Megőrizzük-e a Duna–Tisza közi tájat az ott élő emberekkel s egyedi flórájával, faunájával együtt, vagy? Vagy bekövetkezik, amit Széchenyi mondott: „Ha elpusztul az Alföld, vele pusztul a Dunántúl és az ország többi része.” Cselekedjünk, építsünk csatornát!
Az Európai Unió alapját különböző, a második világháború borzalmai után megkötött nemzetközi szerződések szolgáltatják, melyek más-más területeken európai szintű szervezeteket alkottak meg. Ezek közé tartozott az Európai Szén- és Acélközösség, azaz a Montánunió (1951), az Euroatom, azaz az Európai Atomenergia-közösség (1957) és az EGK, Európai Gazdasági Közösség, amelyet az 1957-es Római Szerződéssel hoztak létre. Az Európai Gazdasági Közösség később a vámunióval átalakult Európai Közösségeké, az 1992. február 7-én a hollandiai Maastrichtban megkötött szerződés pedig részben a fentebb felvázolt három szervezet alapokmányainak módosításával létrehozta az Európai Uniót. Az egységesülő kontinens az Európai Unió megalakításával kétségkívül megindult a szövetségi állam felé vezető úton, és bizonyos közös intézményeivel már arra hasonlít, de Európa nyelvi és kulturális sokszínűsége miatt még a közeljövőben nem beszélhetünk szövetségi államról.
Javasoljuk a stratégiaalkotás módszertanának minél kiterjedtebb használatát a közszférában és támogatását a magánszektorban. Ha a tervezés a régi megközelítésen felülemelkedve folyamatos együttműködésen alapul, mely évente kiigazításra kerül, hozzájárul hosszú távú közös sikereinkhez. Ily módon mindig rendelkezni fogunk a folyton változó helyzetre alkalmazott világos akciótervekkel, melyek segítségével kézben tarthatjuk fejlődésünk irányát.
A gyermek nemcsak családja öröme, hanem az egész társadalom jövője is. Tarthatatlan, hogy társadalmi átlagban ne lennénk képesek magunk után fejenként egy-egy munkaerőt állítani. Tarthatatlan, hogy a családok a társadalmi feltételek miatt átlagosan egy-egy gyermekkel kevesebbet nevel(het)nek fel, mint ahányat szerettek volna, és hogy ez tönkretegye az országot.
A gyermekvállalás európai tendenciáinak és hazai feltételeinek rövid áttekintése is azt mutatja, hogy a gyermekvállalás feltételeit javító családpolitikában nagyobb hangsúlyt kell helyezni a gyermekvállalás és a munkavállalás összehangolhatóságának javítására. Minden bizonnyal Magyarország sem vonhatja ki magát az európai trend alól: a magasabb termékenységhez a nők nagyobb arányú foglalkoztatásán át vezet az út. Ez a felismerés azonban nem jelenti azt, hogy gyorsan szét kell verni a kisgyermekek otthoni gondozását támogató rendszert, és a feltételek megteremtése nélkül át kell térni valami újra. Ellenkezőleg, hazánkban az alacsony gyermekvállalási hajlandóság egyik oka éppen az, hogy a hagyományos, a nők anyai szerepét hangsúlyozó szemlélet, valamint a gyermekvállalás és a szakmai karrier összeegyeztethetőségére törekvők látásmódja közötti értékkonfliktust mind a két álláspont képviselői negatívan élik meg. Ezért a Népesedési Kerekasztal 2. munkacsoportjának vitaanyaga azt hangsúlyozza, hogy a család és a munka összeegyeztetését szolgáló intézkedések esetében legfontosabb a választás valódi lehetőségének megteremtése. Választhassa méltó módon és értékként elismerten a gyermekgondozást az, aki ezt látja a családja számára a legjobbnak, ugyanakkor azt se ítélje el senki, ha a szülést követően valaki gyorsan munkába szeretne állni. Kapjon meg minden lehetőséget és feltételt a döntéséhez mindkét csoport.
Le kell szögezni, hogy össznemzeti érdek páratlan és részben kihasználatlan természeti erőforrásunk, a termálvízkincs okszerű és fenntartható alkalmazását továbbfejleszteni turistabarát diverzifikált szolgáltatásokkal. Különösen fontos a szezonalitás csökkentése, az élményelemek növelése, az egészségturizmus szeletének bővítése, s mindezeknek környezetbarát és energetikai megoldásokkal való ötvözése (nem utolsósorban azért is, mert ezek is eladható, reklámozható elemek). A geológiai adottságokból adódóan a régió gyógy- és termálvizei összetételük alapján mind egészségmegőrzésre, mind gyógyászati célokra(pl. mozgásszervi, nőgyógyászati, bőrgyógyászati, idegrendszeri stb.) alkalmasak, de ma még kevés és egyoldalú a ráépülő gyógyászati szolgáltatás.
Az egészségipar magában foglalja a gyógyító-megelőző és rehabilitációs szolgáltatásokat, a kiszolgáló- és háttérágazatokat, az ezeket megalapozó kutatásokat, az egészségtudatos életmódhoz kapcsolódó termékek gyártását és forgalmazását. Az ágazat az egyik legígéretesebb lehetőség a kitörési pontok között. Jelentőségét meghatározzák kapcsolódásai a gazdaság szinte minden területéhez, a kedvező természeti adottságok, a felhalmozott szellemi tőke és az egyre nyitottabbá váló nemzetközi piac. A gyógy- és termálturizmus fejlesztése már a Széchenyi Terv turizmusfejlesztési programjának is egyik legsikeresebb része volt.
Dr. Botos Balázs főszerkesztő ismertetője