A Baross Gábor Nemzeti Gazdaságpártoló Társaság 2007. január 31-én a tervezett kormányzati negyed kialakításáról városépítészi, történeti, jogi és közgazdasági szakértők bevonásával – több mint 80 értelmiségi jelenlétében – tartott vitaestet. A vitaesten elhangzottak és a megküldött írásos vélemények alapján Társaságunk álláspontját a következőkben foglalja össze: – Bár a jelenlegi kormányzati...
Új politikára van szükség – valamennyi politikus megfogalmazta már ezt az igényt. A részletekkel és a megvalósítással azonban általában adósak maradtak. A 2006 nyarán alakult Nézőpont Intézet ebben szeretne segíteni a politikával foglalkozóknak.
Platon japán kontextusban való megidézésével láthatóvá válik, a nyugati metafizika hogyan adott felmentést a köznapi hazugságok alól a köznapi világ (az ideák világához képest) eredendően hazuggá-hamissá minősítésével. A Zennek élményszerűsége, gyakorlatiassága, világisága van, a Zenben élő a maga mindennapiságában törődik környezetével, és magányát eleve közösségben keresi, írja Pethő.
Amikor a hetvenes és nyolcvanas években megkezdődött Szibériában, az Urálban és a Volga mentén felfedezett gázmezők feltárása és kiaknázása, a Szovjetunió a világ meghatározó gáztermelőjévé vált. A gázmezők felkutatása, a gáz kitermelése és a felszínre hozott gáz szétosztása teljesen központosítva történt, és az erre a célra létrehozott gázipari minisztérium feladata lett. Később ebből a minisztériumból vált ki és jött létre a Gazprom, mint a gáztermelés, elosztás és értékesítés irányításáért felelős szervezet.
Az 1980-as évek végének gazdasági és társadalmi helyzete nagyban hasonlított a maihoz: romló életszínvonal, gazdasági hanyatlás, növekvő államadósság, állami és lakossági adósságspirál kialakulása. Közel két évtizeddel ezelőtt gazdasági, majd politikai rendszerváltozás lett a következmény. Akkor az eladósodás és a kamatfizetési kötelezettség jelentette a legnagyobb központi problémát. Napjaink gazdasági helyzete kísérteties hasonlóságot mutat: romló gazdasági mutatók, növekvő állami és lakossági eladósodás. Társadalmi mozgolódás. A lakosságot és az állami költségvetést terhelő kamatok az égbe szöknek. A kamatok kiszívják a pénzt az állami közkiadások elől, ezzel csökken a posztpaternalista állam gazdasági mozgástere. Kényszerből ezért történik meg a felsőoktatás és az egészségügyi ellátórendszer kiszervezése az állami finanszírozási körből. A húsz évvel ezelőtti folyamatokkal párhuzamot vonva felmerül a kérdés: rendszerváltás vagy kormányváltás előtt állunk?
A gondolat, mely szerint az egyoldalú gazdasági növekedés és a pénzhajhászás helyett az életminőségnek kell a közpolitikai gondolkodás középpontjába kerülnie, egyre elfogadottabb, jóllehet az elmélet és szándék gyakorlati alkalmazására még kevés példát találunk.
Azt látjuk, hogy ma Magyarországon 100 ember közül összesen 39 dolgozik. Ez a 39 ember termeli meg mindazokat a javakat, amikből a közszolgáltatásokat fenntartjuk, és amiből 10 millió ember él.
Dr. Botos Balázs főszerkesztő ismertetője