A Pázmány Alapítvány célja, hogy a Pázmány Péter Katolikus Egyetem fiatal, tehetséges oktatói és hallgatói elindulhassanak a tudományos pályán, s minden eszközzel támogatja e cél elérését. Az alapítvány elhatározta, hogy ehhez alapítványi estek szervezésével járul hozzá. Az első ilyen estre sikerült megnyerni a mai világgazdaság egyik legismertebb magyar származású közgazdászát, Lámfalussy Sándor professzort, aki december...
Az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium 2006. júniusára elkészítette azt a törvényjavaslatot, amely a jelenleginél sokkal nagyobb mozgásteret ad az állam és az önkormányzatok, illetőleg azok munkáltatói minőségben fellépő képviselői számára a közalkalmazotti és a köztisztviselői jogviszony felmentéssel történő megszüntetése terén. Ebben az írásban ezt a törvénymódosítást kívánjuk kritikai éllel megvizsgálni, mégpedig az általános jogelméleti nézőpontból kiindulva deduktív úton elemezve a mai magyar joghelyzetet.
Egykor a történelmi korok relatívan kiemelkedve jelentek meg, és az embernek meghatározott képe volt a történelmi fejlődésről; ezzel szemben a történelem ma éles szakadásokat, töréseket von maga után, amelyek egymással összeütköznek, sűrítik perspektivikus érzékeinket és összezavarják történelmi észlelésünket. Többféle történelmet élünk meg a jelenben. Tánclépéseink saját korunkkal szerencsétlen botladozásokká korcsosultak.
A multikulturalizmus ideológiája az ezredfordulót megelőző három évtizedben a liberális demokráciák uralkodó eszmeáramlata volt. Hatására a befogadó társadalmak toleránsabbá váltak, szélesedtek az identitásőrzés és identitásválasztás lehetőségei, általánossá vált a hátrányos megkülönböztetés tilalma. Mára azonban a modern társadalmak feszítő ellentmondások, a kultúrák nemzetközi és országon belüli konfliktusai megkérdőjelezték a multikulturalizmus modelljeit.
Olyan állam kiépítését kellene célnak tekinteni, amely valóban alkalmas az oktatás és az egészségügy hatékony működtetésére, a szociális szolidaritás és integráció célszerű intézményrendszerének kiépítésére és fenntartására, a szolgáltatási funkciók megerősítésére. Ehhez az állam erőforrásainak gyarapítása, nem pedig erodálása, lerontása szükséges. Aki politikai stabilitást kíván, annak el kell fogadnia a szociális integrációt szolgáló állam szerepének erősítését.
Dr. Botos Balázs főszerkesztő ismertetője