A Baross Gábor Nemzeti Gazdaságpártoló Társaság a magyar pénzügyi rendszer, a bankvilág kérdéseinek szentelte 2008. május 27-i vitaestjét, melynek előadója volt Czirják Sándor, a Magyar Fejlesztési Bank vezérigazgatója, Erdei Tamás, a Magyar Külkereskedelmi Bank elnök-vezérigazgatója és dr. Bod Péter Ákos egyetemi tanár, volt MNB-elnök. A vitaindító előadásokat és a hozzászólásokat követően a Társaság...

Bővebben

Ma az olcsó olajon alapul az USA és a Nyugat jóléte és kényelme. Egy olyan világban élünk, amely arra a feltevésre épül, hogy az olajkeresletet a készletekkel el lehet látni. De már nem sokáig. Néhány éven belül a hiány fogja meghatározni életünket. Amikor a globális felmelegedés és az olajkészletek kimerülése frontálisan ütközik majd, a társadalomnak muszáj lesz a problémával foglalkoznia, mégpedig gyorsan.

Bővebben

Összességében a tanulmánykötet komoly hozzájárulás a magyar gazdaságtörténet elmúlt 60 évének és a jelenlegi problémák összefüggéseinek feltárásában. A kitartó kutatómunkának, a személyes tapasztalatoknak, az írások közvetlen hangvételének és a közérthető és tényszerű megfogalmazásnak köszönhetően olyan információkhoz juthatunk, melyeket sehol máshol, mástól nem tudhatunk meg, ilyen pontossággal és részletességgel. S a recenzens úgy véli, Botos Katalin kérdésén, mely szerint: „mit ér a demokratikus politikai berendezkedés, ha a politikai rövidlátás miatt a (mindenkori) kormányzat képtelen konszenzussal hosszú távú nemzetpolitikai érdekeket megvalósító gazdaságpolitika kivitelezésére?”, érdemes lenne elgondolkodni.

Bővebben

„Tilos az á…” – olvasható Malacka házának bejáratánál. A. A. Milne könyvének kedves szereplője még nem tudta – gondolván, hogy ez a felirat igazából nagyapja neve –, hogy a Százholdas pagony lehetett az első közismert lakópark, a tábla ugyanis biztonságot jelentett egy speciális lakókörnyezetben. A lakóparkok évtizede az ezredfordulóra következett be, és ezzel megindult egy – elsősorban városból városba költöző – speciális 21. századi új honfoglalás.

Bővebben

A könyvön végigvonuló alapkérdés a globális erőtér és a belső fejlődés kapcsolódása. A szerző megfogalmazásában: Magyarország számára a nemzetközi szervezetek keretei, a felvett hitelek, a beáramlott működő tőke, az európai uniós támogatások jelenthetnek csupán további külső térnyerést, és jelenthetik az elgyengült belső gazdaság megerősödését. Ha kiürülnek az elmaradott régiók falvai, a községi iskolák, a kultúrát őrző körök, a munkahelyek, ha a foglalkoztatásban meghatározó szerepet játszó kis- és középvállalatok továbbra is a hazai gazdaság mellékszereplői maradnak, akkor a hatalmas infrastrukturális beruházások, a távközlési vonalak, az energiahálózatok, az új autópályák élettelen „virtuális” pontokat kötnek össze, vagy csupán a nagy transznacionális vállalatok számára teremtenek új lehetőségeket, fűzik még szorosabbá az egymás között már amúgy is meglévő fizikai és logisztikai kapcsolódásukat.

