ILLYA SAVCHENKO, PHD, associate professor, Kharkov Institute of Finance of Ukrainian State, University of Finance and International Trade. Among the major problems of modern Ukrainian society, in particular before the parliamentary and presidential elections, the special place occupies the question of political leadership, in other words, nomination of new people for the high posts, who can carry out reforms in the state and follow a policy which satisfies...

Bővebben

Az Országgyűlés által az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőségről szóló törvény általános diszkriminációellenes törvény, amely a már meglévő szabályokat koherenssé teszi, illetve azokat kiegészíti, továbbá megfelelő eljárási rendelkezéseket tartalmaz, a jogsértésekkel szembeni fellépés érdekében. Az egyenlő bánásmód követelménye értelmében tartózkodni kell minden olyan magatartástól, melynek következtében bizonyos tulajdonságok alapján egyes munkavállalókat vagy munkavállalói csoportokat közvetlen vagy közvetett hátrányos megkülönböztetés, megtorlás, zaklatás vagy jogellenes elkülönülés ér. Az eleve hátrányos helyzetben lévő munkavállalók egyenlőként kezelése ugyanakkor a hátrányos helyzet konzerválásával járna, ezért nem elegendő, hogy a hátrányos helyzetűek a többiekkel azonos jogokat kapjanak, esetükben pozitív intézkedésekre van szükség, amellyel a helyzetükből következő hátrány csökkenthető, illetve megszüntethető.

Bővebben

1989 karácsonya előtt levelezőlapot hozott a posta. Stuttgartból jött, az akkor 19 éves Torsten írta, aki a csillebérci NDK-menekültek táborában tagja volt 5-6 fős énekes szolgáló csapatunknak. Gitározott és az imákat olvasta fel áhítatainkon, meg az istentiszteleteken. Ezt írta: „Kedves Lelkész Úr! Megérkeztünk, dolgozunk! ... Nagyon éreztem, hogy a táborban és az úton velem volt az Úr. Azt a 14 napot nem lehet feledni. Mintha magunk is történelmet írtunk volna.”

Bővebben

Kerületünkben mintegy 7–8000 roma ember él, arányuk és számuk a városrehabilitáció előrehaladtával fokozatosan mérséklődik. Területileg elsősorban a Középső- és Külső-Ferencvárosban laknak. Számukat pontosan nem tudjuk, mert nem vállalja fel mindegyikük a kisebbségi identitását. A kerületi romák helyzetét a sokféleség jellemzi. E heterogenitás nemcsak kulturális, nyelvi, életmódbeli különbözőségekben mutatkozik meg, hanem az iskolázottság, munkahely, jövedelmi viszonyok vagy az információkhoz való jutás esélye szerint is. Tapasztalati tény, hogy a romák munkaerő-piaci esélyei, iskolázottsági és egészségügyi mutatói rosszabbak, mint a többségi társadalomé. Gyakori, hogy a cigány szó hallatán sokan előítéletesen gondolkodnak vagy nyilatkoznak, sokan a „cigányt” pejoratív és automatikus módon a szegénységgel, a kedvezőtlen egészségügyi helyzettel, a munkanélküliséggel, az iskolázatlansággal vagy a devianciával azonosítják.

Bővebben

Azok a fiatalok, kik ma olykor erőszakos eszközökkel az utcán tiltakoznak, nem fasiszták, csupán rendet és biztonságot keresnek-követelnek maguknak egy zűrzavarba süllyedő társadalmi környezetben, amelyben nem látják saját jövőjüket. Megbélyegzésük, szimbolikus kirekesztésük, vesztesként való lealázásuk társadalompolitikai bűn, integrációjuk, útjuk egyengetése, helyes irányba terelése társadalmi szükség. A politikai pedagógia, ahogy azt Németországból ismerjük, fontos elem lehet ennek eszköztárában.

Bővebben

A 20. század II. felében a mezőgazdaság fejlődése vitathatatlanul sikeres volt a világ nagy részén, hiszen élelmiszerbőséget teremtett mérsékelt árakon. Árnyoldala, hogy az éhezést számos fejlődő országban nem volt képes felszámolni. Az éhezők száma ma is meghaladja a 800 milliót a Földön, és ez a szám feltehetően drasztikusan növekszik majd. Sőt, láthatóan a fejlett gazdag országokban is jelentős rétegek alultápláltak vagy éheznek. Az élettanilag optimális, minőségi tápláltság valójában az emberiség nagyobb felének nem adatik meg.

Bővebben

Mi volt ezzel a cél? A valóság két különböző szegmentjére voltunk kíváncsiak. Egyrészt a válság közvetlen hatásaira; mit eredményezett az adott vállalkozás mindennapjaiban? Forgalomcsökkenést, piacvesztést, vagy esetleg épp ellenkezőleg? Illetve milyen lépéseket tettek a túlélés érdekében: csökkentett munkaidő, leépítés, fejlesztések elhalasztása, esetleg előremenekültek új termékkel, új piaci szegmensek feltárásával? Másrészt, mit szeretne, milyen megoldási lehetőségek várnak el a gazdasági, kormányzati szereplőktől!

Bővebben

A kormányzati kommunikáció 2006 óta folyamatosan sikertörténetként értékeli az uniós regionális támogatások felhasználását Magyarországon. Ha pusztán a nyilvánosságra került adatokat, információkat vizsgáljuk, valóban nem pironkodhatunk, különösen akkor nem, ha a 2004 után csatlakozott volt szocialista országokkal hasonlítjuk magunkat össze. A Kohéziós Alap felhasználásában kevésbé jeleskedtünk, e téren egyelőre a sereghajtók között vagyunk. 2009 februárjáig csak a tervidőszakban rendelkezésre álló keret alig több mint felét használtuk fel. Nem tudhatjuk azonban, végül milyen lesz az egyes országok teljesítménye, hiszen a jóváhagyott nagy közlekedési és környezetvédelmi projektekre a megítélt források még felhasználhatók.

Bővebben

A bővítés szempontjából további gazdasági kulcskérdés, hogy sikerült-e valóban felzárkózni, és ennek alapján képesek leszünk-e belépni az euróövezetbe. Az új tagállamok szépen haladtak az euróövezetbe való belépés ún. nominális kritériumainak szükséges teljesítésével, de ez nem elég a megnyugtató euróövezeti integrációhoz. A Maastrichti Szerződésben szereplő reális konvergencia nem részletezett értelmezése nem csak azt mutatta, hogy kifejezetten káros olyan felzárkózó országot a közös valutarendszerbe beemelni, mely nem érte el legalább az övezet fejlettségének 75–80%-át. Ez jó teljesítménnyel elérhető. Addig is nekünk innovációra épülő önálló, magyar központú vállalati rendszerek megerősítésére épülő gazdaságpolitikát kellene építenünk, hogy ne kétségekkel telve lépjünk be a hőn áhított belső uniós kör, az euróövezet ajtaján.

Bővebben

Dr. Botos Balázs főszerkesztő ismertetője

Bővebben