Logo

Egyedülálló turisztikai arculat

Polgármester Úr, Mórahalom már eddig is igen jelentős turisztikai vonzerővel rendelkezett. Terveznek-e újabb fejlesztéseket, s ha igen, milyen forrásokból kívánják ezeket megvalósítani?

Homokország fővárosa az utóbbi évtizedben látványos fejlődésen ment keresztül, melynek titka az összefogás, a tisztelet a múltnak és a nyitottság a jövőre. A városnak egyik sikerágazata a turizmus. Bázisát a kisváros szívében található négycsillagos gyógyfürdő és a hozzáépített Thermál Panzió egységes, modern, látványelemekben gazdag épületegyüttese jelenti. Mórahalom az összehangolt sorozatos fejlesztéseknek köszönhetően ma már a dél-alföldi régió egyik legismertebb gyógyturisztikai centrumává fejlődött, ahol az éves turisztikai vendégforgalom eléri a 250 ezer főt. A fejlődés mozgatórugója a helyi önkormányzat, amely – felismerve a tulajdonában lévő fürdőben rejlő páratlan adottságokat – folyamatosan kisebb kapacitásbővítő beruházásokkal teszi egyre vonzóbbá a létesítményt és ezáltal az egész települést. A vendégforgalomhoz viszonyított minőségi szálláskapacitás szűk keresztmetszete, valamint komplex magas színvonalú gyógy- és wellness-szolgáltatások hiánya azonban mára a fejlődés egyik lassító tényezőjévé vált, ezért mindenképpen szükséges további szálláshely-kapacitásbővítés, illetve a turisztikai kereslethez igazodó szolgáltatásbővítés.

Az egészségturizmus tendenciái, valamint a gyógyfürdő piaci helyzete egyértelműen a fürdő további fejlesztési igényét hordozza. Az egészségturizmus nemzetközi és hazai tendenciái alapján további növekedés várható, ebből a keresletből viszont csak az a fürdő tud részesedni, mely megfelelő színvonalú, egyedi szolgáltatásokkal, hozzá kapcsolódó minőségi szálláshellyel van jelen a piacon. A fejlesztések egyik fontos iránya a gyógyító jellegű szolgáltatások mennyiségi és minőségi színvonalának gyorsított ütemű fejlesztése. Kiemelt cél az egészségmegőrző és gyógyászati jelleg erősítése, és a komplex szolgáltatások tárgyi, technikai és humán feltételeinek állandó bővítése. Sajátos arculatot kívánunk kialakítani, elérve ezáltal a turisztikai piacon a megkülönböztetést.

Az egészségturizmus fejlesztésére összpontosító stratégiánk keretében egy összetett és koordinált fejlesztési programot indítunk el, amely magában foglalja a régió versenyképesességét és fenntarthatóságát növelő jövőbeni fejlesztéseket. A tervezett fejlesztések mindegyike hiánypótló, egyedi jelleggel bír, melyek hozzájárulnak a turisták számának növekedéséhez és ezáltal a térségben eltöltött idő és egyben a turisztikai bevételek jelentős növekedéséhez.

A dél-alföldi régióban jelenleg nem található négycsillagos gyógyszálló. Az összehangolt egészségturisztikai fejlesztések eredményeként tervezett gyógyszálló szorosan kapcsolódik a meglévő gyógyfürdő, valamint a tervezett rehabilitációs központ épületéhez. Regionális szálláshely-fejlesztési stratégia szempontjából rendkívül fontos a régióban működő szálláshelyek sokszínűsége, megfelelő pozícionálása, együttműködése, illetve az adott település gyógyfürdőjéhez való illeszkedése. Jelenleg a régió gyógy- és rehabilitációs turisztikai kínálatában nem található olyan komplex szolgáltatásokat nyújtó, korszerű berendezésekkel ellátott, járóbeteg-szakellátó, nappali kórház, rehabilitációs központ, mely szoros egységet alkotna minőségi szolgáltatásokat nyújtó gyógyfürdővel, valamint a gyógyszállóval.