Bővebben

Az Egyesült Királyság szolidaritás alapú, nem üzleti alapon működő egészségügyi ellátórendszert működtet. Az egészségügyi ellátórendszer reformja középpontjában a beteg, a páciens áll, és a szolgáltatások minőségének folyamatos tökéletesítése, jobbítása. Az Egyesült Királyságban folyó reform semmilyen módon sem törekszik a betegek és az orvosok, az egészségügyi szolgáltatások nyújtói közötti bizalom lerombolására, még kevésbé a profit- vagy fiskális szempontok előtérbe helyezésére a páciensek egészségi állapotának javulásával, az emberi élettel szemben. Az egészségügyi rendszer korszerűsítése nem az orvosok és az ő munkájukat segítő más alkalmazottak ellenében történik, hanem tudásukat, tapasztalataikat a legteljesebb mértékben figyelembe véve, és ösztönözve őket a páciensek ellátásának minőségét javító új kezelési módszerek és új technológiák bevezetését lehetővé tevő intézkedések kezdeményezésére, végrehajtására.

Bővebben

Végezetül néhány észrevétel a politizálás módszerére. Az Orbán-kormány is beleesett annak idején abba a hibába, ami jellemezte az Antall/Boross-kormányt is. Mind a kettőt küldetéstudat, messianisztikus lekezelő magatartás jellemezte. Ez a lekezelő magatartás legélesebben a közhivatalokban jelentkezett, ahol a helyettes államtitkárokká és főosztályvezetőkké, valamint osztályvezetőkké vált „Fidesz-fiúk” lekezelték és „csicskáztatták” a nekik beosztott, igen gyakran náluk idősebb hivatalnokokat, míg a visszamaradt régi, MSZP-lojális főnökök beosztottaikat „emberszáma” vették. Indokoltnak tartanám, ha az új polgári hatalom a kormányváltást követően minden beosztottal elbeszélgetne, amelynek során egy olyan „gentleman agreement” kerülne megkötésre, amelyben a közhivatalnok biztosítaná lojalitását a polgári kormánnyal szemben, az viszont a tisztességes megélhetéssel és karrierúttal egybekötött státusbiztonságot adná cserébe.

Bővebben

A 2008. évi jelentős változások pozitív elmozdulást hozhatnak. Az NKTH új elnökének ígéretes koncepciója, a pályázatok elbírálásának gyorsítása és áttekinthetősége, a támogatott K+F tevékenységek folyamatos ellenőrzése és értékelése az egész terület hatékonyságának a javulását eredményezheti. Ezt a folyamatot erősítheti az egész területnek kormányszintre emelése és tárca nélküli miniszter által történő irányítása, illetve felügyelete. A Magyar Tudományos Akadémia 2008 májusában megválasztott új elnöke pedig garancia arra is, hogy a tudomány szerepe, súlya növekedni fog, tekintélyének visszaszerzése, finanszírozásának megoldása a tudományos teljesítmények elismerését és a társadalom javára történő hasznosulását eredményezi.

Bővebben

Minden korra jellemző, hogy a kor legkiválóbb szellemi nagyságai az élenjáró európai színvonalat képviselték. Az utóbbi időben azonban jelentősen esik a színvonal. Ma a 18–35 év közötti korosztályban a felsőfokú végzettséggel rendelkezők csak a felét teszik ki a nyugat-európai szintnek. Az 1990 előtti korszakban összesen egy nemzedék 8%-a szerezhetett egyetemi vagy főiskolai diplomát. A magyar feltalálók élen járnak régen és ma, de mögöttük nincs meg az a háttér, amely a kutatási eredményeket alkalmazná. Minden évben jelentős díjakat hoznak el a fiatal feltalálók és a szellemi versenyeken részt vevők, azonban eredményeiket nem követi piaci siker.

Bővebben

Szoktam néha rosszakat álmodni. Az egyik ilyen rossz álmom az az, hogy mintha én volnék Antall József. És 1990. március 25-ét írunk, és megnyertük a választást. Körülnézek, és az ország nincs tudatában annak, hogy milyen állapotban van. És ebbe belehalok én is meg a pártom is. Szerencsére ennél egy kicsit hamarabb szoktam felébredni, hogy valami esély maradjon azért a reggeli munkakezdésre. De a történet lényege ez. És nekem meggyőződésem, hogy az első miniszterelnökünk ebbe halt bele, és az első nagy rendszerváltó párt erre ment rá.

Bővebben

Dr. Botos Balázs főszerkesztő ismertetője

Bővebben