ami az egyénére: érvényes, megalapozott, az ok-okozati viszonyokat tisztázó diagnózis nélkül nincs eredményes terápia. Akár tetszik majd az eredmény, akár nem, meg kell ismernünk, fel kell tárnunk a valóságot, hogy az így szerzett ismereteink birtokában változtatni tudjunk rajta. És ez már a felelősségről szól, mindnyájunk felelősségéről.

Bővebben

  • Samu Mihály

Az önrendelkezési jog és érvényesítésének gondja – világprobléma

Az önrendelkezési jog és érvényesítésének gondja – világprobléma

Bibó: „A tisztán látó, bátor és demokratikus politika teheti meg, hogy maximális lehetőséget nyújt a kisebbségnek a meglevő kereteken belül, és saját kezdeményezéséből megvalósítja a legszuverénebb kisebbségi követeléseket, amivel azonban vállalja az esetleges elszakadás kockázatát.” Ez a tétel az önrendelkezési jog következetes érvényesítése érdekében a humanitás követelményeinek felel meg.

Bővebben

  • Prugberger Tamás

Az Európai Unió és az IMF reflexiója az Orbán-kormány politikai törekvéseire, és mindennek hazai kormányszimpatizáns objektívnek szánt értékelése

Az Európai Unió és az IMF reflexiója az Orbán-kormány politikai törekvéseire, és mindennek hazai kormányszimpatizáns objektívnek szánt értékelése

Tekintettel arra, hogy az USA mögött álló globalista neoliberális gazdasági erőknek az jönne jól, ha Európa is az USA-hoz hasonlóan Európai Egyesült Államokká alakulna, ezért abban, hogy az EU bizottsága is ennek kialakítására törekszik, belejátszik az USA külpolitikája, amelynek hatására a bizottság összetétele ennek megfelelően alakult. Az Orbán kormány nemzeti öntudatra és az ország anyagi függetlenségére itt bemutatott politikája keresztezi ezeket a szándékokat. Ezért is indult összehangolt pénzügyi-gazdasági és nacionál-rasszista-fasisztoid diktatúrával vádoló politikai támadás Orbán és kormánya ellen. A magyar kérdésnek az EU Parlament januári tárgyalásán felszólaló szocialista–zöld koalíció képviselői az abszolút ellenséges elfogultságon kívül szánalmas felkészületlenségről és demagóg mellébeszélésről tettek tanúságot. A felszólalások mindegyike manipulált és felszínes újsághírekre alapozott, és a hatalmát vesztett magyar balliberális nómenklatúra alaptalan és felfújt vádaskodásait ismételgette. Ennek alapján hozta meg a Magyarországot elmarasztaló határozatát az EU Parlament szocialista–zöld többsége, amelyen belül az ide tartozó magyar képviselők is abszolút rosszhiszeműen az ország elmarasztalása mellett szavaztak.

Bővebben


Nemzetközi tájoló

  • Suha György

A gazdaságdiplomácia átalakulása

http://www.flickr.com/photos/tomhilton/

Jelen folyóirat hasábjain idén publikált, kiváló írások egy része az átalakuló gazdasági erőterek problematikájával, a folyamatok modellezésével foglalkozott. Ebben az összefüggésben talán nem érdektelen közelebbről vizsgálni a diplomácia és a gazdaság kölcsönösségen alapuló dinamikáját, a bűvös, misztikus „gazdaságdiplomácia” fogalom 21. századi értelmezését.

Bővebben

  • Gereben Ágnes

Amiről a „halál kufárának” pere szól

http://www.flickr.com/photos/icrontic/

A világgazdaság nem elhanyagolható szegmensét alkotja az illegális fegyverkereskedelem és az annak busás hasznából eszközölt, többnyire szintén illegális célokat szolgáló befektetések sora. Tucatnyi ország titkosszolgálata mellett ezért kíséri hónapok óta megfeszített figyelemmel a gazdaság számos szereplője is a Thaiföldön csapdába csalt, majd az Amerikai Egyesült Államokba toloncolt Viktor But sorsát. A fogoly a leghíresebb a hét „fegyverbáró” közül, aki két évtizede a volt Szovjetunió fegyverarzenáljaiban rekedt, sok milliárd dollár értékű kézifegyvert, tankot, rakétát, sőt tengeralattjárót, helikoptert és harci repülőgépet eljuttatja az öt kontinens válságövezeteiben egymás ellen harcoló csoportoknak. Csupa olyan országba, ahová az ENSZ embargója miatt szigorúan tilos fegyvert szállítani.

Bővebben

  • Botos Balázs

Ciprus: Európa és Törökország között

http://www.flickr.com/photos/glenbowman/

Ciprus Európa, Ázsia és Afrika találkozási pontján fekszik, pozíciója évezredek óta stratégiai jelentőségű. A sikeres és a szigeten hosszabb-rövidebb ideig uralkodó civilizációk gazdag öröksége ma kétségkívül Ciprus egyik vonzereje, hiszen az érdeklődők görög, föníciai, asszír, római, bizánci, luzitán, velencei, oszmán és angol idők emlékeivel egyaránt találkozhatnak.