A tervezett fürdőfejlesztés eredményeként a térség „gyermekparadicsomaként” kialakítandó, önálló új épületszárnyban kapna helyet a fedett, különböző élményelemekkel ellátott gyermekmedence, a hozzá kapcsolódó egyedülálló szaunaparkkal. A speciálisan gyermekek számára tervezett fedett gyermekélményfürdő családcentrikus jelleggel kerül kialakításra, melyben kiegészítő szolgáltatásként megtalálható lesz a gyermekfelügyelettel ellátott játszósarok, szülői konyha. A tervezett szolgáltatások között megtalálható lesz a térség kínálatában egyedülállónak számító négymedencés Kneipp-kúra-kezelés is. A tervezett fejlesztésekhez elengedhetetlen újabb termálkutak létesítése.

A projekt illeszkedik az ÚMFT Dél-alföldi Operatív Program rendszerébe. A tervezett fejlesztéseket a turisztikai fejlesztések 2.1. „Dél-Alföld SPA” egészségturisztikai létesítmények komplex fejlesztése c. program támogatásával kívánjuk megvalósítani.

A Homokhát Térségi Agrár-ipari Park 10 éve üzemel. Milyen cégek, milyen tevékenységet folytatva települtek be a Parkba és tervezik-e további vállalkozások „becsábítását”?

Mórahalom térségében 45 000 ember él. Egy részük megélhetésének fő forrása máig is a mezőgazdaság. A felhalmozott tapasztalatoknak, az intenzív termelési kultúrának és a helyi klímának köszönhetően olyan jellegzetes ízvilágú zöldség- és gyümölcsféléket termesztenek eredményesen, amelyek nemcsak országosan, de külföldön is keresettek, hungarikum értékűek. A munkaképes korú lakosság egy része Szegeden lévő ipari üzemekben dolgozik. Ezek az emberek szívesen vállalnának munkát a lakóhelyükhöz közelebb fekvő üzemekben. A térségben húzóágazat lehet a mezőgazdasághoz kapcsolódó feldolgozóipar, az agrárgazdaság, illetve az idegenforgalom.

Ezen tényezők figyelembe vételével hoztuk létre 1997-ben a mórahalmi Homokhát Térségi Agrár-ipari Parkot. A cél az volt, hogy olyan kedvező infrastrukturális bázist alakítsunk ki, amely a Szeged központú régió tudományos kultúrájára és humán erőforrására alapozva optimális feltételeket biztosít a vállalkozások és beruházók számára. Az elmúlt évek során olyan cégek települtek be az ipari park területére, amelyek úgy ítélték meg, hogy a hármas határ mellett és szegedi tervezett logisztikai központja közelében fekvő mórahalmi Homokhát Térségi Agrár-ipari Park kiváló helyszínt jelent beruházásuk megvalósításához. A komplexumban elsősorban a térség mezőgazdasági termékeinek feldolgozására és kereskedelmére szakosodott cégek rendelkeznek telephellyel. E vállalkozások sikeres működésének egyik legfontosabb elemét jelenti a megfelelő munkaerő. Mórahalmon és vonzáskörzetében igyekvő, szorgalmas, újdonságok felé nyitott, képzett munkaerőt talál a befektető. A helyi munkaerő szakértelme, tapasztalata, magas szintű teljesítőképessége állja az összehasonlítást a nyugat-európai társaival, ugyanakkor bérköltsége és ezáltal a termelési költségek nagyságrendekkel alacsonyabbak, de az országos átlagtól is mintegy 20 százalékkal elmaradnak. Az agráripari park, amelyből tíz éve csak néhány épület állt, ma már 400 embernek ad munkát. Pályázatok híján az idén egyelőre befektetői forrásokból fejlődhet tovább a homokháti város.

