2007 gazdasági prioritásai

DR. MATOLCSY GYÖRGY, országgyűlési képviselő, a Növekedéskutató Intézet igazgatója. (Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.)

A kormány döntése szerint 2007–2008-ban a költségvetési egyensúly helyreállítása lesz a gazdaságpolitika első számú feladata. Az EBRD szerint Magyarország 2007–2008-ban öt gazdaságpolitikai prioritást kell, hogy kövessen. Ezek: a költségvetési egyensúly helyreállítása, az állami szektor reformjai, a nagy hozzáadott értékű közszolgáltatások fejlesztése, a foglalkoztatási aktivitás növelése és végül az EU-alapok hatékony elköltésének biztosítása. A hazai közgazdasági szakma részéről is többen megfogalmaztak prioritásokat a 2007–2008-as esztendőre, ezeket foglalja össze Bokros Lajos öt pontban: kevesebb önkormányzatot több saját bevétellel, többen fizessenek kevesebb adót, öngondoskodást, több-biztosítós modellt az egészségügyben, és végül tulajdonosi kontrollt az oktatási rendszerben.

Látható, hogy a kormány szavakban lényegében a nemzetközi pénzpiac (ennek véleményét tükrözi az EBRD álláspontja) és a hazai liberális közgazdászok által javasolt úton jár: a költségvetési egyensúlyt és a reformokat tartja a 2007–2008-as időszak kettős gazdaságpolitikai prioritásának.

Ezzel szemben a 2007–2008-as időszak egyetlen prioritása a teljes körű gazdaságpolitikai fordulat lenne. Ennek keretében a gazdasági növekedés eszközével és egy radikális adó- és járulékcsökkentésen alapuló adóreformmal lehetne gyorsan, mintegy 12–18 hónap alatt helyreállítani a magyar költségvetés egyensúlyát, és ezzel párhuzamosan lehetne egy társadalmi megállapodáson nyugvó reformprogramot elindítani az állami szektorban. A kormány ezzel fordított úton indult el, mert a költségvetési egyensúly helyreállítását a gazdasági növekedés lefékezésével és a felzárkózási folyamat mesterséges megállításával véli megoldhatónak. Nem adó- és járulékcsökkentéssel, hanem éppen ellenkezőleg jelentős adó- és járulékemelésekkel, valamint új adónemek bevezetésével kísérli meg a költségvetési egyensúly helyreállítását. Ez a foglalkoztatás csökkentésével és a munkanélküliség növekedésével jár, miközben az infláció is megugrik. Az EBRD által javasolt öt gazdaságpolitikai prioritás közül az elsőt, tehát a költségvetési egyensúly helyreállítását a reformok nem segítik, hiszen a reformok rövid, sőt egyes esetekben középtávon is több többletköltséggel járnak, mint többletbevétellel, illetve megtakarítással. A nagy hozzáadott értékű közszolgáltatások fejlesztése sem lehetséges egy költségvetési megszorításokra épülő gazdaságpolitika esetén, mert a minőségi állami közszolgáltatások fejlesztéséhez több pénz kell. Hasonló módon a foglalkoztatási aktivitás növelése sem lehetséges a gazdasági növekedés lefékeződése idején, hiszen a kisebb növekedés mellett nő a munkanélküliség. Az EU-alapok hatékony elköltésének biztosítása, mint az EBRD ötödik javasolt gazdaságpolitikai prioritása lényegében függetleníthető a gazdaságpolitikától, miután a 2007–2008-as időszakra a korábbi Brüsszellel kötött kormányzati megállapodások szerint már kialakult az a nagyberuházási kör, amely az EU-alapok lekötését, majd lehívását lehetővé teszi. Az önkormányzatok és vállalkozások saját erejének biztosítása még szerepel a költségvetésben, ez csak abban az esetben kerül veszélybe ha a kormányzati gazdaságpolitika következtében kiderül: a 2007-es költségvetés nem tartható, tehát az abban szereplő fejlesztési források sem állnak rendelkezésre.

Az EBRD és a nemzetközi pénzpiacok, valamint az Európai Unió közös intézményei tehát egy olyan költségvetési egyensúlyt javító kormányzati gazdaságpolitikát várnak, amely közben elindítja az állami közszolgáltatások reformját, miközben növeli a foglalkoztatás szintjét. A kormány által 2007-re elfogadott gazdaságpolitika azonban ezzel éppen ellentétes, mert a növekedés lefékeződése csökkenti a foglalkoztatási aktivitást és a költségvetés kiadási oldalának megnyirbálása nem teszi lehetővé az állami közszolgáltatások minőségi fejlesztését. A valóban szükséges és mindenki által követelt reformok csak egy széles körű társadalmi-gazdasági megállapodáson és közmegegyezésen nyugodhatnának: azonban a kormányzati politika erre nem vállalkozott.

Összességében világos tehát, hogy a 2007–2008-ra elfogadott kormányzati gazdaságpolitika sem a nemzetközi pénzpiacok, sem az EU közös intézményei, sem pedig a magyar közgazdasági szakma liberális reform célkitűzéseinek csak szavakban felel meg, de a várható eredmények éppen ellentétesek azokkal.

Milyen gazdaságpolitikai fordulatra lenne szükség? Egyetértve az EBRD és a nemzetközi pénzpiacok pontjaival, valamint azzal a törekvéssel, hogy a költségvetési egyensúly helyreállítása szerepeljen a 2007–2008-as gazdaságpolitika középpontjában, egy a jelenlegi kormányzati gazdaságpolitikával éppen ellentétes kormányzati működésre lenne szükség. Ez a foglalkoztatási szint növelésével, új munkahelyek tömeges teremtésével, egy teljes körű megegyezésen nyugvó adóreform elindításával elérné a gazdasági növekedés gyorsítását, ezzel szanálná a költségvetést. Menet közben – 2007 során – lehetne kidolgozni, elfogadni és elindítani egy széles társadalmi-gazdasági megállapodáson nyugvó államreformot, amely már kiterjed az egészségügy, oktatás, önkormányzatiság, nyugdíjak és szociális juttatások, valamint a vállalkozásösztönzés területeire. A kormány nem ezen az úton jár, ezért a kormány által követett gazdaságpolitikai kísérlet szükségképpen kudarcba fullad. A kormánynak 2007 során majd vissza kell vonnia a konvergenciaprogramot, a 2007. évi költségvetést, valamint az adó- és járulékemeléseket jelentő „fordított adóreformot”.