Az elmúlt néhány évben, Magyarország fokozatosan elveszítve korábbi előnyét, régiónkban gazdasági szempontból lassan sereghajtóvá vált, versenyképessége jelentős mértékben csökkent. Mit jelent és miért fontos számunkra ez a versenyképesség? Ez a tanulmány bemutatja, hogy egy ország versenyképessége összetett, pontosan nehezen meghatározható fogalom, amely azonban hétköznapi életünk minőségével szoros összefüggésben áll.
A Baross Gábor Társaság 2007. május 17-én nyilvános vitát rendezett a sportvagyon kérdéskörében. A vitaindító előadásokat Elbert Gábor sport-szakállamtitkár, Dénes Ferenc sportközgazda és Schmitt Pál, a MOB elnöke tartotta. A társaság közel száz résztvevője élénk érdeklődést tanúsítva alakította ki véleményét. A társaság álláspontja, hogy a nemzeti vagyonnak fontos része a sportvagyon, amely nemcsak a több...
A magyar adórendszer tehát kifejezetten bünteti az alacsony jövedelmű, de helyzetükön javítani akaró keresőket. Amíg tehát a progresszív adózás, az adókedvezmények és a támogatási rendszer eredetileg segíteni hivatott az alacsonyabb jövedelmű családokat, ugyanez a rendszer jelentősen meg is nehezíti számukra a felemelkedés lehetőségét, tartós szegénységben tartva a lemaradottakat. Ennek oka, hogy az adózási és a támogatási rendszer együttes hatásaként a gyakran nagyon nehéz körülmények közötti létfenntartás ugyan kevés gazdasági teljesítményt igényel, azonban az életszínvonal akár kismértékű emelése is olyan aránytalanul magas erőfeszítést követel az alacsony jövedelmű családoktól, amilyenre azok éppen helyzetükből fakadóan nem képesek. Ráadásul az effektív marginális adókulcsra vonatkozó legrészletesebb elemzések sem térnek ki arra, hogy a tartós munkanélküliségből újra munkába álló munkavállalónak korábbi életviteléhez és jövedelméhez képest jelentős többletkiadásai is lesznek, amennyiben a munkavégzéshez például ruházatát ki kell egészítenie, megfelelő lábbelit kell vásárolnia, vagy meg kell oldania napi közlekedését.
A magyar gazdaság letért az európai és globális felzárkózás ösvényéről. Ezt jelzik az államháztartás, gazdasági növekedés, kormányzati működés, hazai tulajdonú vállalkozási szektor válságjelei. Ennél is súlyosabb a helyzet, mert a magyar politika, kormányzás, sőt az egész magyar közélet erkölcsi válságban van. Ennek tükröződései a politikai világ válságjelenségei. A társadalom is rejtett válságot él...
Interjú Szabolcs Attilával, Budapest XXII. kerületének polgármesterével: "Eddig évente egy nagy rendezvényt tartottunk szeptemberben, a borfesztivált, ami annyiban különbözik a Várban megrendezett borfesztiváltól, hogy itt nem standokon, sátrakban, hanem a helyszínen, ebben az egyedülálló pincerendszerben lehet megnézni és kóstolni a borokat. Szeretnénk a korábbinál színvonalasabban megszervezni, hiszen mára kialakult a rendezvény körül egy bazári terület, ezt azonban szeretnénk száműzni, és kimondottan csak elismert népművészeket, értéket beengedni. Emellett szeretnénk a sört kitiltani, hiszen borfesztiválon bort igyanak."
Interjú Pokorni Zoltánnal, Budapest XII. kerületének polgármesterével: "Erdőinket meg szeretnénk őrizni, de nem értek egyet azzal a radikális természetvédők által hangoztatott felfogással, miszerint a zöld területekre, vagy az erdőkbe lehetőleg ne lépjen senki. Épp fordítva látom, azt kell segítenünk, hogy minél több ember töltse tévénézés helyett aktív pihenéssel, kirándulással az idejét. Ezért minden olyan fejlesztést támogatunk, amely a természet megőrzését, a sportolást, a szabadidő aktív eltöltését próbálja megvalósítani. Ebben a kerületben viszont nincs és nem is lehet helye plázáknak, bevásárlóközpontoknak."
Összességében kijelenthető, hogy 2006. évben sem a kutatás-fejlesztés ráfordításaiban, sem a megszületett eredményekben és megvalósult innovációkban nem következett be jelentős, fordulatszerű változás. A politikai és a kormányzati hatáskörben az előző évben tapasztalt problémák jellemezték a 2006. évet is, sőt inkább romló, mint javuló tendenciákkal.
A probléma társadalmi, gazdasági jelentőségét figyelembe véve érthetetlen, hogy a magyar férfilakosság idő előtti egészségromlásának és halálozásának nem szentel nagyobb figyelmet a politika, az egészségpolitika, de akár a gazdaságpolitika is. Ha madárinfluenza vagy más vírusfertőzés miatt halna meg évente nem 10 ezer, de 100 középkorú férfi, ez minden újság címoldalán szerepelne. Megdöbbentő, hogy Magyarországon alig beszélünk erről a népegészségügyi krízisről, és főleg semmilyen lépés nem történik a negatív tendenciák javítása érdekében.
Dr. Botos Balázs főszerkesztő ismertetője