Baráti kapcsolatok, az önkormányzat támogató segítsége, Mórahalom határ menti elhelyezkedése, jó minőségű nyersanyag – egyebek mellett ez ösztökélte a holland, belga és magyar cégeket arra, hogy a város ipari parkjában befektessenek. Mórahalom gazdaságfejlesztésében jelentős mérföldkőnek számított, mikor 2007. április 12-én, a város hosszú távú területfejlesztési céljaival összhangban, belga, illetve holland befektetőkkel 12 milliárd forintos beruházásról állapodott meg önkormányzatunk. Mintegy 13 ha nagyságú terület kerül értékesítésre, jelentősen bővítve ezáltal az Ipari Park eddigi területét. Három év alatt több ütemben 45 ezer négyzetméteres csomagoló- és hullámpapírgyártó üzem létesül, illetve saslikot is fognak gyártani az ipari parkban. Az új befektetők – a belga Pacapime, a holland LC Packaging, a magyar TexPack International és a holland Fléma Snacks – jóvoltából három éven belül közel 350 új munkahely létesül. Az idei évben kezdetét vette a város és a térség ipari fejlődésének új szakasza, amely stabil megélhetést jelenthet a homokháti kistérség népességének. A város mindent meg fog tenni annak érdekében, hogy az ipari park eddigi legnagyobb beruházását sikerre vigye. A befektetőink elmondása szerint megfontolt és körültekintő döntést igényelt, kiválasztani a nagyszabású befektetések számára ideális helyet. Több magyarországi helyszín közül esett Mórahalomra a választás. Úgy vélem, hogy a pozitív döntésben szerepet játszott, hogy Mórahalom Város Önkormányzata személyében olyan megbízható partnerre leltek befektetőink, mely beruházás- és befektetőbarát magatartásával, professzionális módon képes elősegíteni és megvalósítani vállalatuk célkitűzéseit. Számunkra is fontos, hogy a tervezett beruházások rövid időn belül realizálódjanak, hozzájárulva ezáltal a régió, illetve a település fejlődéséhez, a térség lakosságmegtartó erejének növeléséhez, hiszen a vállalkozások a betanított munkásokat és a szakképzett munkaerőt nem csak Mórahalomról, hanem a hátrányos helyzetű Homokháti kistérség teljes területéről és Szegedről is fogadni kívánják.

Személyes meggyőződésem, hogy ezen beruházások nem csak Mórahalom, hanem a magyar gazdaság egésze szempontjából is jelentős mérföldkőnek tekinthetőek. Mint ismeretes, Magyarországon, regionális szinten jelentős eltérések mutatkoznak a munkanélküliségi ráták, ipari tevékenység aktivitása, gazdasági fejlettség szintjén. Úgy vélem, hogy ezen különbségek felszámolásában, a jelenleg hátrányos helyzetű, rengeteg problémával küzdő Homokháti kistérség felzárkóztatásában, jelentős szerepet játszhatnak a tervezett beruházások.

A város munkaképes lakosságának hány százaléka tud helyben dolgozni, és az önkormányzat hogyan tudja segíteni a munkahelyteremtést?

Mórahalom a Homokháti Kistérség egyetlen városi rangú települése (Csongrád megye legkisebb és legfiatalabb városa), közel 5900 fő lakossal. A város lakosságán kívül a környék mintegy 45 ezer lakosának igényeit látja el.

A település a rendszerváltás óta igen prosperáló fejlődést tudhat magáénak, törekedve a helyi erőforrások minél teljesebb körű kihasználására. Ugyanakkor Mórahalomnak is meg kellett és meg kell küzdenie a dél-alföldi települések nehézségeivel, többek között a munkanélküliséggel. Jelenleg a munkaképes lakosság kb. 30–40%-a tud helyben elhelyezkedni, mely a korábbi évekhez képest már jelentős előrelépést jelent, hisz a rendszerváltást követő években a helyi mezőgazdasági szakszövetkezet felbomlása után nemigen volt lehetőség helyben munkahelyet találni. A település sajátossága, hogy kiterjedt külterülettel rendelkezik, s a város lakosságának 30%-a tanyákon él. A külterületen élők általában halmozottan hátrányos helyzetűnek számítanak, melynek legfőbb okait a tanyai életforma sajátosságai hordozzák magukban. Az elhelyezkedési problémákat legfőképpen a tanyai lét hátrányai között jelentős súllyal szereplő közlekedési nehézségek, a romló egészségügyi állapot, képzetlenség, csökkent munkaképesség jelentik.

A települést érintő hátrányok felszámolása csak tudatos és következetes koncepció birtokában lehetséges. Ezt felismerve az önkormányzat és a képviselő-testület 1994 decemberében megfogalmazott stratégiai céljai között már hangsúlyosan szerepelt a gazdaságfejlesztés, munkahelyteremtés. A hagyományos önkormányzati működés mellett kidolgoztuk a városfejlesztés irányvonalait, s ennek mentén teremtettük meg azokat az intézményi- szervezeti alapokat, melyek ma már hatékonyan képesek koordinálni a település munkahelyteremtést, népességmegtartást célzó projektjeit.

