Elragadó olvasmány John Lukacs legfrissebb magyar nyelven megjelent könyve, a Demokrácia és populizmus. A nyáron megjelent esszékötet a világ minden táján, de Magyarországon különösen aktuális. Szerzőnk arra vállalkozott, hogy tisztázzon néhány politikai alapfogalmat: a demokráciával, liberalizmussal, nacionalizmussal és populizmussal kapcsolatos elképzeléseket. A fogalmak kibontása közben lényegében a tömegdemokrácia lehetséges következményeiről elmélkedik és a demokrácia populizmussá torzulásának veszélyeire hívja fel a figyelmet. Úgy látja, korunkat a dekadencia és a „mindinkább szemmel látható barbarizmus” hatja át. Éles szavakkal ítéli el az amerikai tömegkultúrát, amelyet a „durva közönségesség” folytonos terjedésével jellemez.

Bővebben

A szerző Írországban élő, magyar származású szociológus professzor. E dolgozatában és számos más publikációjában az európai kultúra és identitás gyökereit keresi. Álláspontja szerint a fennkölt szépség, tisztaság (grácia) művészi ábrázolása, mely a 3,5 ezer évvel ezelőtt letűnt krétai civilizáció hagyatéka, jelzi azt az értékrendet, amely reneszánszok sorozatán át, újra és újra előtörve képviseli az európai magas kultúrát a kiábrándultsággal, nihilizmussal szemben.

Bővebben

A mottóul választott József Attila-idézet jól világítja meg a fejtegetett probléma lényegét: a hatalom és vagyon, a látszólagos sikerek nem hitelesítik és nem igazolják a megkaparintásukat és megtartásukat szolgáló nemtelen, hamis és hazug tetteket, csak a mögöttes igazság. Az erkölcsi normák elfogadása és követése, a művészet, mint a morál, az esztétikum kifejezője örök és kikezdhetetlen igazságok, s a percemberkék, akik ezt nem látják be, épp úgy a gyors mulandóság foglyai, mint az itt megidézett Lohengrin-repríz.

Bővebben

Ha egy magyar ember a „létrontás” kifejezést hallja, érti, hogy miről van szó. Ismeretek, események, történetek, képzetek, tudomások elevenednek fel benne, érzelmek, hangulatok, indulatok áramlása indul be, és vélemény, megállapítás, ítélet formálódik. Erről a szokványos (meg)értésről mondjuk, hogy a köznapi nyelv használatába van ágyazódva a „létrontás” értelme és értelmezése.

Bővebben

Végül pedig javasolom, hogy az a képviselő, aki frakciójából kilép, egyúttal köteles legyen lemondani mandátumáról is. Ezáltal nem fordulhatna többé elő az a helyzet, hogy választói akarata ellenére, más pártot támogat.

Bővebben

Az 1960-as évek végétől egyre markánsabb piacgazdasági elemeket felmutató magyar gazdaság az 1980-as évek végére visszafordíthatatlanul szakított a tervgazdasági rendszer mechanizmusaival, azonban újabb 20 év elteltével, az európai uniós csatlakozás 4. évében sem mondhatjuk még azt el, hogy a magyar nemzetgazdaság az EU fejlett tagjainak sorába lépett volna. A könyv alaphangja a további közös munkára serkent. Ám itt óhatatlanul felmerül, hogy a magyar gazdaság integrációs pontjának tekintett Európai Unió fejlődésének iránya és belső szabályozási mechanizmusai mennyire segítik a magyar pénzügyi politika további fejlődését. A magyar gazdaságpolitikára mindezekből fakadóan számos feladat, igazodási kényszer hárul majd a jövőben is, bár mint a „Pénzügypolitikai stratégiák a XXI. század elején” című könyv alapvetései igazolják, a hazai pénzügyi politika nem hatékony, stratégiája számos belső ellentmondással, alkalmazkodási nehézséggel terhelt. A könyv szerzői által megfogalmazott elmozdulási pontok azonban figyelemre méltóak, megszívlelendőek lennének irányítással és végrehajtással foglalkozóknak egyaránt.

