Logo

A tartalomból

„Az oktatás eredményessége társadalmunk, hazánk sikerének záloga” – idézi első cikkünk szerzője Hiller István oktatási miniszter szavait. A gondolat persze nem új keletű, és sajnos az sem meglepő, hogy az elvek és a tettek igen messze állnak egymástól. Felsőoktatással foglalkozó cikkeinkben a szerzők szembesítik az olvasót azzal, hogy a felsőoktatásban (is) igen rossz irányba mennek dolgaink. Belatiny Katalin mint oktatási intézmény fenntartója hangsúlyozza: a bolognai folyamat átgondolatlan és radikális bevezetése sok kárt okozott a magyar felsőoktatásban, de átalakításra szorul a finanszírozási rendszer is. Iványi Károly professzor oktatáspolitikusként is elemzi a jelenlegi helyzetet és tesz javaslatokat a továbblépés érdekében. Papanek Gábor a munkaadók oldaláról is tükröt tart a felsőoktatás felé, és írásából kiderül: a munkaadók távolról sem elégedettek a diplomások felkészültségével. Szaniszló Gábor számos adattal és statisztikával hívja fel a figyelmet arra, hogy felsőoktatási rendszerünk igen sebezhető.

Szatmári Péter cikkének második részében folytatja Ausztria „születésének” bemutatását, amelynek eredményeképpen egy erős nemzettudattal rendelkező, kicsi, de stabil ország keletkezett Európa középső régiójában.

A magyar múlt egy izgalmas és ellentmondásos személyiségének, Wekerle Sándornak az életművét méltatja írásában Zsugyel János. Wekerle három ciklusban is betöltötte a miniszterelnöki posztot, de erőfeszítéseit az összeomló Monarchia maga alá temette.

Két rendezvényről számolunk be következő rovatunkban. Pontosabban egy rendezvénysorozatról, hiszen Löffler Anna Bálványostól a Tusványosig tekinti át a Tusnádfürdői Nyári Szabadegyetem és Diáktábor 20 éves történetét. Völgyesi Miklós pedig egy nemzetközi konferencia tapasztalatairól tudósít, amely közelmúltunk főbb eseményeit értékelte magyar és külföldi szemmel.

Könyvvilág rovatunkban Gábor Tamás „A változó Kína” című kötetről (Szerk.: Inotai András és Juhász Ottó) számol be. A kötet írásai meggyőzően bizonyítják, hogy még mindig milyen keveset tudunk erről a távoli, hatalmas birodalomról. Szakály Sándor pedig egy méltatlanul elfelejtett történetíró, Angyal Dávid életútját bemutató kötetről ír.

Dr. Botos Balázs

főszerkesztő

© 2005 – 2020 Polgári Szemle Alapítvány