Az önkormányzat kötelező és önként vállalt feladatai ellátására, illetve a település és a homokháti kistérség minőségi szolgáltatásokkal történő ellátása érdekében városüzemeltetési, informatikai, egészségügyi-szociális profillal közhasznú társaságokat hozott létre (Móraép Kht., Móranet Kht., Móra-Vitál Kht., Móra-partner Kht.). E társaságok önmagukban is új munkahelyeket jelentettek a településnek, de az általuk megpályázott és koordinált pályázati programok a település népességmegtartó erejét hivatottak növelni.

A munkahelyteremtés érdekében uniós forrásokat céloztunk meg, így például a Phare-program Európai Szociális Alapja pályázatainak keretében önkormányzatunk két projektet valósított meg. A „Kiindulópont: az ember” – egyénközpontú rehabilitáció a Homokháton című ESZA pályázat keretében helyi, megváltozott munkaképességű, munkanélküliek munkaerő- piaci reintegrációja valósult meg. A projekt során 14 fő számítógépkezelő- és gyógymasszőrképzésen és foglalkoztatáson vett részt. A „Tanyafelelősi rendszer kiépítése a Homokháton személyközpontú rehabilitációval” projekt során Mórahalom Város Önkormányzata 10 fő foglalkoztatását tette lehetővé. A munkavállalók szociális gondozó, ápoló és tanyagondnoki képzésben is részt vettek, melyet a későbbiekben kamatoztathatnak.

Mórahalom és térségének mezőgazdasági életében nagy változást jelentett 1995-ben a Mórakert Szövetkezet létrejötte és tevékenységének azóta töretlen fejlődése. A térségben működő szétaprózott gazdaságok a Mórakert Szövetkezet segítségével képesek a piacon versenyképes árumennyiséggel és minőséggel megjelenni. A mezőgazdaság ugyanakkor – fejlődő technológiák következtében – egyre kevesebb munkaerőt igényel és a jövőben e tendenciával kell számolni.

A városunkban folyó ipari termelés a már említett a Homokháti Térségi Ipari Parknak köszönhetően az elmúlt öt évben kimozdult holtpontjáról. Az ipari park cégei által foglalkoztatottak száma öt év alatt csaknem háromszorosára emelkedett. A munkahelyteremtő vállalkozások betelepítése érdekében az önkormányzat vállalkozásbarát adópolitikát folytat.

A közvetlen munkahelyteremtést szolgáló célkitűzések mellett helyet kaptak azok a beruházások is, melyek a közvetett munkahelyteremtést tették lehetővé. Itt elsősorban a turisztikai jellegű beruházásokra gondolok, melyek vonzásában megjelentek azok a kisebb vállalkozások, elsősorban a helyi munkaerőre építve. A növekvő idegenforgalom és a vendégek által támasztott emelkedő igények kielégítése, illetve a lehetőségek és adottságok jobb kihasználása érdekében az önkormányzat természetesen további gyógy-idegenforgalmi fejlesztéseket és kapacitásbővítő beruházásokat tervez.

Népességmegtartás szempontjából fontos lépés volt a 2001-ben megalkotott lakáskoncepció végrehajtása, s ezzel a fiatal házasok, illetve a gyermekes családok lakhatási lehetőségeinek növelése. Ehhez kapcsolódóan nagy ütemben fogtunk hozzá telekalakításokhoz, melyre hatalmas kereslet mutatkozott, s nem csupán a letelepedni kívánó családok fantáziáját mozgatta meg ez a lehetőség, egyre több kisvállalkozás jön létre a településen. A fejlődés természetesen nem állhat meg.

Az Ipari Park területének és szolgáltatásainak bővítésével, új turisztikai övezet kialakításával több száz fős munkahelyteremtést tervezünk. Támogatjuk a Mórakert Szövetkezet élelmiszer-ipari fejlesztési törekvéseit. Készül a Határmenti Kereskedelmi Központ, mely lehetőséget ad arra, hogy Románia és Szerbia irányába tudjuk értékesíteni mezőgazdasági termékeinket. Termálprogram indítását tervezzük fűtési és termelési céllal, melyet öntözési mintaprogrammal szeretnénk kiegészíteni.

Mórahalom tehát továbbra is kiemelt célkitűzésének tekinti a gazdaságfejlesztést, a városi, kistérségi központi ranggal járó szolgáltatások megteremtését, valamint a turisztikai kínálat bővítését, s e célok jól szolgálják a munkalehetőségek további bővülését, mely nem csupán a település, hanem a kistérség munkaerő-piaci helyzetét, népességmegtartó erejét is javítani képes.