Bővebben

A jelenlegi rossz kormányzás a 2008–10. évekre becsülhetően a GDP-ben várhatóan mintegy 11 000 milliárd forintos jövedelemkiesést okoz egy normális kormányzású ország teljesítményéhez képest. Normális kormányzáson értve itt az 1999–2002. évek polgári kormányzását, amely gyors uniós felzárkózásunk aranykorában valósult meg vagy értve rajta a hasonló helyzetben levő szomszédos (volt szocialista) országok jelenlegi átlagos kormányzási minőségét is, amit a gyarapodás és az Unióhoz való felzárkózás nagy tempója jellemez. Ez a hatalmas GDP-veszteség a „többségi pozícióban levő” nagyjából 210 legfőbb döntéshozó (honatya és honanya) akaratára épül. Kiszámítható, hogy ez a rossz (beruházási, fejlesztési, adózási és ösztönzési) allokációkat alkalmazó kormányzás mintegy 3500-szor nagyobb kárt okoz az országnak, mint a kormányváltoztatásra képes képviselők jövedelemének az összege. A magatartásukkal – akár jóhiszemű tévedéssel – okozott közvetett kár fejenként 53 milliárd forint nagyságrendjében van. Így ad absurdum és jobb megoldás hiányában az ország még akkor is sokkal jobban járna, ha a szükséges változtatás révén elérhető GDP-növekedési többlet mintegy tíz százalékát (fejenként 5,3 milliárd forintot) az említett 210 képviselő megkapná jutalomként – a többlet 90 százaléka (mintegy 10 ezermilliárd) pedig megmaradna az országnak.

Bővebben

A következő évtizedek energiaellátása biztonságának javítása, illetve az energiaárak kordában tartása érdekében a hazai villamosenergia-termelés közel 40 százalékát adó nukleáris termelésnek a paksi atomerőmű élettartam- meghosszabbítása révén történő megőrzése mellett annak növeléséért is minél előbb tenni kell. Erre egyrészt a paksi erőmű kapacitásbővítése, másrészt alternatív helyszínek felkutatása, azonosítása és felmérése adhat lehetőséget. Kisebb, korszerű erőművek létesítésével a lehetséges helyszínek köre jelentősen bővül. A kisebb erőművek és a több helyszín emellett a létesítés regionális gazdaságfejlesztési hatását is növelhetik, míg az egyetlen helyszínre koncentrált kapacitások biztonsági kockázatát csökkentik. Akár a paksi erőmű bővítése, akár új erőmű létesítése közvetlen költségvetési források felhasználása nélkül, üzleti vállalkozásként megvalósítható, azonban a közvélemény nukleáris technológiákkal szembeni érthető érzékenysége miatt a közvélemény megnyerése és a politika támogatása nélkülözhetetlen. Az energiapolitika részéről érkező aktív támogatás pedig gyorsíthatja a megvalósítást és erősítheti a pozitív gazdasági hatások érvényesülését.

Bővebben

Az idei nyár elején a meggytermelők, majd rá alig egy-két héttel később a dinnyetermelők hozták be áruikat nagy tömegben teherautókkal és vontatókkal Budapestre, és öntötték ki a Kossuth téren a Parlament elé, illetve az Auchan bevásárlóközpont parkolójában, a termelési és a betakarítási költségeket sem fedező szégyenletesen nyomott felvásárlási árak miatt. Ugyanakkor a meggy esetében a fogyasztói árak az előbbi ötszörösét-hatszorosát is meghaladták. Ezenkívül az Auchan a Görögországból importált dinnyékkel együtt a magyar dinnyét is alacsony dömpingáron kínálta eladásra. Augusztus végére beérett a nyári alma is, amelynek fő termelő helye Szabolcs-Szatmár megye. A szabolcsi almafeldolgozó üzemek a rendszerváltás után a többi élelmiszer-feldolgozó céggel együtt szintén privatizálásra kerültek, ugyanúgy, mint az élelmiszer-kereskedelem. A külföldi tulajdonban álló élelmiszer-kereskedelmi láncok a külföldi mezőgazdasági termékeket favorizálják a magyar termékekkel szemben.

Bővebben

Prugberger Tamás cikkében feltárja annak hátterét, hogy miért válik egyre gyakoribbá az elvileg kitörési pontot jelentő gyümölcsterjesztésben dolgozók kétségbeesett akciója, a blokád vagy a termékek utcákra való kiöntése. Arra is felhívja a figyelmet, hogy az EU keretében is lenne mód – ha erre szándék is lenne – a magyar termékek nagyobb megbecsülésére. A magyar gazdaság energiaellátásának egyik...

Bővebben