Bővebben

  • Koller Boglárka

Duna-völgyi identitás – Az Európai Duna Régió Stratégia lehetőségei

http://www.flickr.com/photos/24736216@N07/

Az Európai Duna Régió Stratégia megvalósítása épphogy csak elindult. Így a Duna mentén élők közös kollektív identitásának létrejötte egyelőre csak elképzelés. Amennyiben azonban a stratégia megvalósításának első pozitív jeleit a tizennégy részt vevő államban élő egyének is érzékelik majd, ez lehetőséget teremthet arra, hogy szorosabb kötődés alakuljon ki közöttük. E folyamat azonban hosszú időt vesz igénybe, és ahogy e tanulmányból is kiderült, ebben mind a felülről kitalált és létrehozott programoknak, kezdeményezéseknek, mind az alulról történő építkezésnek létjogosultságuk van. A Duna-völgyi identitásnak a polgárok többes identitásstruktúrájában a már meglévő lokális, régiós, nemzeti és európai identitáselemek mellett, illetve között van a helye, tehát nem várható hogy bármelyik meglévő kötődés helyébe lépne. A tizennégy tagot számláló Duna makrorégió túl hatalmas és heterogén térség ahhoz, hogy közvetlenül elérje az itt élőket, ezért az identitásépítés stratégiája csak kisebb területi egységeken, valamint kulturális közösségeken keresztül valósulhat meg.

Bővebben

  • Kun Miklós

Sztálin alkonya

http://www.flickr.com/photos/unorthodoxy/

A szovjet politikai vezetők az idő múlásával, főleg a Joszif Sztálint 1945 őszén ért agyvérzés és szívroham után, egyre gyakrabban gondoltak arra, hogy a diktátor elhasználódott szervezete bármikor felmondhatja a szolgálatot. A Kreml hatalmi folyosóin a háború után egymást érték az utódlással kapcsolatos véd- és dacszövetségek, amelyek némelyike szertefoszlott, még mielőtt igazán létrejött volna. Úgy látszott, még Sztálin betegsége idején megalakul a Malenkov–Berija, valamint a Molotov–Mikojan „tengely”. Az egymással rivalizáló országnagyok azonban igazából még zászlót sem bontottak, amikor 1945 decemberében a Kreml ura visszatért Moszkvába a fekete-tengeri nyaralójából, és besúgóitól értesült a távollétében történtekről. Néhány hónap alatt sorra „levadászta” mind a négy legbizalmasabb munkatársát, akikkel az „ötök” informális testületében addig az egész hatalmas országot kormányozta.

Bővebben


Hagyományaink nyomában

  • Vehrer Adél

Téltemetés szalmabábuval

http://tudasbazis.sulinet.hu - Karácsony István

Európa minden népénél ismeretesek a tél eltemetését, kiűzését jelképező szokások. Ezek valamelyik tél végi vagy tavasz eleji naptári ünnephez kötődnek. A téltemető rítusok közül leggyakoribbak azok, amelyek során valamely rongyokból és szalmából készített bábut kiűznek a faluból, hogy az a telet is elvigye magával. Lehet ez egyébként más, a telet, a hideget megszemélyesítő tárgy is. Ezen szokások elterjedési területe a környező országokon kívül egészen Észt-, illetve Oroszországig húzódik. A szokások időpontja változó, szilveszterkor, farsangi, illetve böjti időben is előfordulhattak (pl. farsangtemetés, bőgőtemetés).

Bővebben


Magyar ecsettel – könyvrecenziók

  • Lentner Csaba

Gondolatok Mezey Gyula: Közigazgatási menedzsment című könyvéről

„Beatus ille, qui procul negotiis” (Boldog, ki távol áll a közügyektől), idézi a mottó. Az AULA kiadásában most megjelent könyv szerzője így nem lehetett igazán boldog az elmúlt években, mert nem alkalmi látogató a vezetés és közigazgatásszervezés ingoványos vidékein. Amint írja, 40 éve dolgozik a közszolgálat szervezésében, évtizedet a védelmi igazgatás, másfelet a közigazgatás, felet pedig a híradás terén működve. Tehát bőséges hazai és külföldi tapasztalataira építve írt a közszolgálatot átfogni igyekvő művet, amely a teljesítmény-, a tudás- és minőségmenedzsment összefüggéseivel, a hazai közigazgatás jobbításának lehetőségeire ad javaslatokat. A „jobb kormányzás”, a „jobb közigazgatás” csak a nagyobb tudás, a korszerű szervezői módszerek alkalmazásától várható, derül ki a szerző veretes értekezéséből.

Bővebben

  • Lentner Csaba

Magyarország integrációja a nemzetközi pénzügyi intézményekbe

Magyarország integrációja a nemzetközi pénzügyi intézményekbe

Vannak egy ország gazdasági életével, együttműködésével kapcsolatos olyan témakörök, amelyeket egyszer valakinek meg kell írni. Ilyen témakör az ország integrációja a nemzetközi pénzügyi intézményekbe, amelyet Báger Gusztáv elemző kézikönyvként – Török Ádám, az MTA rendes tagjának ajánló sorai szerint – „az elméleti és a gyakorlati megközelítés ritka szerencsés keverékeként” írt meg.

Bővebben