Valamennyi önkormányzat számára komoly gondot jelent az oktatási és egészségügyi intézmények fenntartása és működtetése. Milyen módon sikerül Mórahalmon megoldani ezeket a feladatokat, különös tekintettel arra, hogy a város kistérségi központ is?

Ahhoz, hogy egy önkormányzat, egy település hosszú távon jól működjön, ma már nem elegendő csak a kötelező feladatokat ellátni. Ha sikeres akar lenni, akkor az új kihívásoknak is meg kell felelnie, tudomásul kell venni a nonprofit területen is fellépő versenyt, s azt, hogy az adófizetők szolgáltatást, értéket, minőséget várnak cserébe adóforintjaikért. Mórahalom város Önkormányzata a lakosság minél szélesebb körének igényét kívánja kielégíteni, ezért nem csak a kötelezően ellátandó feladatokat végzi el magas színvonalon, hanem számos önként vállalt feladat ellátását is felvállalta.

A fejlesztési elképzelések megvalósítása apró lépésekben történik, hiszen önkormányzatunk e területeken is elsősorban a pályázati forrásokra támaszkodik.

Az oktatás színvonalának és spektrumának szélesítése területén az általános iskolában – mely ma már mint általános művelődési központ működik – először az infrastrukturális feltételek fokozatos javítása történt meg. Elmondható, hogy az elmúlt évek iskolafejlesztési programjainak köszönhetően 9 új tanterem, 5 felújított szaktanterem, esztétikusan kialakított aula, a tetőtérben B@golyvár elnevezéssel modern iskolai könyvtár, a szakképzésnek helyet biztosító két szaktanterem és tankonyha, valamint 3 foglalkoztató szoba igényes és korszerű feltételeket biztosít az oktatáshoz.

Az infrastrukturális háttér javítása mellett a képzési formák bővítése is kiemelt szerepet kapott. Az ÁMK a térség legfiatalabb középiskolájaként a térség megújuló igényeihez igazodó képzési kínálatot teremtett. Az intézményben 1998 őszétől 8 évfolyamos általános iskolai képzés, a 9–10. évfolyamon alapképzés, valamint a 11–12. évfolyamon szakképzés folyik, melynek profilja napjainkban is változik. E képzéseket kiegészítve felnőttképzési tevékenység is folyik, mely indításának alapja az iskola szervezeti átalakítása volt az 1994/95-ös tanévben. Ekkor kezdte meg működését a szakiskola, melynek alaptevékenysége a nyolcosztályos általános iskolai képzésre épülő szakképzés, mely a kezdeti időszakban a mezőgazdasági képzés volt. Ezt követte a szociális gondozó és gyermekfelügyelő, illetve a falusi vendéglátó szakmák oktatásának bevezetése. 2005 szeptemberében az Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív program keretében 74 millió forint nagyságrendű pályázati forrást nyert el az intézmény egy 2 éves projekttel, melynek célja a munkaerő- piaci szempontból rendkívül hátrányos helyzetben lévő, kritikus foglalkoztatási helyzetű kistérség mezőgazdasági vállalkozásainak megerősítése. Az intézmény innovatív és rendkívül aktív pályázó, melyet a képviselő-testület is igyekszik támogatni a szükséges önrész biztosításával.

A bölcsődei, óvodai nevelés feltételeinek javításában is sikerült eredményeket elérni, egyrészt az óvoda épületének korszerűsítésével, másrészről pedig – HEFOP forrás segítségével – Családi Napközi beindításával és működtetésével.

Az egészségügy területén szintén úgy tudtunk eredményeket elérni, hogy határozott elképzelések mentén haladtunk előre és alakítottuk ki azt az infrastruktúrát, személyi és tárgyi feltételrendszert, mely a város és a kistérség egészségének szolgálatában áll.

1998-ban épült fel a mentőállomás, mely lehetővé tette, hogy az itt kialakított központi orvosi ügyelet biztosítsa a térség sürgősségi betegellátását. Ma már a központi orvosi ügyelet a Homokháti Kistérség Többcélú Társulása szervezésében működik, a kistérség 9 települését ellátva.

Az önkormányzata több éven keresztül a Gondozási Központ szervezeti keretei között biztosította a lakosság egészségügyi alap- és szakellátását. Ez a szervezeti keret azonban nem bizonyult elegendőnek arra, hogy a későbbiekben koordinálja és fenntartsa azokat az akkor még tervezett, ma már megvalósított feladatokat, melyek egy jól működő térségi egészségügyi ellátórendszert biztosítanak. Az ellátások hatékony, szakmailag értő egységes irányítására, a gyógyászati szolgáltatások és szakrendelések körének bővítésére az önkormányzat 2001-ben megalapította a Móra-Vitál Kht.-t. Az önálló szervezet megalakítását a szakellátások magas szakmai színvonalon történő működtetése, felügyelete biztosításának igényén túl, a járóbeteg- szakellátások körének további, fokozatos bővítése indokolta. A Móra- Vitál Kht. működését, illetve az általa nyújtott szolgáltatások körét – a tulajdonos önkormányzat példája nyomán – igyekszik pályázati források segítségével finanszírozni.

Az önkormányzat az egészségügyi alap- és szakellátás infrastrukturális hátterének javítása érdekében 2006. évben pályázati forrás igénybevételével egy komplex egészségügyi centrumot – a Szent Margit Egészségházat – hozott létre. A komplexum magában foglalja az egészségügyi alap- és szakellátások orvosi rendelőit, a fogorvosi rendelőket, a védőnők irodáit, ugyanakkor ebben az épületben újabb szakorvosi rendelők kialakításával lehetővé válik a szakellátások körének bővítése (képalkotó eljárások – röntgen, ultrahang –, neurológia, érsebészet, diabetológia), valamint a már meglévő, működő szakellátások óraszámának növelése.

Mit szeretne olvasni Polgármester Úr a Mórahalmi Krónika következő kiadványának a város 2006–2010 közötti időszakáról beszámoló részében?

A 2006–2010 közötti időszakra vonatkozóan azzal számolunk, hogy önkormányzatunk fejlesztési elképzelései megvalósításához a normatív alapon biztosított központi támogatások nem nyújtanak anyagi fedezetet. Ahhoz, hogy a városnak jövője legyen, az itt élők életkörülményei és lehetőségei megfeleljenek az elvárásoknak, a fő hangsúlyt az elérhető támogatások maximális megszerzésére kell fordítani. A megvalósítandó projektek esetében cél, hogy azok önfenntartóak legyenek, és ne kössenek le működési támogatást.

E kedvezőtlen feltételek mellett is remélem, hogy 2010-re több álmunk megvalósulhat. Így például külföldi befektetők letelepedése révén további munkahelyeket teremtünk, és ezzel növeljük a családok létbiztonságát, egzisztenciáját. Bővül a Térségi Agrár Logisztikai Centrum és az Ipari Park. Javul az egészségügy eszközellátottsága és intézményeinek fejlettsége. Megkezdődik egy új sportcentrum, az új polgármesteri hivatal, illetve az új városszolgáltató központ kivitelezése. A 2006. évben kivitelezett kistérségi e-közigazgatási programunk további szakági rendszerekkel bővülve szolgálja a homokháti kistérség lakosainak gyors ügyintézését. Remélem, hogy kiépül a Mórahalmot elkerülő útszakasz. Befejeződik a regionális kerékpárút- hálózat fejlesztése keretében a Szeged–Domaszék–Mórahalom– Ásotthalom kerékpárút megépítése. Felgyorsul a településen a járdarekonstrukció üteme, megkezdődhet a külterületi dűlőutak felszínének stabilizációja. Közterületeinken fásítási programmal és parlagfű-mentesítési programmal javítjuk a környezet állapotát. Befejeződik a hulladékgazdálkodási program a szeméttelep földtakarásával és a szelektív hulladékgyűjtés végleges formájának kialakításával.

A Zöld Közösségi Ház és Erdei Iskola – a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóságával együttműködve – az ifjúsági turizmust bekapcsolja a település idegenforgalmi életébe. Újabb szolgáltatásokkal bővül a gyógyfürdő termékskálája, s további szálláshelyek jönnek létre. Létrejön a régóta áhított Helytörténeti Ház.

Abban bízom, hogy 2006 és 2010 között is sikerül olyan fejlesztésekkel gazdagítani a várost, melyek a lakosság életkörülményeit javítják, a kényelmüket szolgálja, amelyekre a helyi közösség büszke lehet és továbbra is örömmel vallják magukat mórahalminak, „homoki ember”-nek.

Polgármester Úr, köszönöm az interjút.

© 2005 – 2024 Polgári Szemle Alapítvány